Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-40

581 Az országgyűlés 40. ülése 1951 folytatnunk népünk minderifajta ellenségével szemben, mindenki ellen, aki akadályozni próbálja a 'szocializmus építéséit, jaki gátat próbál emelni gazdasági és kulturális felemelkedésünk ellen, aki meg alkarja bontani a magyar munkásoszltály köré tömörült nemzeti egységet, aki meg dkarja zavarni népünk békés, építő munkáját, aki hazánk, népünk békéje ellen tör, A jogrend védelme nem jelenthet mást, mint a kapitalizmusból a szocializmusba menő rendünk védelmét, népünk kivívott jogainak biztosítását és továbbfejlesztését, harcot az ember kizsákmányolásának minden formája ellen és a, társadalom erőinek mozgósítását a .szociailizmus építésére, a béke védelmére. Jogrendünk védelme továbbá azt jelenti, hogy biztosítanunk kell a Népközársaságunk Alkotmányában foglalt állampolgári jogok érvényesítését, a dolgozók személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a munkához, a kultúrához, pihenéshez, Üdüléshez való jogot. A törvényjavaslatnak komoly érdeme, hogy minderre komoly gondot fordít és van már új magyar bírói gyakorlat, amely arra mutat, hogy új igazságügyi szervezetünk eleget tud tenni feladatainak, ítélkezett már a nép nevében — és ezt itt nem formálisan értem, hanem úgy, hogy népünk meggyőződését és akaratát fejezte ki, •minden eddig leleplezett, népellenes összeesküvő szervezet tagjai felett. így ítéletet hozott és lesújtott Rajkra és bandájára, a Tito-banda provokátoraira, kémeire, megmutatva, hogy népünk milyen keményen sújt mindazokra, akik ezek útját követik. Egyik népbíróságunk ítélkezett — és ugyanilyen értelemben ismétlem: a nép nevében — a múlt hetekben Eekevédelmi törvényünk alapján egy háborús uszító felett, példát mutatva ezzel arra, hogy békénkre törő ellenségeinkkel szemben kemény kézzel kell eljárni. ítéletet mondtak bíróságaink'azokra a spekulánsokra, akik élelmezési helyzetünket rontották, akik népünk kenyerével, élelmével spekuláltak. íme, t. Országgyűlés, ez jelenti nálunk népünk érdekeinek, hazánk függetlenségének védelmét, ez jelenti nálunk a jogrend védelmét. Ez persze nem tetszik ellenségeinknek, akik minden alkalmat felhasználnak arra, hogy ostoba rágalmakat szórjanak felénk. Azt állítják, hogy nálunk, Magyarországon nem tartjuk tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Mi állítjuk, hogy jogot, szabadságot valóban csak a szocialista társadalom ad, mint ahogyan csak a mi rendünk biztosít minden dolgozó ember számára munkát, emberhez méltó életmódot, kultúrát, félelem nélküli ' életet. Persze ők jogon és szabadságon egészen mást értenek, jogot a kémkedésre, a kártevésre, jogot és szabadságot kémeiknek, barátaiknak követelnek, a kizsákmányoloknak, jogot arra, hogy megbontsák népünk egységét, jogot háborús uszításra, jogot a kizsákmányolásra, jogot a nagybirtokra, gyárra, bankra. Nézzük csak meg, t. Országgyűlés, mit jelent náluk a 'jog? . Az amerikai választási! törvény »törvényesen« 12 millió amerikai polgárt foszt meg szavazati jogától. Hivatalos amerikai adatok szerint a évi május hó 18-án, pénteken. 582 kongresszus tagjait általában a választók fele választja meg. Az Egyesült Államokban 37 olyan állam van, ahol a választójogot egyhelyben; lakáshoz kötik. Ezzel kizárják a mezőgazdasági munkások döntő többségét. A szavazási adóval pedig kizárják a szavazatra jogosultak közül a legszegényebbeket. Az amerikai választási törvény többszörös szavazati jogot biztosít a reakciónak. A legelmaradottabb amerikai állam, Georgia, 312.000 szavazattal 10 képviselőt küldhet a parlamentbe. Wisconsin, az Egyesült Államok legfontosabb ipari állama viszont csak hatszor annyi szavaztattál kaphat ugyaniannyi képviselőt. Ezt nevezik az 'Egyesült Államokban jogegyenlőség nek, alapvető emberi jognak.* Angliában olyan a választókerületek beosztása, hogy az ipari kerületekben kétszerháromszor, sőt négyszer annyi szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez, mint a politikailag elmaradott vidékeken. Mit csinál a francia reakció? Franciaország legnagyobb pártját, a francia nép pártját, a Kommunista Pártot új, a francia nemzetgyűlésben keresztülerőszakolt, minden jogot és törvényességet nélkülöző fasiszta választási törvénnyel próbálják kiszorítani az országgyűlésből. Ennek az új szégyenteljes választójogi törvénynek az a lényege, hogy a reakciós pártok szavazatait kapcsolják,' összeadják és ha ezek elérik az 50 százalékot, akkor megkapják az összes mandátumot. Az a párt, amely megkapná a szavazatok 49.9 százalékát, de az összes többi pártok jóval kisebb részeredményeit kapcsolják ez ellen, egyetlen mandátumot sem kapna. Például abban a választókerületben, amelyben Billoux elvtársat választották meg, 1946-ban a Kommunista Párt 113.448 szavazatot kapott, az össz-szavazatok 40.3 százalékát. Ez a Kommunista Párt számára négy mandátumot jelentett. Az új választójogi törvény szerint, ha a Kommunista Párt nem 40.3 százalékot, hanem — ahogyan már mondottam, — 49.9 százalékot kapna, akkor sem jutna mandátumhoz, ha az amerikai szolgálatban lévő különböző fasiszta, félfasiszta és munkásáruló szociáldemokrata párt saját, jóval kisebb részeredményeit kapcsolnák a kommunisták eredményével szemben. Az új választójogi törvény szerint a Kommunista Párt 113.448 szavazattal •nem jutna mandátumhoz, de a gaulleiista unió 15.406 szavazattal, a kommunistákra adott szavazatok nem egészen 14 százalékával már maridátumhoz jutna. A francia reakció saját alkotmányát is felrúgja, — a választójogi törvény alkotmányellenes. Az Egyesült Államokban a Taft—Hartleytörvény megfosztja a szakszervezeteket alapvető jogaiktól. Megtiltja a szakszervezeteknek, hogy a dolgozók érdekeit képviseljék. Korlátozza a koiüektiv szerződések kötésiének jogát. Gyakorlatilag megfosztja az amerikai munkásosztályt egyik legélesebb fegyverétől, a sztrájkjogtól. Truman elnök hirhedt rendelete »az állami alkalmazottak hűségének ellenőrzéséről« megindította a vad hajszát az amerikai haladó mozgalom ellen. Elitéitők, megfosztották szabadságuktól az Egyesült Államok Kommunista Pártjának vezetőit. 45*