Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

583 Az országgyűlés 40. ülése Í9$Í. évi május hó 18-án, pénteken. 584 A Mac Carran-féle törvény korlátlan lehető­séget ad az uralmon lévő monopolista klikknek a haladó szervezetek elfojtására. Megengedi, hogy a kormány háború esetén vagy más »rendkívüli« helyzetben, — és ezt ők magyarázzák, mikor rendkívüli a helyzet, — tömegesen tartóztassa •le és bírói ítélet nélkül koncentrációs táborba zárja a haladás híveit. Megtiltja, hogy a Kommu­nista Párt és más demokratikus szervezetek tag­jait alkalmazzák az állami vállalatok. Megaka­dályozza a haladó személyiségek külföldre uta­zását. Ilyenek az alapvető emberi jogok az impe­rialisták uralma alatt nyögő országokban. Ezért visszafelé üt minden rágalom ezek szájából, mert nvilvánvaló hogy mindaz hazugság, amit 5k jog ról, jogegyenlőségről, törvényességről beszéljek. T. Országgyűlés! Bíróságaink második feladata a törvényesség érvényesítése. Ebben a vonatko­zásban is segítséget nyújt igazságügyi szerveze­tünknek a büntető perrendtartásról szóló törvény­javaslat biztosítja a törvényességet új bírói szer­vezőiünk, annak összetétele, a felső és alsó ellen­őizés, alaptörvényünk, bürkeié törvényeink t-s pen tndtartásunk közérthetősége, ezek eszmei tar­talma és elsősorban az a tény, hogy a politikai hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges muiikásosztálly gyakorolja. A mi büntetőjogunk alapgondolata, hogy büntetést elsősorban a dolgozó nép védelmében, a dolgozó nép érdekében kell alkalmaznunk. Ezt a gondolatot teljes egészében fedi a mi bírósá­gaink gyakorlata, ÉS ez a gyakorlat arra mutat. hogy törvényeink és igazságszolgáltatásunk védi államjpolgáraink szernéíyü ésj vagyoni biztonsá­gát, védi dolgozó parasztságunk magántulajdonát. A törvényjavaslat 2. §-a biztosítja a személyi szabadságot. Tartalmazza a törvényjavaslat mind­azokat az eljárási biztosítékokat, amelyek a bün­tető eljárásban szereplő személyek, elsősorban a terhelt Joginak gyakorlati érvényesítését szol­gálják. Biztosítja a tárgyalások nyilvánosságát, a, védelem széleskörű jogát, a szóbeliséget, a jog­orvoslattal való élés jogát, az anyagi igazság el­vének érvényesítését. Azok a biztosítékok, amelye­ket a törvényjavaslat nyújt, népi demokráciánk­ban valóságosak, érvényesülnek a gyakorlatban is. Azokat a törvény és igazságszolgáltatási szer­vezetünk mindenki számára biztosítja. Ezzel a 'gyakorlattal szemben a tőkés orszá­gokban minden ilyen eljárási biztosíték porhintés, holt betű. Ezek a biztosítékok a tőkés államok­ban a gyakorlatban legfeljebb az urallkodóosztály privilégiumaként érvényesülnek, de semmisek akkor, ha az uralkodóosztályok a kizsákmányol­takkal szemben kell, hogy érvényesítsék saját jog­szabályaikat. Hadd emlékeztessek, t. Országgyűlés, ismét a Rákosi-per re. Horthyék »törvényesen/« zárták ki a nyilvánosságot a főtárgyalásról. Érdemes elolvasnunk a királyi törvényszék hivatalos in­dokolását, hogy lássuk azt az állati félelmet, amely erőt vett a magyar burzsoázián a börtönbe zárt, százszoros fegyveres erővel őrzött Rákosi elvtárssal szemben. A hivatalos indokolást idé­zem: »A társadalom egyetemét a várható ráz­kódtat ásóktól megoltalmazni máskép, mint a fő­tárgyalás nyilvánosságának kizárása által, nem lehet.« íme, a bebörtönzött, százszorosan őrzött Rákosi egy egész államgépezetet tartott rémü­letben. De nézzük meg, hogyan értelmezik a kapi­talista törvényhozók, az imperialisták és 'lakáj­kormányaik ma a törvényességet. Senki előtt sem ismeretlen, hogy Nyugat­Németországban az amerikai megszállók az an­gol! taieglszállókkíaí egyetértésben Szabadon bo­csátják a legíőbb háborús bűnösöket. Szabad­lábon van a híres fegyvergyáros, Alfred Krupp. Felmentették Erdmanosdorfot, Hitler volt buda­pesti követét, kiengedték börtönéből Hitler kül­ügyi iáSfcamitk&ráí, szabadí'á'bra került Oswald Pohl, az SS egyik vezetője, aki a náci-Német­országban az összes koncentrációs táborokat ter­vezte. 1943-ban személyesen; ellenőrizte az auschwitzi haláltábor kibővítésének és négy újabb gázkamra építésének munkálatait. Az Egyesült Államokban az úgynevezett tör­vényesített néger gyilkosságok napirenden vannak. Legújabban a becsületes emberek millióinak fel­háborodását váltotta ki az egész világon az a törvényesített gyilkosság, amelyet MacGeen kö­vettek el. Willie MacGee becsülletesen harcolt a nácik ellen, harcolt a fehér és fekete munkások jogaiért. Ezért ölték meg. Meggyilkolták »törvé­.nyesen« Lincoln Martins hat fiát, lafkfik közül öten 19 éven aluliak voltak. A vádlottak nem választhattak védőt, a halálos ítéletet kizárólag fehérekből állói esküdtek hozták. Rendőrgolyóktól hulilott el John Derrick, az USA németországi megszálló csapatainak kato­nája, amikor barátaival leszerelését ünnepelte. Halálát várja három néger Crowlandban. A rend­őrségi kihallgatáson megölték á 19 éves Andrew Johnson!, és gyilkosai mosolyogva jelentették ki, hogy »'leesett a székről szegény«. Mennyire 'emlé­keztet mindez, a hitlerista suhancokra, akiknek az »alsóbbrendű fajhoz tartozó ember« élete sem­miség volt, céltábla berúgott katonák számára. Vájjon miféle törvényességnek nevezhetők a francia kormány rendeletei, amelyekkel betiltották a Szakszervezeti Világszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Békemoz­galom központjának működését? Ez az imperia­listák törvényessége, a háborús előkészületek lep­lezetlen vállalása. De hadd mutassam meg, t. Országgyűlés, az amerikai imperialisták két lakáj kormányának, a monarcho-fasisizta görög kormánynak és a la­kájok között is utolsó Titó-bandának terrorural­mát. Hadd lássuk, mit értenek a háborús uszítók törvényességen, hadd lássuk, milyen az a törvé­nyesség Jugoszláviában és Görögországban, amellyel elégedettek, amelynek tapsolnak Tru­manék. A görög hatóságok újabb gyilkosságra ké­szülnek — jelenti Athénből május 10-én a TASZSZ. A görög hatóságok újabb merényletet készítenek elő a fogságban tartott demokraták ellen. A hadsereg vezérkara, a görög titkosrend­őrség, hogy a törvényesség látszatát adja ezek-

Next

/
Thumbnails
Contents