Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

603 Az országgyűlés 4$. ülése 1951 (közötti viszony békés és kielégítő rendezése, a másik tényező a feliemélt ötéves tervnek népünk 'kulturális életszíiwonalámák emelésére -irányuló rendelkezéseiben található meg. Röviden kívánok minid a w két tényezővel

1 ffogila Ikoztni. Kloirmányzatunknak az egyházak iránt tanusiított ibölcs és türelmes politikáját bizonyítja az a tény, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal ifelállításáról szóló törvényjavaslatot csak'akkor hozza a t. Ház elé, amikor az összes egyházakkal létrejötték a megegyezésiek, illetőleg a megállapodások. Hogy 'a kormány a mágia részéről milyen nagy súlyt helyez a megegyezések és a megállapodások pontos betartására és végrehajtására, annlak egyik kiáltó bizonyítéka éppen ez a törvényjavaslat, amely kimondja, hogy az Allamfi Egyházügyi Hivatalnak egyik legfőbb feladata »az egyes vallásfelekezetekkel kötött egyezményeik és megá Uapodások végreh ajtása. « Kpnmiányzatunk eddig is tettekkel 'bizonyította be, hogy becsülettel megtartja és beváltja az egyházakkal kötött megegyezéseiben és megállapodásaiban vállalt kötelezettségeit. Ujabb meggyőző bizonysága ennek az ez év áprilisi S7-í minisztertanácsi rendelet, amely rendezte a ldlkészkedő katolikus papság kongnia-kérdését, amelyet a régli (feudális főpapi uralom aliastt álló világ, majd a keresztény kurzus rendszere több mint hatvan évem keresztül nem tudott, illetve nem akart rendezni és a katolikus alsópfapság sajgó nyílt gebeként halogatta az al'sópapság e szociális követelésének teljesítését. De a törvényjavaslat még ennél is tovább ment. Az Állami Egyházügyi Hivatal nemcsak a megegyezések és a megállapodás végrehajtiâsának szerve, ellenőrző hivatala lett, hanem annáil sokkal több. A törvényjavaslat ugyanis kimondja, hogy az Alllami Egyházügyi Hivatal feladata »a Vallásfelekezetek állami támogatásía«. És itt most ismét vissza kell térnem arra az összehasonlításra, amelyre beszédem bevezetésében bátor volltarn ifelihívni 'képviselőtársaim figyelmét. iE Ház minden tagija, de a magyarországi keresztény egyháziak minden, papja és- minden hivője is nagyon jói tudja, hogy Népköztársaságunk kormánya hatalmas, sok millióra rúgó öszszeget (fordít az egyházak anyagi támogatására, és erre mind a protestáns egyházakkal kötött megegyezésekben-, mind a katolikus püspöki karral kötött megállapodásban hosszú évekre ^kötelezte magát. A vall ás szabad gyakorlatának biztosítása tehát koiimányziattonk részéről nemcsak plátói nyilatkozat, hanem súilyois anyagi kötelezettségiekkel alátámasztott cselekedet. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyeknek sajtója, rádiója map nap után magyarországi vallásüldözésekről terjeszt hazug híreket, alkotmányaik alapvető törvényei vagy más törvények alapján a legszigorúbban megtiltják, hogy államni pénzekből egy fillért is költsenek akár az egyházaknak, akár a vallásos egyesületeknek, akár a felekezeti iskoláknak a támogatására. Az Egyesült Államok legfőbb szövetségi bírósága néhány hónappal 'ezelőtt nyolc szavazattal egy ellenében a felekezeti iskoláknak még a burkolt támogatását is a legszigorúbban ' elítélte. Ezekben a polgári demokráciákban az állam a papságnak még koldusfillérefoet sem juitévi május hó 18-án, péntekén. 604 tat, nemhogy szliinte teljes létfenntartásukról gondoskodnék, mint a mi államunk, ÉS mivel ott az állam (

és az egyház nem érintkezik egymássá', mivel az államot a törvények arra kötelezik, hogy semmfiífélie anyaigi támogatásban se részesítse az egyházakat, természetesen nincs szükség arra sem, hogy ezekben az áldemokrata országokban egyházügyi hivatailokat állítsanak fel. Az Egyesült Államokban Truman elnök és Spellman bíboros nem vallásos alapon barátkozik egymással, mert hiszen az egyik baptista, a másik katolikus, hanem politikai alapon. És amikor Spellman bíboros a New-Yorkba érkező MacArthuriral, a koreai nép hóhérával csókot váltott, akkor nem Krisztus békecsókját váltotta vele. hanem mint kölcsönős háborús uszítók az emberiség blékéjét és 'Krisztus tanítását eláruló 'Juidáscsókot váltottak egymással. (Taps.) T. Országgyűlés! Az iimént mondottami, hogy e törvlényjavasiüat benyújtását szükségessé tette a felemelt ötéves terv kulturális programmjának megvalósítása, népünk kultúrszínvanalának további emelése. Hogy az ötéves terv kulturális programmját is nnairadéktaillanul teljesíthessük, sőt túlteljesíthessük, annak egyik legfontosabb előfeltétele az, hogy az eddigi vallás- és közoktatásügyi mii misztériumot mentesítsük olyan feladatok elvégzése alól, amelyek Alkotmányunk rendelkezései, politikai, társadalmi és kulturális fejlődésünk következtében már nem tartozhatnak ennek a tárcának a feladatai közé. A magyar népi demokrácia kultúriforiradaImának tavaszi vihara már régóta betört közoktatásügyünk szektorába is, és hatalmason kiterjesztette ennek a minisztériumnak hatóterületét és munkakörét. Az egyházi ügyek intézése az iskolák államosítása óttia már amúgysem tartozott szervesen a közoktatásügyi minisztérium feladatkörébe, mert a miniszteriuim minden szervező erejét, új kezdeményezését, inányító szerepét egyre nagyobb mértékben vette igénybe közoktatásügyünk korszerű átépítése, a közoktatásügy hatalmas iramú fejlődése és az ezzel járó feladatok. Ezt a kiszélesedett munkaterületet újabb nagy feladatok teljesítésével bővíti ki az ötéves terv módosításáról szóló, most megszavazott törvény, A 'közoktatásügyi minisztériuminak minden munkáját ezieknek a nagy feladatoknak a megvalósítására kell fordítania. Hogy milyen roppant nagy igényeiket támaszt a felemelt ötéves terv a közoktatásügyi minisztériummal szemben, annak illusztrálásaira elég néhány számadatot felsorolni. A szakmunkásszükséglet fedezése érdekében a gyáripari tanulók: 'létszámat az 1949. évi 31.600-ról 1954-ire 85.000-re kell emelni. A középiskolai tanulók létszámát az eredeti ötéves terviben előirányzott 45.000 fő helyett a tervidőszakban 77.000 fővel kell emelni. A középiskolai tanulók létszámának 1954-iben 165.000 főt kell elérnie. Az egyetemi és faiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előiírt 8000 ífő helyett 30.000 fővel kell emelni. A fóV iskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954ben el kell érnie az 53.000 főt. . Csak közbevetőleg. jegyzem, meg, hogy