Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

êoi Âz országgyűlés 40. ütése 1951. kök tanítóira és a jogászság tömegszervezetáre, a Magyar Jogászszövetségre. Ha jól végezzük ezt a munkát, akkor a felépítménynek ez a részlege is kedvezően fog visszahatni az alapra, erősíteni és szilárdítani fogja a szocializmus hatalmas épületét. A törvényjavaslatot Pártom és a magán nevében örömmel fogadom el. (Nagy taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs. Ezért a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t, Országgyűlést, elfogadja-e általánosságban és részleteiben a büntetőperrendtartásról szóló törvényjavaslatot? (Igen.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a büntetőperrendta.rtásról szóló törvényjavaslatot általánosságban, és részleteiben elfogadta. Napirend szerint következik az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Parragi György előadó képviselőtársunkat Illeti a szó. PARRAGI GYÖRGY előadó: T. Országgyűlés! Bejelentem, hogy a jogi bizottság az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényjavaslatot letárgyalta s általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Állatni Egyházügyi Hivatal felállításáról rendelkezik. A javaslat szerint az Állami Egyházügyi Hivatal feladata lesz az állam és az egyházak között létrejött megegyezések és megállapodások végrehajitása, a valláísfelekezetek állami támogatása. Az Állami Egyházügyi Hivatal felállításával a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak) aj vallásos ügyekkel kapcsolatos ügyköre megszűnik. ! Engedjék meg, t. Képviselőtársaim, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal felállításának szükségességét e helyen részletesebben megindokolhassam. Minit a legtöbb törvényjavaslat, amelyet ez az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Alkotmányának életbeléptetése óta elfogadott, ez a törvényijavaslat is .a 'Népköztársasági Alkotmányában gyökerezik és annak alapvető rendelkezéseit hajtja végre. Az előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtását, az Állami Egyházügyi Hivatal felállítását az Alkomány 54, §-ának 1. és 2. ponja írja elő. E szakasz 1. pontja így hangzik: »A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlatának jogát.« A 2. pont pedig így szól: »A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat külöiwálas^tjía az államtól.« Vizsgáljuk meg, miképpen váltja valóra Alkotmányunknak ezt az alapvető tételét a 'szóbanf

orgó törvényjavaslat. Az egyháznak az államtól való különválasztása következtében természetes követelményként lépett fel a vallás- és közoktatásügyi minisztérium funkcióinak kettéválasztása is.

( Rákosi Mátyás, a Függetlenségi Népfront elnöke, az új évi május hó 18-án, pénteken. 602 Alkotmány benyújtásakor mondott előadói beszédében fis iriáinutlatott' árira, hogy az állam és az egyház elválasztásának követelése nem szocialista követelés, ezt a legtöbb polgári demokrata országiban in ár régen megvalósították. Míg azonban az úgynevezett polgári, formális demokráciákban az állaim és az egyház szétváliasztásla a legradikálisabban történt és az állam 'minden kapcsolatot megszakított az egyházaikkal, egy cenit, egy frank, egy penny anyagi támogatásban nem részesi/ti őket és ezért ezekben a polgáni demokráciákban nines is semmiféle állami szerv, amely egyházi vonatkozású ügyekkel fogilaikoznék, addig a Magyar Népköztársaság, aniint a Szovjetunió, valamint a többi népi demokrácia Is az egyháznak aiz államtól való elválasztása közben is szem előtt tartotta ailkotmányának egyik sarkaSiatos tétellét, amely a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásiánlak jogát biztosítja. A »lelkiismeret szabadsága, amelyért az emfaeríiség hosszú történelme során a legkiemelkedőbb szellemek, gondolkodók, haladó politikusok, írók, művészek, költők szálltak sikra, és amelyért annyi sokszor még életüket as feláldozták, az emberiség haladásának mindig egyik vezérlő csiilílaigla volt. Az egyháznak az államtól való elválasztását is a lelkiismereti szabadság nevében mondottuk ki. E rnlaigaszitios eszme megvalósítása azonban nemcsak hogy nincs ellentétben a vallás szabad gyakoriiásával, hanem ez utóbbinak s zabáid gyakorlását éppen a leiíkíiismeireti szabadság nevében mondja ki Niéplköztársiaságuink Alkotmánya. T. Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavas lat Alkotim anyunknak ebben, a smíagaisrendű szellemében jött létre. Abban a szellemben, amelyet 'részletesebben Rákosi Mátyásnak emilítet't előadói beszéde a következő mondatokban fejezett ki: »Amikor az alkotmányfcrvezet a vallás szabad igyalkoríláaániak jogát az Alkotmányban le akartja fektetni, ezzel is csak egy megilévő állapotai rögzít meg. A magyar demokráciában soha senkit vallásos meggyőződése vagy via Hasának gyakorlása milatt niem üldöztek. Ez így volt a múltban és ennek így kell lennie a jövőben is.« Semmi sem tiámlasztja alá inkább és semmi sem világítja meg jobban Rákosi Mátyás e mondataiban foglalt tények igazságát, mint az előttünk (fekvő törvényjavaslat. Ez is a meglévő helyzetet: a .'lelkiismeret szabadságát és a vallás szabad gyakorlatát rögzíti meg egyrészt, másrészt bizonyítja, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya nem papíros-alkotmány, hanem az élet minden vonalán érvényesülő valódi, alkotmány. Éppen ezért van szükség ennek a törvényjava slatnak benyújtására és törvényerőre emelésére. De más okiak is szükségessé tették e javasfiat benyújtását. Mindenekelőtt Népköztársaságunk pollitikaii, társadalmi és kulturális életének egészséges, (rohamos fejlődése. Ennek a fejlődésnek is egyik terméke, megnyilatkozása ez a törvényjavaslat!. Ha íntat az emllített fejlődés produktumát tekintjük e javaslatot, meg kell állapítanunk, hogy a fejlődésnek ezt az eredményét két tényező hozta j létre. Az egyik tényező az állaim és az egyházak