Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-27

23 Àz országgyűlés 27. ütése Î95Ù. évi május hó 10-én, szerdán. is. A tanácsi osztályok megalakításánál vezető szempont az, hogy minél közelebb kerüljön az ügyintézés a dolgozó tömegekhez, hogy az ügyintézés munkáját a bürokráciától mentesítse, és hogy az ügyintézés közvetlenül a dolgozó nép érdekét szolgálja. Ebben az irányban sokat kell munkálkodnunk. A szervezeti formát, amely a demokratikus szervezettség legmagasabb típusa, tartalommal, élettel kell megtölteni. Olyan tisztviselőkre van szükség, akik tudásuk maximumával, a néphez való hűségükkel szolgálják államunk: a dolgozó nép államának érdekeit a tanácsok osztályainak munkájában. A gazdálkodás és a kulturális nevelés kérdésének alapos feldolgozása kell, hogy folyjék ezekben az osztályokban, hogy alkalmazottaink— vezetők és vezetettek egyaránt, — megtanulják a gazdasági szervezés munkáját; kell, hogy a tanácsok apparátusa ne bürokratákból, hanem szervezőképes, tevékeny káderekből álljon. E mellett a munkamód mellett biztosíthatjuk azt, hogy a dolgozók valóban részesei legyenek az állam igazgatásának és megbírálják a helyi tanácsok munkáját. T. Országgyűlés! A burzsoá államok félnek a dolgozó néptől. A népellenes államhatalom az imperializmus országaiban nap mint nap azon igyekszik, hogyan lehet távoltartani a dolgozó tömegeket a közügyektől, hogyan lehet megfosztani jogaiktól, hogyan lehet a bírálat hangját elfojtani. A szocializmust építő államoknak, köztük a Magyar Népköztársaságnak a nagy Szovjetunió példája nyomán gondja van rá, hogy a dolgozó nép egyre szélesebb rétegeit bevonják az államhatalom gyakorlásába, hogy a tömegeket megtanítsák az államigazgatás kérdéseiben való tevékeny részvételre. A burzsoá országok, az imperialista országok félnek a nép köréből jövő bírálattól; a tanácsok rendszere biztosítja a dolgozók tevékeny bírálatát az államigazgatás munkája felett. A tömegek bírálata és ellenőrzése is biztosítja a munka fejlődését, megjavítását. Nálunk a dolgozó nép és az államhatalom akarata egy. A tanácsokon keresztül megvalósuló minden tevékenységnek középpontjában azoknak az elveknek kell állmok és fognak is állni, amelyek az egész nép érdekeit és a szocialista építés céljait szolgálják. Ezeket Pártunk, a kommunisták Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja tanításából, iránymutatásából kapjuk és visszük át az élet minden területére. Mindnyájunk tanítója: Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának és a szovjeteknek viszonyáról szólva arra tanít bennünket, hogy »a Párt vezetőszerepének legfontosabb kifejezője a Szovjetunióban, a proletárdiktatúra országában az a tény, hogy szovjet szervezeteink és más tömegorganizációink egyetlen fontos politikai vagy szervezeti kérdést sem' döntenek el a Párt vezető utasítása nélkül.« A tanácsok feladatukat a szocializmus építésében akkor tudják valójában teljesíteni, ha minden kérdésben Pártunk határozatainak szellemében cselekszenek, és ha minden lépésüket Pártunk vezeti, irányítja. T. Országgyűlés! Miután a jogi bizottság a javaslatot letárgyalta és egyhangúan elfogadta, kérem a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslat elfogadását. (Taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz Kristóf István képviselő úr kíván hozzászólni. KRISTÓF ISTVÁN: T. Országgyűlés! A helyi tanácsokról szóló törvényjavaslat tanulmányozása és Pongrácz képviselőtársunk előadói beszéde után megállapítható, hogy ennek a törvényjavaslatnak célja — a Népköztársaságunk alapokrná nyában lefektetett alapelveknek megfelelően, további jelentős lépéssel előrevinni népi demokráciánk államapparátusát azon az úton, amely a felszabadulás előtti félfeudális és nagytőkés, népnyúzó közigazgatástól a szocializmus építését szolgáló, a dolgozó nép érdekeit kifejező' és megvalósító állami berendezkedéshez vezet. Ezért mondja a törvényjavaslat bevezető szavaiban, hogy ennek a törvényjavaslatnak elfogadásával a Magyar Népköztársaság országgyűlése az Alkotmányban megállapított elveknek megfelelően megvalósítja a demokratikus államszervezet legmagasabbrendű formáját: a tanácsok rendszerét. Sok nehézséget kellett legyőzni, kemény harcokat kellett megvívni, amíg dolgozó; népünk megteremtette a reális alapokat ahhoz, hogy most már hozzá is láthassunk ennek az újabb nagy feladatnak a megvalósításához. »A régi rend urai és védelmezői elien vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával, újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását s országunk a népi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé« — mondja bevezető szavaiban Alkotmányunk. Ma a helyi tanácsok törvényének megalkotásával újabb döntő lépést teszünk ezen az úton. Világosan kell látnunk és helyesen aláhúznunk, hogy ehhez az újabb eredményünkhöz is a döntő ^lőfeltételt felszabadítónk, a nagy Szovjetunió teremtette meg számunkra. (Hosszantartó tapv.) Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiindulópontja a Szovjetunió felszabadító harca és az a segítség, amelyet a magyarság megértő,- nagy barátja, Sztálin nyújtott és nyújt nekünk, (Hosszantartó, lelkes, majd ütemes taps.) — mondotta Rákosi elvtárs, amikor az Alkotmányt az Országgyűlés elé terjesztette. Most, amikor a dolgozók választotta helyi tanácsokról tárgyalunk és döntünk, érezzük, hogy a kiindulópont a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadító harca, amellyel levette sokat szenvedett népünk válláról a német fasizmus és magyarországi bérenceinek kettős igáját, amellyel megnyitotta előttünk a demokratikus fejlődés útját, és ezzel vált lehetővé, hogy a magyar dolgozok, a magyar kommunisták pártjának vezetéséve! és Pártunk bölcs vezérének, Rákosi elvtársnak útmutatásai alapján (Hosszantartó, lelkes, majd ütemes taps.) újjáépítettük az országot, a fasiszta dúlás és a nyomor helyén virágzó életet terem-