Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-27
21 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10-én, szerdán. 22 mészetszerűleg kivételes jogállást igényel. Hasonló lesz néhány olyan vidéki nagyváros helyzete is, amelyeket a minisztertanács a megyei tanács működési köre alól célszerűségi okokból A helyi tanácsok szervezeti alapelve a demokratikus centralizmus. A budapesti városi tanács, a megyei tanácsok és a megyei tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanácsok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és a községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak vannak alárendelve. Valamennyi helyi tanács legfelsőbb fokon az Országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. Ez biztosítja a tanácsok vezetésében az államhatalom egységét és központi irányítását. A helyi tanácsok a legszélesebbkörű demokratizmus alapján jönnek létre. Tagjaikat négyévi időtartamra választják és a választópolgárokat megilleti a visszahívás joga. Köteles a helyi tanács tagja a választókkal állandó kapcsolatot fenntartani, a választókat munkájába közvetlenül bevonni és a választókat tevékenységéről időnkint tájékoztatni. A helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei a végrehajtóbizottságok, amelyeket a helyi tanácsok sorából'választanak.. A végrehajtóbizottságok közvetlenül felelősek a helyi tanácsoknak és a felsőbb tanácsok végrehajtóbizottságainak, kötelesek munkájukban t az államigazgatás felsőbb szerveinek rendelkezéseit megtartani. A törvénynek ez a rendelkezése biztosítja a szocialista törvényességet, a helyi tanácsok munkájában. A helyi tanács tagjai sorából az egyes osztályok munkájának- támogatása és ellenőrzése céljából állandó, úgyszintén egyes különleges feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat alakít. Eze"k a bizottságok tanácsadó és véleményező szervek, ' ellenőrzik a tanács osztályainak munkáját, segítik a tanács osztályait feladatuk ellátásában. A helyi tanácsok működésük területén az egy: séges államhatalom képviselői. A helyi tanács vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, védi a dolgozók jogait. Feladata a m helyi gazdasági termelés tervének és költségvetésének megállapítása, ezek végrehajtásának ellenőrzése, a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkájának irányítása, a közvagyon gyarapítása. A helyi tanács végrehajtja a törvényeket, a felsőbb rendeleteket és utasításokat, irányítja az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek munkáját. Ä tanácsoknak, mint az államhatalom helyi szerveinek joguk van ahhoz, hogy a működési területükre kiterjedő hatállyal szabályrendeleteket alkossanak. Külön kívánok szólni állami igazgatásunknak a helyi tanácsok megalakulásával kapcsolatos átszervezéséről. A helyi tanácsok megalakulásáig állami igazgatásunkban megnyilvánuló kettősség mindinkább akadályává lett az államigazgatási feladatok megoldásának. Ugyanazon a területen gyakran azonos kérdésekben állami és helyi szervek intézkedtek, munkájukat nem, vagy rosszul hangolták össze.. Ahogyan fejlődésünk előrehalad, ahogyan fokozatosan kiszorítottuk népgazdaságunk területeiről a kapitalista elemeket, úgy nőttek a feladatok. Államunk mindinkább az egész népgazdaság szervezőjévé és irányítójává lett. Közigazgatási szervezetünk nem tudta nyomon követni ezt a fejlődést. A tanácsok rendszerében az államigazgatás egysége jelentkezik. A törvényjavaslat az alkotmány alapelveinek megfelelően felszámolja az állami és önkormányzati közigazgatás kettősségét. A helyi tanács, illetve a tanács szerveinek feladatköre az államigazgatás valamennyi helyi feladatainak ellátására kiterjed. A mindennapi hivatali munka nagy részét azonban nem a helyi tanács bizottságaiban vagy a végrehajtóbizottság ülésein végzik el. E tennivalók ellátása hivatali szervek feladata. Ezek a hivatali szervek közvetlenül a végrehajtóbizottság alá vannak rendelve és annak irányítása alapján dolgoznak, feladataikat államigazgatási ágankinti csoportosításban oldják meg. Ezek az osztályok a szakszerűség szempontjait figyelembe véve, mint az állami igazgatás helyi osztályai, a szakigazgatások minisztériumainak vannak alárendelve, mindennapi munkájuk tekintetében pedig a tanács végrehajtóbizottságának utasításait követik. Ezt az alá- és fölérendelési viszonyt az biztosítja, hogy az osztályok a végrehajtó bizottság elnökének vezetése és irányítása alatt állanak. A végrehajtó bizottság központi tennivalóit — a községek kivételével — a végrehajtó bizottság elnökének közvetlen rendelkezése alatt álló titkárság végzi. A végrehajtó bizottság hivatali szervezetében dolgozó alkalmazottak állami alkalmazottak. Egyegy osztály alkalmazottainak tevékenységét az osztályvezető irányítja. Az alkalmazottak kinevezése, áthelyezése és elbocsátása általában az illető végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozik, a fontosabb ügykört ellátó alkalmazottak tekintetében azonban az ilyen intézkedés felsőbb jóváhagyást igényel. Ez a jog ténylegesen biztosítja azt, hogy a helyi tanács rendelkezik az alája rendelt alkalmazottakkal. Nem így volt az úgynevezett »autonómia« Idején. Nem egy megyében az állami igazgatás tisztviselői létszáma ötször, hatszor akkora volt, mint az úgynevezett önkormányzati alkalmazottak száma. Az alkalmazottak létszámát, szolgálati jogviszonyát, illetményeit és fegyelmi felelősségét a törvényjavaslat külön rendelkezések szabályozási körébe utalja. A jelenlegi helyzet bonyolultságának megszüntetése céljából a törvényjavaslat olyan jogorvoslati lehetőséget nyújt, amely az államigazgatás helyi feladatainak intézése során a dolgozók ügyeinek gyors, igazságos és megnyugtató elintézését biztosítja. A fellebviteli hatáskört — a végrehajtóbizottság kétirányú felelősségét véve figyelembe. — a minisztertanács szabályozza. A helyi tanácsok legjellemzőbb tulajdonsága kell, hogy legyen a minden merevségtől való mentesség, mozgékonyság, hajlékonyság- Ez áll a tanácsok osztályainak megalakítására vonatkozóan 9*
