Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-39

Ö73 Az országgyűlés 39. ülése 195 í. évi május hó 17-én, csütörtökön. 674 dosították, hogy az eredetinek alig van olyan részt', amely ma is hatályban lenne. A büntető perrendtartásnak a tárgyalást megelőző bírósági eljárásra vonatkozó szabályai módosultak, a vizsgálatra vonatkozó rendelkezései, a vádaláhelyezési eljárása, a perorvoslati rendszere már nincsen' hatályban. A hatályát vesztett és módosított jogszabályok helyébe lépő új jogszabályok egy csomó törvényben és rendeletben vannak szerteszórva, annyira, hogy ember legyen a talpán az á szakjogász, aki azokban igazán kiismeri magát és el tud igazodni. Túlzás nélkül lehet mondani, hogy amúgy is sötét jogrendszerünknek ez a legsötétebb dzsungele. Áttekinthetetlensége mellett nyelvezete is mesterkélt, a való élettől elvonatkoztatott, szinte egy önmagáért való jogi műnyelv. Az előttünk levő törvényjavaslat egységes, világos, következetes rendszerbe foglalja azokat a jogszabályokat, amelyek az alkotmány által a büntető igazságszolgáltatás számára megszabott feladatok megvalósítását biztosítják. Szerkezeti és nyelvi rövidségével, áttekinthetőségével és világosságával azi a célja, hogy a jogi szakképzettséggel nem rendelkezők részére is hozzáférhető legyen, közelebb kerüljön dolgozó népünkhöz, szerves része legyen a való életnek. Világosságára, áttekinthetőségére jellemző szerkezeti felépítése, beosztása. Ebből a szempontból a törvényjavaslat három részre tagolható. Első részében az alapfokú elveket, a garanciális jellegű szabályokat foglalja össze, amelyek a bűnvádi eljárás minden szakaszában következetesen érvényesülnek és amelyek az egyes rendelkezések alkalmazásánál útmutatóul szolgálnak. Második részében, .amelyet a miniszteri indokolás a javaslat statikus részének nevez, a szervezeti és személyi kérdéseket szabályozza, megadja a fogalommeghatározásokat és felsorolásokat és az egész eljárás folyamán érvényesülő eljárási szabályokat. Ide tartoznak a bíróságokról, a felekről, a bizonyítási eszközökről, az általános eljárási szabályokról szóló fejezetek. A harmadik rész az úgynevezett dinamikus rész, a büntető eljárás egymásután következő szakaszainak lefolyására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, tehát az eljárás megindítását, a' nyomozást, a tárgyalás előkészítését, a tárgyalást, az ítéleteket és egyéb bírói határozatokat, a fellebbezést, a perújítást, a különleges tljárásokat és a büntető határoz'atok végrehajtását. Ezzel a szerkezeti beosztással s rendelkezéseivel a javaslat a bíróságok részére hatékony eszközt nyújt az anyagi igazság eléréséhez. T. Országgyűlés! Rá kell mutatni a törvényjavaslatnak azokra a rendelkezéseire, amelyek módosítják, lényegesen megváltoztatják eddigi büntetőperrendtartásunkat és haladást jelentenek a szocializmus felé. Ide tartoznak elsősorban az úgynevezett garanciális jellegű szabályok. A bűnvádi eljárás jogszabályai között fontos helyet foglalnak el azok a jogszabályok, amelyek az eljárás során érdekelt személyfk, a terhelt, a sértett, a tanú stb. polgári jogait vannak hivatva biztosítani. Ezek a biztosítékok szolgálják a többi között a terhelt jogainak gyakorlati érvényesítését is. A burzsoá jogrendszerben ezek a biztosítékok formálisak, a jogszabályokban kifejezésre jutnak ugyan, de gyakorlatilag és lényegileg az uralkodó osztály érdekeit szolgálják. A szocialista eljárási jogi biztosítékok ezzel szemben valóságosak, tényleg érvényesülnek. A régi népellenes büntetőperrendtartás és az azt kiegészítő jogszabályoknak a szabadságjogokat korlátozó rendelkezései he'yttU a javaslat valóban biztosítja a szabadságjogok érvényesülését, sőt ezek körét a szocialista demokratizmus elvének megfelelően ki is bővíti. A javaslat különös gondot fordít az Alkotmány 57. szakaszában foglalt elv szem előtt tartásával a polgárok személyi szabadságának, sérthetetlenségének; a levéltitoknak és magánlakásának tiszteletbentartására és ezeket csak annyiban engedi korlátozni, amennyiben erre éppen az anyagi igazság érvényesítése szempontjából elkerülhetetlenül szükség van. A javaslat azzal a rendelkezésével, hogy a hatóságok kötelesek a terhelő és mentő, valamint a büntetést súlyosbító és enyhítő körülményeket egyöntetűen, egyformán figyelembe venni és kideríteni, a régi büntetőperrendtartás vonatkozó rendelkezéseinél élesebben fogalmazza meg az anyagi védelem elvét. Alapelvként emeli ki a javaslat azt a tételt, amelyet a régi büntetőperrendtartás kifejezetten nem említett meg, hogy az eljárásban az anyagi igazság kiderítésének biztosítása érdekében a szabad bizonyítási rendszer érvényesül es így az eljárásban a kötött, alaki, formális bizonyítás egyik alakjának sincsen helye. Élesen és kategorikusan fogalmazza meg a javaslat a tárgyalás nyilvánosságának elvét és a kivételt csak feltétlenül szükséges esetekre korlátozza. A burzsoá államokban a tárgyalások nyilvánossága a szenzációéhség kielégítésére szolgál. A szocialista jogrendszerben a tárgyalások nyilvánosságának kettős célja van és ezt a kettős célt szolgálja mostani törvényjavaslatunk is azzal, amikor a tárgyalások nyilvánosságának elvét határozottabban domborítja ki. Az egyik cél az, hogy lehetővé tegye a dolgozó nép számára az ítélőbírói tevékenység jogszerű és törvényszerű volta feletti «lienors *3Í, a-másik pedig, hogy jelentős mértékben fokozza a bírósági munka népnevelő hatását. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a szakbírákat, azt a célt szolgálja, hogy az ülnöki rendszert megszilárdítsa, szervesen beépítse jogrendszerünkbe. A népi ülnökök tehát az érdemleges döntésben ugyanazzal a hatáskörrel vesznek részt, mint a szakbírák. A bírósági hatáskör megállapításánál az volt a döntő szempont, hogy az ítélkezést minél közelebb hozza a dolgozó néphez és az eljárást ott folytassa le. abban a körben, amelyben az ügy szereplői egyébként is élnek. Ennek megfelelően tehát az ügyek zöme a járásbírósághoz kerül, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezzel jelentős idő- és költségmegtakarítás érhető el. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ. 44