Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-40
58Ô Az országgyűlés 40. ütése 1951. évi május hó 18-án, pénteken. 5Ö0 éves népgazdasági terv szolgálataiba állítása kettőt jeleníti Egyrésizt jelteoíti azt, hogy úgy a jogalkotásnak, mint a jogalkalmazásnak az ötéves terv sikeréért kell küzdenie ós annak összes célkitűzéseihez kell a leghathatósabb jogi támogatást nyújtania; másrészt jelenti 'azt, hogy jogéletünkben is feltétlenül tervszerűségnek" kell uralkodnia, és az ötéves tervvel párhuzamosan j>oigiéletüiníket is tervszerűen kell fejleszteni. Jogéi etünknek tervszerűen végzendő átalakításánál abiból a tényből kell mindenekelőtt kiindullmi, hogy az ezidősaerinti igazságszolgáltatás elvi keretei 50—80 évvel ezelőtt alakultak ki tulajdoniképpen, (tehát abban a korban, aimikor a magyar liberálkapiitaiizmus gazdaságii rendszeréhez teremtetitek a polgári jogászok természetesen burzsoá jogrendszert. Miint a most tárgyalás alatt áffifö, a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás is hangsúlyozza, jelen légi büntetőeljárás 1 } jogunk az 1896: XXXIII. törvényben foglalt bűnvádi perrendtartás, tehát egy közel 60 esztendős jogszabálygyűjtemény. Ez terimjészetesen időköziben sióikat módosult, részben a felszabadulást megelőzően keletkezett részlettörvényekikél, novellákkaíl, részben pedig a felszabadulást követően alkotott jogszabályokkal. Ez utóbbiak, tehát a felszabadulást követően alkotott jogszabályok iiglazságiszolgáltat ásunk fokozatos demokratizálását, a dolgozó népnek a büntető fiigazságszoligáltatásbía való »bevonását hívtak életre. Helyesien állapítja meg a miniszteri indo^ kolás, hogy ma már az eredeti bűnvádi perpend tartásnak állig van olyan része, amely változatlan formájában volna hatályban. Gondoljunk csak ama, hogy milyen jelentősien módosultak a íbűnvádí perrendtartásnak a tárgyalást megelőző bíróság 1 ! eljárásra vonatkozó szabályai, vagy arra, hogy a vizsgálatra vonatkozó rendelkezések már hatálytalanokká váltak, a vádaláhélyezési eljárás máir eddig is kiküszöbölődött. T. Országgyűlés! A bűnvádi perrendtartásnak hatályát vesztett rendelkezései helyébe .lépett legkiüliönlfélébib módosító jogszabályok folytán a büntető eljárásra vonatkozó rendelkezések rendkívül bonyolultakká váltak, olyannyira; hogy a megfelelő tájékozódás még a szakbíró részére ás igen nehézkessé vált. Könnyen elképzelhető, hogy a dolgozó népnek a büntető igazságszolgáltatásba igen helyesen bevont képviselői, a népi ülnökök sokszor még nehezebben tudnak eligazodni a jelenleg érvényben lévő jogszabályok tömegénlek útvesztőiben. Ez a jelenlegi helyzet is mellőzhetetlenné, szükségessé teszi egy olyan büntető perrendtartás megalkotását, amelynek minden rendelkezése egységes, könnyen áttekinthető és biztosítja azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyeiket Alkotmányunk ,a büntető igazságszolgáltatás részére előír. . ' T. Országgyűlés! Nyilvánvaló, hogy büntető perrendtartásunk ezidőszerinti sokágúságát és bonyolultságát, már-már az eljárás öncélűságáig fokozódott, egyes rendelkezéseit célszerűségi szempontokkal gyakran igen nehéz megindokolni. •Ha növeli! áiris úton el is végeztük a legszükségesebb módosításokat, ez a legjobb esetben is csupán elhalasztotta, de seanmiesetre sem tette feleslegessé bűnvádi perrendtartásunk teljes átalakítását és .újjáfonmálását. Ezt a célt szolgálja, sőt nyugodtan ámíthatjuk, viaHósitja meg a most tárgyalás salait álló törvényjavaslat. tartalmazza ez ,a javaslat rn'imdazokat az eljárási biztosítékokat, amelyek a terhelt jogainak érvényesítését szolgálják. Ez a javaslat a régi büntető pertíendtart ásnak, a szabadságjogokat korlátozó Horthy-rendszer áltál alkotott novelláknak rendszere helyett ténylegesen biztosítja a szabadságjogok legmesszebbmenő érvényesülését, sőt ezek körét ilényegesen ki is bővíti. A most javasolt eljárási jog nagy gondot fordít az Alkotmámyuiniklbain meghatározott és biztosított állampolgári jogok érvényesítésére. Gondosan ügyet arra, hogy a polgárok személyi szabadsága és sérthetetlensége, a levéltitok és a magánlakás tjisztdlétbentartása megóvassék. T. Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat igen örvendetesen úgy szerkezetében, mint nyelvezetében tömörséget, egyszerűséget és áttekinthetőséget valósít meg. Éppen ezért rendelkezései a jogban járatlanok részére is könnyen érthető és kezelhető jogszabályok. A javaslat összes rendelkeizései az anyagi igazság megvalósításához kívánnak a bírásáig részére .biztosan használható eszközt nyújtani. A miniszteri indokolás is kifejezésre juttatja, hogy a törvényjavaslat megszerkesztésénél allapvető segítséget jelientett a szovjet büntetőeljsárásii jog, az élenjáró szovjet büntetőjogi tudomány. T. Országgyűlés! Lássuk, hogy ezeket a vezető sízempionltoklat a törvényjavaslat miként illeszti ibe új büntetődíjárásli jogunkba. Egészen természetes, hogy a rövidre szabott idő nem engedi meg a változásoknak egész terjedelemben való ifielsorolását, éppen ezért csupán -a javasolt törvény lényegesebb vái'ioztatásainak megjelölésére szorítkozom. A javaslat I. fejezete »Alapvető elvek« cím alatt azokat a garanciális szabályokat foglalja össze, amelyeknek az eljárás minden szakában kivétel nélkül érvényesülniük kell. Az 1. § Alkotmányunk 41. §-át valósítja meg, amikor kimondja, hogy a büntető eljárás szabályozásával a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjének, dolgozói jogainak védelmében biztosítja a bűncselekmények üldözését, a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetését, s a dolgozóiknak a szocialista társadalomi együttélés szabályaira való nevelését. A következő szakasz a szó nemes értelmében vett ilegalítást valósítja meg, és a személyi szabadság védelmére hoz konkrét jogszabályokat. Igen helyes és célszerű, hogy a 4. § a büntető eljárás során eljáró hatóságokat ailakszerű (bizonyítási szabályokhoz nem köti. Megengedi minden olyan bizonyíték felhasznál ásat, amely a tényállás felderítésére alkalmas ilehet. Komoly garanciális intézkedés az is, hogy a javaslat szerint a terhelt beismerése egymagában egyéfo bizonyítási eszközök alkalmazását feleslegessé nem teszi. örömmdl üdvözölhetjük a javaslat 8. §-álban I fogllalt azt az intézkedést, hogy a magyarul nem
