Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-40
585 Az országgyűlés 40. ülése 1951. évi május hó 18-án, pénteken. 586 nek a rémtetteknek, számos bírósági eljárást készít elő. A foglyokat azzal vádolják, hogy a börtönben megsértették az 509. számú törvényt, mely halállal bünteti az érvényben lévő börtönrendszer bírálatait. Jugoszláviában ez év elején a titóislták amerikai parancsra 11.000 jugoszláv, német és olasz háborús bűnöst bocsátottak szabadon. KÖZÜIÜR sokat a ' jugoszláv népb íróságok* annakidején halálra ítéltek. , Tïtoék néhány héttel ezelőtt közölték a bonni hatóságokkai, hogy Jugoszláviában szabadon bocsátották a jugoszláv bíróságok által elitélt 120 náci háborús bűnöst. A Nova Borba, a jugoszláv politikai emigránsok forradalmi lapja írja: . »Állandóan folyik a jugoszláv hazafiak letartóztatása, akik között mind nagyobb számban vamak elvtársaink. Január második felében az UDB újabb razziákat hajtott végre Beográdban és országunk több városában. A forradalmi hazafiak újabb százait tartóztatták le. A letartóztatottak 'számának nagysága legjobban meglátszik a beográdii börtönökön. Míg például Beográdbam a Ddigradszka-utcában 1949-ben a letartóztatottak száma 300 volt, ez a szám ma 1800-ra emelkedett. A hírhedt Glav nyacsában még három barakot építettek, ahová ezernél több foglyot zsúfoltak, mert a cellákban már nincs több hely. Jugoszlávia népei ellen Tito—Rankovics bandája véres gaztetteket követ el. Ilyen gaztetteket hajtottak végre a fasiszta megszállók is a 'háború ideje alatt.« Az Albániában elő jugoszláv politikai emigránsok lapja, a »Szabadságért« számos példát említ, melyek súlyos vádakkal terhelik a titoista hóhérokat azokért a kegyetlenségekért, melyeket Crna Gora népein követnek el. Egy éjjel —- írja a lap — betörtek az udbások Cungaj Gyin 1 paraszt házába Zatrijebcán. Arra akarták kényszeríteni, hogy fedje fel nekik a Tito-klikk ellen harcoló illegális forradalmi harcosokat. Amikor erre nem volt hajlandó, megölték az egész család szemeláttára. Kolasinbam megölték pavle Rabrent, aki 1939 óta párttag, csak azért, mert nem értett egyeit áruló politikájukkal. Kotasinban az udbások a börtönben kegyetlenül megkínozták, majd utána megölték Scsepánovics földművest. Ilyen és hasonló példákat ezerszámra sorolhatnék. De további példáik helyett hadd olvassak fel egy részletet egy levélből, amely la jugoszláviai börltöiwilszonyioikiró'l számol ibe és amely visszatükrözi Jugoszlávia népeinek hasi haircát Tito—Ranlkoviies bandája ellen és hirdeti, hogy a belgrádi hóhérok felelni fognak véres tetteikért: (Olvassa:) >*Kedves Elvtársak! Kérem, közöljétek de ezt a leveleimet arról a borzaihnas terrorról, amelyet a kommunisták és országunk többi hazafiiai szenvednek a ibelgráidi Glavnyaosáibaip. Levelemben főleg azokra a kegyetlenkedésekre szorítkozom, melyéket a Ollavnyaicisában 'hajtanak végre, mert egy bizonyos ideig engëm is ebben a börtönben kínoztak. A Glavnyaesában több mint 3000 kommunista van bezánva. fez a 'börtön maximálisan ennyi emlbert tud befogadni. A Gilavnyacsából majdnem mieden nap Szremszkia Mltrovicábia szállítják a letartóztatottakat és helyükre újakat hoznak. Ilyen módom a börtöniben mindig megmarad a letartóztatottak rnJaximáiliis száma. Mindezek az emberek, a Ikolmimiunlisták és országunk többi hazafiainak ezrei, akik most ott vannak, Vagy pedig már volltak, hallatlan kínokat álltak ki, melyeket Igen nebéz leírni. Rankovics többi mérges kutyái mellett, akik a letartóztatottak kínzását végzik, a fő hóhérok: Pavle Banyevics őrnagy, a börtön igazgatója, Kotle ezredes, a központi UDB nyomozó osztályának íónöke és valami Voja Rlitoar. Ezek a hóhérok a» Gliavnyacsa sok falát népünk legjobb fiiaimalk vérével fecskendezték be. Kotlle ezredes borzalmasan kínozta Milane Draksler egyetemistát, Djuiria Spolyairiesot, a Jugoszláv építészeti Dolgozók Szakszervezetének elnökét', Ljuba Vusovics ezredest és másokat. Kotile, Rlilbar és Bainyevics három hallatlanul! vérengző szadista hóhér, akik kegyetlenkedésükben túltettek tanítóikon, a Gestapo-tióhérokon. Gúnyolódva a letartóztatottak felett, ezek a gonosztevőik a Glavnyacsát három úgynevezett »mennyországra« osztották fel. Az első »mennyország« egy kétemeletes épüld, melyet még ia királyfi Jugoszlávia idejében építettek, körülbelül 100 börtönszobája van, ahol a letartóztatottak főleg a jugoszláv hadsereg tagjali, tisztek és atltisztek. A második és a barma dik »mennyország« régi török katakombák. A második »mennyország« négyszögalakú "és az ismert börtönoellákon kívül még igen sok magánzárkája is vam. Ennek a »mennyországnak« a pincéjében vannak a kínzószobák, az úgynevezett »gairderobe-ketrecek« és gázkamrák, melyeket a. t'itöisták a háború idején építettek v Egy gázkamrában szöggel a következő volt bevésve: »Én, Nina Tumiea egyetemiista kérem azt, aki elolvassa ezeket a sorokat, 'hogy mondja meg nővéreimnek, Deszenkának, Szarajevó, Pavle Garaninutca 2. HL emelet, hogy meggyaláztak és szörnyen megkínoztak. Elljen népünk szabadsága! Éljen Sztálin! Nlima Tumina.« Ez az elvtársnö* a legnehezebb órákban, amikor a titoisták élő sírboltjaiban úgy látszott,, mindennek vége, hogy többé nem kerül ki élve, nem kapitulált a titoista gestapoisták előtt. A . szeretett, drága Sztálin nevével harcolt, mint ahogyan a fasiszta megszállók elleni háborúban elvtársaink »éljen Sztáilin«-nal indultak rohamra. Nem, Tito gestapó bandájának nem sikerül népünket letörni. A győzelem a mienk lesz, elvtársak. Már nincs is messze.« így szol a levél, és erre a magyar nép csak még jobb teljesítményekkel, a felemelt ötéves tervjó végrehajtásával, fokozott éberséggél, még szilárdabb egységgel felelhet, mert a Tito— Rankovics banda igája, terrorja ellen harcoló jugoszláv népekkel szolidaritásunknak ezek az igazi kifejezői.
