Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-40
5 79 Az országgyűlés 40. ülése 1951. rületén az egyfokú fellebbezés rendszerét, gyor- | sítják az eljárást és az ügyeik döntő többségében ; az elsőfokú bíróságok, a járásbíróságok illetékességét állapítják meg. A büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat bírói szervezetünknek ezt az új rendjét egységes törvény rendszerbe állítja és ezzel elősegíti az államapparátus, a bíráskodás, az igazságszolgáltatás demokratizálását. A javaslat a büntetőperrendtartás egységes rendszerébe építi be a népi ülnököket, akik a bírói tanácsúikban a szakbírákkal egyenlő jogúak, ők is egyenjogú bírák. A népi ülnökök bevonása bíráskodásunkba egyik módja állampolgáraink széleskörű bevonásának az államvezetésbe, módja annak, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk demokratikusan választott tagjai az igazságszolgáltatás területén is részegei legyenek az állam vezetésének. De a népi ülnököknek bíráskodásunkba való bevonása arra is módot ad, hogy igazságszolgáltatásunk területén is hasznosítani tudjuk azokat a széleskörű tapasztalatokat, sokoldalú ismereteket, amelyeket a népi ülnökök munkaterületükről, a dolgozó nép mindennapi életéből merítenek. Nem utolsósorban módja annak is, hogy a népi ülnökök gyakorolják igazságügyi szervezeteink munkája felett az alsó ellenőrzést. A törvényjavaslat nagy érdeme, hogy magyarul, egyszerűen, érthetően fogalmaz, olyan eljárási szabályokat ad a szakbírák és népbírák kezébe, amelyek kÖzérthetőek és ezzel véget vet igazságszolgáltatásunk régi gyakorlatának, amelynek nyelvezete a régi bírák és régi jogászok tolvajnyelve volt és amelynek megértéséhez jogi képesítés kellett. A magyar földesűri, tőkés rend népelnyomó törvénykezésének, igazságszolgáltatásának osztályjellegét többszörösen .is aláhúzta bűnvádi perrendtartásuknak a köznép előtti homályossága, érthetetlensége. Erdekeiknek megfelelően játszottak ezzeí a nép ellen. A Horthy-rezsírn még durvábban élt vissza azzal, hogy a perrendtartás homályosra, zegzugosra épített folyosóin jogi diploma nélkül mindenki eltévedt. Ki ne emlékeznék t. Országgyűlés, Eötvös Józsefnek »A falu jegyzője« című regényéből Nyúzó szolgabíró, Macskaházy fiskális figurájára, a nemesi vármegye statáriális eljárására, amikoris az urak kényük-kedvük szerint alakították a paraszt ellen a pereljárási szabályokat? Ki ne emlékeznék Mikszáth Kálmánnak »Egy bevert fej« című históriájára, amelyben arról ír, hogy Szuhai Márton uram legényfiának, Péternek bevert feje régesrégen begyógyult, míg a tekintetes törvényszék engedélyt adott arra, hogy az orvos visi repertumot adjon? Es ki ne ismerné t Országgyűlés, Móra Ferenc meséjét »Mihály folyamatbatételéről«? Az átokházi dolgozó parasztnak* végzést kézbesítenek, amelyben felszólítják, igazolja magyar állampolgárságát, »különben az eljárás folyamatba tétetik«. Mihály egyetllen folyamatot ismer, a Tiszát. Éjszakákon! át nem alszik a félelemtől, mert úgy érti a végzést, hogy, Ő maga lesz az, akit folyamatba tesznek. Mikor azután Móra megmagyarázza Mihálynak, mit mond a vjpj^, akkor megkérdi: »Hát akkor miért nem í^írják?« — »Az urak úgy gofidölják« — feleli évi május hó í8-án } pénteken. 580 az író — »nagy baj tenne abból, ha Átokházán is megértenék a törvényíti«. De a •mindennapi eseteken túlmenően ki ne emlékeznék arra az aljas, még a kapitalista jogrendet is megcsúfoló eljárási sorozatra és perrendtartási manőverre, amelyet Horthyék népünk drága, nagy fia, Rákosi elvtárs etilen folytattak? Mindenki előtt ismeretes, hogyan próbálta a magyar burzsoázia statáriális úton megölni Rákosi elvtársat, hogyan csűrték-csavarták Horthy jogászai a »törvényt«, hogy elpusztítsák korunk legnagyobb szabadságharcosát. . Horthy, Ikormlánya 1925'. (novemberében az országgyűlésnek ebben a termében jelentette be, hogy a kommunisták ellen hirdetett rögtönbíráskodás törvényes és jogos. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült tervük végrehajtása. Szövevényes gyilkossági manőverüket leküzdötte Rákosi elvtárs sziklaszilárd elvhűsége, kitartó, haláltmegvető bátorsága, a vezéréért harcoló magyar proletariátus ereje, a nemzetközi munkásosztály szolidaritása, a Szovjetunió népeinek, legdrágább barátunknak, tanítónknak, Sztálin elvtársnak a gondoskodása. ' (Perceken át tartó lelkes, ütemes taps.) A Párt, Rákosi elvtárs vezetésével azóta ezt a fegyvert, a perrendtartást is kiragadtuk a kapitalisták kezéből. Üj igazságszolgáltatási szervezetet építettünk és ennek kezébe új büntetőperrendtartást adunk, amellyel népünket, a szocializmus építését, a béke védelmét kell szdligálnia. Üj büntetőperrendtartásumk megszövegezésénél a törvényjavaslat megalkotói hasznosították a szovjet törvénykezés (tapasztalatait. Nagy segítséget jelentettek — mondja a javaslat általános indokolása és hadd húzaam ezt alá én is, — a Sízovjet büntető eljárási jog példamutatásai és az élenjáró szovjet büntetőjogi! tudomány eredményei. A szovjet büntetőjogitudomány eredményeinek hasznosítása is garanciája annak, hogy az új büntetőperrendtartás jó eszköze lesz a magyar igazságszolgáltatásnak feladatai teljesítésében, jó segítséget nyújt ahhoz, hogy igazságszolgáltatásunk biztosítsa a jogrend védelmét, érvényesítse a törvényességet és folytassa a társadalom nevelését. Mit értünk a jogrend védelmén? 'Rákosi elvtársnak a Magyar Dolgozók Pártja' II. Kongreszszusán elmondott beszámolójából idézek: »Az egységes dolgozó nép Pártunk vezetésével megvívott harcainak eredményiéképpen, jött létre a népi demokrácia állama, az az állam, amelynek segítségével a Szovjetunió győzelmének eredményeképpen és a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép, a munkásosztály vezetése alatt halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra; ennek az államnak feladata, hogy megtörje a megdöntött és kisajátított földbirtokosok és kapitalisták ellenállását, hogy meghiúsítson minden kísérletet, amely a tőke hatalmának visszaállítására irányul, hogy a szocialista építésnek, a gazdasági és kulturális felemelkedésnek céljaira a proletariátus köré tömörítse az egész dolgozó népet és az imperialista külső ellenséggel szemben megfelelő honvédelmet hozzon létre.« Ez azt jelenti, hogy kíméletlen harcot kell