Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-39

611 Áz országgyűlés 39. ülése 1951. évi május hó 17-én, csütörtökön. 572 szak folyamán Csepelen mintegy 30 millió forint költséggel kultúrpalotát kell építeni.« Kérem az Országgyűlést, hogy az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot az említett változtatásokkal iktassa törvénybe. Ezekkel a javaslatokkal is kiegészítve legyen az előterjesztett módosított ötéves tervünk a béke terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős, jómódú, művelt szocialista Magyarországhoz! (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.) ELNÖK- Minthogy, a törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs, a; vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, elfogadja-e az Országgyűlés általánosságban és az előadó képviselőtársunk által javasolt módosításokkal részleteiben az ötéves tervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot? (Igen.) Kimonidiom 'a határozatot: az Országgyűlés az ötéves tervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és az előadó által javasolt módosításokkal részleteiben elfogadta. (Nagy taps.) Napirend szerint következik a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, az Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz Szirmai István, Sásdi Ernő és Halász Aladár képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. • Tóth Endre előadó 'képviselőtársunkat illeti a szó. TÓTH ENDRE előadó: T. Országgyűlés! Mint a jogi bizottság előadója, bejelentem az Országgyűlésnek, hogy a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslatot a bizottság általánosságban és részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! A jogrendszer a mindenkori társadalmi berendezést tükrözi vissza. A társadalmi felépítmény változásával és fejlődésével természetesen és szükségszerűen megváltozik a jogrendszer is. Ez a változás kihat a jog minden területére. A jogrendszer a mindenkori társadalmi rendnek támasza, védelmezője, a fennállásának, megmaradásának biztosítására szolgáló jogszabályok összessége. Ha figy társadalmi rend elsorvad, felbomlik, a -endszer védelmére és fenntartására alkotott jogszabályoknak, jogrendszereknek is ugyanaz a sorsuk. Alkotmányunk tárgyalása alkalmával mondott előadói beszédében Rákosi elvtárs mondotta: »A magyar munkásosztály a dolgozó pa rasztsággal szövetségben és a Szovjetunió támogatásával nehéz harc útján győzött a régi renddel szemben, hatalomra jutott és rálépett a szocializmus építésének útjára. Megdőlt hazánkban a »kapitalista rend, a kapitalisták uralma, eltűntek a tőkések, a földesurak, és népünk kemény és szívós harcban szorítja vissza a még megmaradt kapitalista elemeket a kulakokat a spekulánsokat.« Dolgozó népünk sikeresen fejezte be hároméves tervünket és jelentékenyen túlteljesítve zárta le ötéves tervünk első évét. A gazdaság; élet minden területén, az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben, hitelrendszerben ráléptünk a szocializmus útjára és annak alapjait rakjuk le- Ezek a gazdasági változások természetesen megfelelően mutatkoznak a társadalmi élet egyéb területein is, egész 'társadalmi életünk és berendezkedésünk struktúrájában. Szocialista gazdasági és társadalmi rendünk kialakítása szükségképpen maga után vonja egész jogrendszerünk átalakítását, a szocialista jogrend kialakítását. A (felemelt ötéves terv, amely ianMár törvényerőre emelkedett, a szocializmus alapjait lerakó ötéves tervünk megköveteli olyan jogrendszer kiépítését, amely jogszabályaival megvédi, körülbástyázza eddigi eredményeit, támogatja, elősegíti további célkitűzéseinek megvalósítását és biztosítja népünk hősi szocialista munkájának zavartalanságát és sikerét. A szocialista jogrendszer megvalósításához az egyik lépés az előttünk fekvő törvényjavaslat is. T. Országgyűlés! A bűnvadí perrendtartás azokat a jogszabályokat tartalmazza, amelyek meghatározzák az igazságszolgáltatás létrejöttének rendjét a bűnvádi ügyekben. Közvetlen célja tehát a bűncselekmények felderítése, a bűnösöknek és ezek bűnösségének megállapítása és a bűnösnek talált személyek megbüntetése. A bűnvádi eljárás rendeltetésének, alapfeladatának vizsgálata mutatja meg igazán a kapitalista és a szocialista bűnvádi eljárás kczötti éles különbséget, az utóbbi felsőbbrendűségét az előbbiivei szemben. A kapitalista országokban és a kapitalista jogrendszerekben •— ez vonatkozott természetesen ránk is — a büntető eljárásnak az a rendeltetése, hogy az uralkodó, kizsákmányoló osztályok érdekeit s azt a rendet védje, amely ezeknek az osztályérdekeknek megfelel és ezekre előnyös. Ezzel szemben a szocialista bűnvádi eljíár'ásnak aíapfel'a

datai: az igazságszolgáltatás megvalósítása, a bűnvádi ügyekben és ennek -révén a szocialista államnak, a polgárok személyiségének és jogainak, valamint a szocialista társaidalmi jogrendnek , védelme a közösségre veszélyes támadásokkal szemben és ugyanakkor az ítéletek népnevelő hatásának biztosítása. A szocialista bűnvádi perjog a szocialista demokratizmus és szocialista humanizmus alapjain épül fel és ezek alapján folyik le. A büntető perrendtartásról szóló és most tárgyalás alatt . átló törvényjavaslat, figyelembevéve a szovjet büntető eljárási jog példamutatásait és az élenjáró szovjet büntetőjogi tudomány eredményeit, igyekszik jogrendszerünknek ezen a területén a szocialista jogrendszer kiépítéséhez hozzájárulni, a szocializmus alapjait ezen a területen is lerakni. Ezzel egyidejűleg pedig egységes, áttekinthető, világos rendszerét adja büntető eljárási jogunknak. Először az utóbbiról szeretnék néhány szót szólni. A büntető eljárási jogunkra vonatkozó jogszabályokat eredetileg az 1896:XXXIII. te. foglalta magában. Ezt a törvényt az idők folyamán későbbi törvények és jogszabályok annyira mó-