Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

593 Az országgyűlés 40. ülése 1951. a fellebbezésben és a fellebbezési tárgyaláson ú] bizonyítást is tehet indítványoz ni, szemben .az 1949. évi XI. törvény 42. §-ávai, amely csak oly bizonyítás indítványozására adott . lehetőséget, amelyet az első bíróság az előterjesztett kérelem ellenére is mellőzött. A javaslat itt is tanúságot tesz az abszolút anyagi igazság keresésének fon* tossága mellett. A következő, XI. fejezet ia perújítás és .a törvényesség érdekében használható jogorvoslat szabályait tartalmazza, örömmé! állapíthatjuk meg, hogy a javaslat jelentősen egyszerűbb, célszerűbb új rendszert vezet be az eddigi eljárásban igen bonyollultan szabályozott rendszer helyett. A szocialista humanizmus megnyilvánulása az, hogy a javaslat a terhelt javára is ad perújítási indítványra jogot az ügyésznek, szemben a régi büntető perrendtartással, amely az ügyésznek kizárólag az elítélt terhére engedett újra felvételt. A törvényesség érdekében használható jogorvostat lényegében wem hoz változást az eddigii joggal szemben, mégis ilyennek minősül, hogy a terheilt érdekeit méltányolva megengedi a büntetés végrehajtásának felfüggesztését és félbeszakítását. Tenmészétles azonban, hogy a javaslat a letartóztatasira is módot nyújt, ha erre van szükség. T. Országgyűlés! A javaslat XII. fejezete a különleges eljárásokat, az összbüntetésbe foglalás, a vagyonelllkobzás, a letartóztatás beszámítása, az elmebetegek biztonsági őrizete, ,a káirtailanítás és a'kiadatás kérdéseit szabályozza, mindenütt az egyszerűsítés, és célszer usités ifontos szempontjait valósítva meg. A XIII. fejezet a büntető határozatok végrehajtásáról és a bűnügyi költségekről szól. Az eddigi jogszabályokat juttatja ez a fejezet világosabban kifejezésre, s a fennforgó hiányokat észszerűen pótdíja. Az utolsó, XIV. fejezet vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Fenntartja a munkásbíróságot, érintetlenül hagyja az országgyűlési képviselők nuentetai jogát, a területenkívüliség és ,

a személyes mentesség hatályát. Felhatalmazza a miniiisztert, hogy a fiatailkonúak bíróságainak szervezését és eljárását rendelettel állapítsa meg. . Végüil az utolsó, 254. § megállapítja, hogy a hatálybalépésiről és a ' szükséges átmeneti szabályokról íkülön történik intézkedési. T. Országgyűlés! Az elmondottakban tártam íe! azokat a fontos újjntézkedésekét, amellyefckeî ez a javasltat a büntető perrendtartást az eddigii jogrendszerrel szemben i javítja, könnyen megérthetővé és kezelhetővé teszi. Bátran állíthatjuk, hogy a javaslat ezt a.célt el is érte. A jog, a törvény alkalmazásában járatlanok talán nem is értékelik kellő súllyal ennek az új törvénynek nagy bordereiét, mert végeredményben csak kevesek szakmunkáját érinti. Idővel azonban kétségtelenül köztudattá válik, hogy ez a hosszú meditációk alapján nagyon jól összeállított törvény ma még teljességiében 'fel sem mérhető nagy segítséget nyújt mind a szakbírónak, mind az igazságszolgáltatásiba még csak rövid idő óta bekapcsolódott népű ülnököknek. A társadalom osztályhelyzetének . megváltó- j ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ. évi május hó 18-án, pénteken. 594 zása mellőzhetetlenül szükségessé teszi az igazságszolgáltatás változását is. Enlnek mindenekelőtt mélyreható szerlkezeti változásokban kell megvalósulnia. A magyar népi demokrácia a munkásosztály és nagy vezére, mindnyájunk bölcs tanítója, Rákosi Mátyás vezette dolgozó osztályoknak biztosította 'az állaimvezetést és ebben az egyik legfontosabb (funkciót, az igazságszolgáltatást is. Ez a törvényjavaslat vállában a dolgozók kezébe adj,a az igazságszolgáltatást és lehetővé teszi egységes szerkezetével, áttekinthetőségével és világos fogalmazásával a jó és gyors ítélkezést. T. Országgyűlés! A dicsőséges Szovjetunió legfelsőbb bíróságának tizedik jubiláris évfordulóján ezt mondotta Kaliinin: »A bíró valóságos agitátor és propagandista. Piropagátora a mi törvényeinknek, harcosa a törvények végrehajtásának, az állami fegyelem megóvásának. Ilyen lehet a jó bíró és ilyennek is kell lennie!« Ezzel a törvénnyel újjáalakuló bünltiető igazságszolgáltatásunk bírái, a népi ülnökök és szakbírák egyaránt harcos agitátorai lesznek a szocializmust építő magyar nép nagy igazságának, az építőmunka rendjét, felemelt ötéves tervünket fenyegető, termelő békénket veszélyeztető minden rendű bűnössel szemben. Éppen ezért ezt a javaslatot úgy Pártom, mint a magam nevében örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Halász Aladár képviselőtársunk. HALÁSZ ALADÁR: T. Országgyűlés! Az igazságügyi tárca legutóbbi költségvetési vitája sorári érintettem az akkor már kilátásba helyezett új bűnvádi perrendtartás kérdését is. Azt mondtam: »A régi bűnvádi perrendtartás mihamar remélhető felváltását az új, korszeri bűnvádi perrendtartásra még a régi jogászok közül sem siratja senki. Annyira köztudomású volt annak a maradisága, nehézkessége, bonyolultsága, minden tekintetbes való alkalmatlansága és veszedelmessége, annyira köztuüomásá volt javíthatattansága is, hogy valójában csak az ilyen nagvobbfajta kódexben benne rejlő tehetetlenségi nyomaték tartotta mindezideig életben.« Ez a megállapítás most az új büntető perrendtartás törvényjavaslatának tárgyalásánál természetesen többirányú Kiegészítésre szorul. Nem_ elégedhetünk meg a negatívum ilyen apodiktikus leszögezésével, rá kefl mutatnunk azokra az okokra is, amelyek kizárták, hogy itoldozgaf ással-foldozgatással tegyük alkalmassá ^ a ^ régi törvényt az új 'idők szükségleteinek kielégítésére, azokra az okokra, amelyek elkerülhetetlenné tették az egész problémakör újból való rendezését. Röviden rá kell világítanunk azokra a mélyebben fekvő okokra, amelyek arra kényszerítettek bennünket, hogy újjal cseréljük fel az eddigi eljárási törvényt, amely pedig fennen hirdette magáról, hogy a kulturális fejlődés során kialakult haladó perjogi elvek megvalósítója, hiszen a vádelv alapján áll és az anyagi igazság, a szóbeliség, a közvetlenség, a nyilvánosság, a polgárok személyi szabadsága, a védelem szabadsága, 46