Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

603 Az országgyűlés 4$. ülése 1951 (közötti viszony békés és kielégítő rendezése, a másik tényező a feliemélt ötéves tervnek népünk 'kulturális életszíiwonalámák emelésére -irányuló rendelkezéseiben található meg. Röviden kívánok minid a w két tényezővel 1 ffogila Ikoztni. Kloirmányzatunknak az egyházak iránt tanu­siított ibölcs és türelmes politikáját bizonyítja az a tény, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal ifel­állításáról szóló törvényjavaslatot csak'akkor hozza a t. Ház elé, amikor az összes egyházakkal létre­jötték a megegyezésiek, illetőleg a megállapodá­sok. Hogy 'a kormány a mágia részéről milyen nagy súlyt helyez a megegyezések és a megálla­podások pontos betartására és végrehajtására, annlak egyik kiáltó bizonyítéka éppen ez a tör­vényjavaslat, amely kimondja, hogy az Allamfi Egyházügyi Hivatalnak egyik legfőbb feladata »az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezményeik és megá Uapodások végreh ajtása. « Kpnmiányzatunk eddig is tettekkel 'bizonyította be, hogy becsülettel megtartja és beváltja az egy­házakkal kötött megegyezéseiben és megállapo­dásaiban vállalt kötelezettségeit. Ujabb meg­győző bizonysága ennek az ez év áprilisi S7-í minisztertanácsi rendelet, amely rendezte a ldl­készkedő katolikus papság kongnia-kérdését, amelyet a régli (feudális főpapi uralom aliastt álló világ, majd a keresztény kurzus rendszere több mint hatvan évem keresztül nem tudott, illetve nem akart rendezni és a katolikus alsópfapság sajgó nyílt gebeként halogatta az al'sópapság e szociális követelésének teljesítését. De a törvényjavaslat még ennél is tovább ment. Az Állami Egyházügyi Hivatal nemcsak a megegyezések és a megállapodás végrehajtiâ­sának szerve, ellenőrző hivatala lett, hanem annáil sokkal több. A törvényjavaslat ugyanis kimondja, hogy az Alllami Egyházügyi Hivatal feladata »a Vallásfelekezetek állami támogatásía«. És itt most ismét vissza kell térnem arra az összehasonlí­tásra, amelyre beszédem bevezetésében bátor voll­tarn ifelihívni 'képviselőtársaim figyelmét. iE Ház minden tagija, de a magyarországi keresztény egyháziak minden, papja és- minden hivője is nagyon jói tudja, hogy Népköztársasá­gunk kormánya hatalmas, sok millióra rúgó ösz­szeget (fordít az egyházak anyagi támogatására, és erre mind a protestáns egyházakkal kötött meg­egyezésekben-, mind a katolikus püspöki karral kötött megállapodásban hosszú évekre ^kötelezte magát. A vall ás szabad gyakorlatának biztosítása tehát koiimányziattonk részéről nemcsak plátói nyi­latkozat, hanem súilyois anyagi kötelezettségiekkel alátámasztott cselekedet. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyeknek sajtója, rádiója map nap után magyarországi vallásüldözésekről ter­jeszt hazug híreket, alkotmányaik alapvető törvé­nyei vagy más törvények alapján a legszigorúb­ban megtiltják, hogy államni pénzekből egy fillért is költsenek akár az egyházaknak, akár a vallásos egyesületeknek, akár a felekezeti iskoláknak a támogatására. Az Egyesült Államok legfőbb szö­vetségi bírósága néhány hónappal 'ezelőtt nyolc szavazattal egy ellenében a felekezeti iskoláknak még a burkolt támogatását is a legszigorúbban ' elítélte. Ezekben a polgári demokráciákban az állam a papságnak még koldusfillérefoet sem juit­évi május hó 18-án, péntekén. 604 tat, nemhogy szliinte teljes létfenntartásukról gon­doskodnék, mint a mi államunk, ÉS mivel ott az állam ( és az egyház nem érintkezik egymássá', mivel az államot a törvények arra kötelezik, hogy semmfiífélie anyaigi támogatásban se részesítse az egyházakat, természetesen nincs szükség arra sem, hogy ezekben az áldemokrata országokban egyházügyi hivatailokat állítsanak fel. Az Egyesült Államokban Truman elnök és Spellman bíboros nem vallásos alapon barátkozik egymással, mert hiszen az egyik baptista, a másik katolikus, hanem politikai alapon. És amikor Spellman bíboros a New-Yorkba érkező Mac­Arthuriral, a koreai nép hóhérával csókot váltott, akkor nem Krisztus békecsókját váltotta vele. hanem mint kölcsönős háborús uszítók az embe­riség blékéjét és 'Krisztus tanítását eláruló 'Juidás­csókot váltottak egymással. (Taps.) T. Országgyűlés! Az iimént mondottami, hogy e törvlényjavasiüat benyújtását szükségessé tette a felemelt ötéves terv kulturális programmjának megvalósítása, népünk kultúrszínvanalának to­vábbi emelése. Hogy az ötéves terv kulturális programmját is nnairadéktaillanul teljesíthessük, sőt túlteljesíthessük, annak egyik legfontosabb elő­feltétele az, hogy az eddigi vallás- és közoktatás­ügyi mii misztériumot mentesítsük olyan feladatok elvégzése alól, amelyek Alkotmányunk rendelkezé­sei, politikai, társadalmi és kulturális fejlődésünk következtében már nem tartozhatnak ennek a tár­cának a feladatai közé. A magyar népi demokrácia kultúriforiradaImának tavaszi vihara már régóta betört közoktatásügyünk szektorába is, és hatal­mason kiterjesztette ennek a minisztériumnak hatóterületét és munkakörét. Az egyházi ügyek intézése az iskolák államosítása óttia már amúgy­sem tartozott szervesen a közoktatásügyi minisz­térium feladatkörébe, mert a miniszteriuim minden szervező erejét, új kezdeményezését, inányító sze­repét egyre nagyobb mértékben vette igénybe köz­oktatásügyünk korszerű átépítése, a közoktatás­ügy hatalmas iramú fejlődése és az ezzel járó feladatok. Ezt a kiszélesedett munkaterületet újabb nagy feladatok teljesítésével bővíti ki az ötéves terv módosításáról szóló, most megszavazott törvény, A 'közoktatásügyi minisztériuminak minden mun­káját ezieknek a nagy feladatoknak a megvalósí­tására kell fordítania. Hogy milyen roppant nagy igényeiket támaszt a felemelt ötéves terv a köz­oktatásügyi minisztériummal szemben, annak illusztrálásaira elég néhány számadatot fel­sorolni. A szakmunkásszükséglet fedezése érdekében a gyáripari tanulók: 'létszámat az 1949. évi 31.600-ról 1954-ire 85.000-re kell emelni. A közép­iskolai tanulók létszámát az eredeti ötéves terv­iben előirányzott 45.000 fő helyett a tervidőszak­ban 77.000 fővel kell emelni. A középiskolai ta­nulók létszámának 1954-iben 165.000 főt kell el­érnie. Az egyetemi és faiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben elői­írt 8000 ífő helyett 30.000 fővel kell emelni. A fóV iskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954­ben el kell érnie az 53.000 főt. . Csak közbevetőleg. jegyzem, meg, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents