Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

587 Az országgyűlés 40. ülése 1951 T. Országgyűlés! Iga zsiágszoHigáltatá sunk, •bíróságainknak harmadik nagy feladata — alkotmányunkat idézem — hogy »neveljék a dolgozókat a szooiailíista társiadialimi együttélés szabályainak •megtartására.« Kövessük itt Sis a nagyszerű szovjet példát: a szovjiet törvényhozás a bírót -a szovjet 'állam öntudatos, aktív tánsadallimJi munkásának tekinti, akiinek tevékenysége, munkája a igazdálkodáis szooialista rendszerének megerősítésére és fejlesztésére irányul. Azok az irányelvek, amelyeket a szovjet 'bíróságok a Legfelsőbb Bíróságtól a Szovjetunió gazdasági Ifejilődésómek különböző időszakaiban kaptak, mindig visszatükrözték a szovjet állaim átmenetét aiz egyik fejlődési fokról a másikra, a kitűzött célhoz vezető úton. Amikor például a Szovjetunió kormánya azt a feladatot tűzte ki a mezőgazdaság elé, hogy 7—'8 milliárd púdra .emelje az évi gabonatermést, a Legfelsőbb Bíróság körlevelét bocsátott ki, amelyben kifejtette, hogy a bíróságoknak megtoriással .kell sújtaniok azokat a bűncselekményekét, 'amelyeik akadályozzák az állami vetésterv megvalósítását. A mi fblíiróságiaümlknlak követniök kell ezt a példaszerű gyakorlatot, büntető és mevelő munkájukban. És ha meg alkarjuk határozni azokat az állami feladatokat, amelyek megvalósítását népi deirnokrádiánk fejlődésének maii szakaszaiban kell segiiteniök, nem miehéz a feladatunk: elő kell vennünk 'Pártunk II. Kongresszusának határozatait, Rákosii és Gerő elvtársak referátumait. Mire tanít (bennünket Rákosi elvtárs kongresszusi beszámolójában? A többi között arra, hogy »a rendkívül megnőtt kereslet parancsolóan előírjia, hogy 'sokkal töblbet termeljünk, mint a, Horthy-idŐkben és hogy emeljük fel münden téren taruniélsáiüiiaga inkát, amelyek trtendkjívül lallacsonyak.... A terméshozamot csak úgy lehet megemelni, ha a magyar mezőgazdaság is rátér a modern nagyüzemi mezőgazdálkodásra, a nagy mezőgazdasági gépiek használatára.« íme, az egytik naigy feladat: segíteni a szocializmus építését falun, éberen őrködni az ellenség aknamunka jávai szemben. Erről is beszél Rákosi elvtárs, megmutatja, hogy ,a kuilágság ereje ma még jelentékenyen nagyobb annál, mint amit számarányuk mutat, hogy a tőkésosztályok maradványai még elég szélesen vannak képviselve államapparátusunk 'középső funkcionáriusai, a vidéki áíiami válla láttok alkalmazottai között, a tanácsok apparátusába lis becsempészték ezeket ellenségeink. »Ezek az elemiek — mondja Rákosi elvtárs — abban a pilllanatban, mikor velük szemben lanyhul az éberség, azonnal működésbe lépnek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni kell az éberséget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer minden maradványa via 1 szemben a harcot.« Eziek azok aiz erők, t. Országgyűlés, amelyek gyakran megkísérlik akadályozni tervgazdálkodásunk végrehajtását, hol a vetésterv', hdl a begyűjtés ellen lázítanak falun, hol a normák, hol a fegyelem ellen uszítanak a -gyárban. Ezek azok az erők, amelyek a bürokrácia útvesztőiben falejévt május hó 18-án, pénteken.. 588 tilk iaz újítási javaslatokat, sejejltliisitára tesznek klasszikus értékeiket a hivataílokban. Ezek azok az erők, amelyek oem hajtják végre a törvényerejű rendeleteket, sőt azok végrehajtását, akadályozni igyekeznek. Ezek okoznak nehézségeket az élelmezés frontján, ezek pocsékol!ják a nyersanyagot. Ezek a rémhírek, a provokációs háborús hírek terjesztői, a pánikkeltők. Ezek azok az elemiek, amelyekkel szemben bíróságainknak is fél kell venni ök a harcot. Hadd idézzek itt Gerő elvtárs kongresszusi beszámolójából. Gerő elvtárs az ellenőrzés fontosw ságáröl beszélt és megállapította: »Feladatunk... hogy felszámol

;

i:k a még elég széles körben elterjedt liberalizmust asz állami, a tervfegyelmet semmibevevőikkel, az állam vagyonát tékozlókkal és mindenekelőtt az ellenséges elemekkel szemben, és hogy trendszerré tegyük .a dolgozó tömegek részvételét az ellenőrzés munkájában s ezt a rendszert törvényerőre lemeljük.« . Van ötéves tervünk, a terv végrehajtására vonatikozó aniiodenkire kötelező törvényünk. Vannak rendeleteink, amelyek a terv végrehajtásának útjait, módját szabályozzák. Bíróságainknak m feladata, hogy segítsék az állampolgári fegyelem megszilárdítását, hogy tiszteletet szerezzenek mindenkitől törvényeink és rendeleteink iránt. Tekintsék bíróságaink elsőrendű feladatúiknak azt, hogy bírói gyakorlatukkal járuljanak hozzá a munkafegyelem megszilárdításához, oltsák be a dolgozó tömegek tudatába, hogy a munkaidő elfecsérelése egyértelmű a népvagyon tékoziásávail, hogy takarékoskodnunk kell miieden vonalon, hogy helyesen kell gazda lkodnunk anyagglall, muinkaerővel, pénzzel, újabb és újabb tárta lakokat kell feltárnunk, hogy a tervtörvény, népünk törvénye és aki a töirvény ellen vét, a nép ellen vét. T. Országgyűlés! Ezeken a területeken látom lehetőségét és szükségét a bíráskodás, nevelő munkájának. Vannak feladataik bíráinkoak, jogászainknak. Ezek jó megoldás avail ők is. segíthetik és kell, hogy segítsék a fejlődés gyorsítását, a szocializmus megvalósítását. Munkásosztályunkra, Pártunkra, Rákosi elvtárs irányítására támaszkodva, a szovjet példa nyomán hamar elérünk a magasialbbrendű magyar szocialista igazságszolgáltatáshoz. És mert a törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, a Magyar Dolgozók Pártja megbízásából elfogadom. (Lelkes t&ps.) ELNÖK: Szólásra követklezik Sásdi Ernő képviselőtársunk. -SÁSDI ERNŐ: T. Országgyűlés! Népköztár

: saságunk jogi feladatáét illetően meg kell állapítanunk, hogy jogéletünk elkövetkezendő proigramjának feltétlenül az ötéyes ttterv jjegyében kell állnia; annak az ötéves népgazdasági terviiek, amelynek felieméit formáját éppen tegnap emelte határtalan leilkesedéssel törvényerőre országgyűlésünk. Megállapíthatjuk azt is, hogy leglényegesebb jogszabályalkotása ink, például a népi ülnököket intézményesítő 1949:.

XI. törvény, továbbá a büntetőtörvény általános része ugyancsak már ötéves itervünk fejlődésének irányaiban haladtak. Elkövetkezendő jogéletünknek a felemélt öt-