Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

167 Az országgyűlés 10. ütése 1940. évi many rögtön hozzá is Mitott, hogy ezt az ígéretét beváltsa. : Ennak megfelelően. 1949 május 27-én a minisztertanács egv bizottságot küldött ki az alkotmánytervezet előkészítésére. Az alkotmányelőkészítőbizottság kidolgozta javaslatát és a miniaztertaanáíes elé terjesztette, mely augusztus 5-én a. tervezetet el is fogadta. Az előkészítő bizottság munkájában smem előtt tartotta nagy tanítónknak, Sztálinnak megállapítását. (Hosszantartó viharos taps. '\A Ház tcuűfai felállva ütemesen tapsolnak,); »Az alkotmányt nem szabad összetéveszteni a, programmai!. Amíg a Programm arról beszél, ami még nincs meg, amit még el kell érni és ki kell harcolni, addig az alkotmánynak arról kell beszélnie, ami már megvan, amit már most a jelenben elértünk és kiharcoltunk. A programm főleg a jövőre vonatkozik, az alkotmány a jelenre.« Az új alkotmánytervezet ilyen módon a már megtett út, az elért eredménv^k lerögzíted. Az alkotmánytervezet tehát regisztrálása és törvény formájában való rögzítése annak, amit a valóságban 'létrehoztunk és kivívtunkA magyar népnek eddig nem volt alkotmánya. Amit általánosságban annak neveztek. az különböző jogszokások és jogalkotások gyűjteménye volt. Az előkészítő bi20lttsáe!• az alkotmánytervezet kidolgozásánál a sztálini tanításnak megfelelően arra törekedett, hogy a meglévőt rögzítse le. Ezt mindjárt kifejezésre juttatta az alkotmánytervezet bevezető részében, amikor megállapítja, hogy »évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szoeiailizmtts alapjainak lerakását s országunk a népi demokráicia útján halad előre a szocializanus felé. E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményei t, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődé* útját jelöli meg: A Magyar Népköztársaság Alkotmánya.« A mi népi demokráciánk erőteljes, de fiatal csemete és a szocialista fejlődésnek még a kezdetén jár. Ezért elkerülhetetlen, hogy helyenkint a már elért eredmények csoportosításából önként adódjék bizonyos utalás a jövő fejlődésére, mintahogy a fiatal fa is sejteti, hová vet": árnyékát, ha kiterebélyesedilk. Ezért lebetől

eg a bizottság nemcsak a meglévőt rögzítette, de a folyamatra is rámutatott például ott aibol áritól van szó, hogy a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket, vagy ahol arról beszél, hojary a Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: mindenki képessége szerint, njindienkánek munkája szerintMunkájában a bizottság azokból a gazdasági és politikai változásokból indult ki, amelyek hazánk fejlődésében előállottak, mióta a Szovjetunió felszabadította. Ezért ezekre a változásokra és erre a fejlődésre röviden kitérek. A magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben és a Szovjetunió támogatásával nehéz harcok után győzött a régi renddel ^szemben.hatalomraijutott és rálépett a s

z

ocáaliznius építésének útjára. Ennek erec?knényeképpen az ipar túlnyomó többségében kiiszorította a kapitalistákat, megszüntette a kizsákmányolást, a mezőgazdaságban felszámolta a nagybirtokot, földhöz juttatta a parasztságot és egyre eriősebben szorítja korlátok közé a falu kizsákmányoló elemeit: a kulákokat és a speaugusztus hó 17-én, szerdán. 168 kulánsokat. Számszerűen ez abban mutatkozik, hogy az ipar 91.1%-a már az államosított illetve társadalmasított szektorhoz tartozik és csak nem egészen 9%-a a kapitalistáké- Főleg? ennek az államosításnak köszönhető, hogy iparunk termelése már messze túlhaladta a békebelit és jelenleg 30%-kal többet termel, mint az utolsó békeévben. Ez a termelés már nem egyszerű folytatása a réginek, hanem a szocialista termeléssel járó új módszerek eredményét is mutatja. A mezőgaztdia ságiban ta szocialista építés még a kezidJet (kezdetén, van. A demokratikus állam birtokai ; és a termelősaövetkezetek még csak apró szigetek a paraszti

1 birtokojk tengerében, de így is már világosan látható, hogy a fejlődés a közös, a társas .termelésre ve&z irányt Társas szövetkezeti termelésben dolgozik jelenleg 587 termelő csopoirt, melyeik szántóterüj (letűnik l°/»-át műveEk. Ez a szám csak a hivatalosan elismert termelőfsziövétkesetekre vonatkozik. A ténylegesen .szövetkezetben, dolgozók száma ennél jóval nagyobb. Osongradimegyeben például 16 elismert szövetkezet mellett több mint 50 Önkéntes föUdmíves termelőszövetkezet működik, ahol iái dolgozó parasztság kísérletkép kipróbálja & társas termeuiés előnyeit. Az ősszel az engedélyezett tefrmeilőszövetkezeteik száma, illetve az, általuk niiegmü veit földterület előreláthatóll&g meg fog há~ iromszorozódini, és mert közben az államiL birtokok is nőnek, a mezőigaz/laságoin bedül èz a két társa

íS gazdálkodást folytató részleg még az idlén el fogja érni (a vetésterület 5—6%-át Solkjkal viLagosaibban mutatkozik ez a fejlődés a gépesítés terén, ahol az ország 11.000 traktorából majdnem 3000, több mint 25% a mezőgazdasági gépálloimálsok és az állami birtokok tulajdonában van. Ez a szám gyorsan változik. 220 mezőgazdasági gépállomásunk a most birtokában lévő 2350 tralktioir mellé ez év decemiberéig még 1500 új traktort tap éfs az ötéves terv végére ezek az állomások és az állami birtokok 20.000 traktorral, tralktorállományunk jó 90°/°-ávail fognak rendélkezmli. A szocialista, építés eredményeiképen; könnyebbé és eredményesebbé válifc a földet művelő munka. Gyors a változás a kereskedelem terén. Az állami nagykereskedteilem és a szövetkezeti mozgalom fejlődése következtéiben a^ nagykereskedelem 93.9%-át az állam bonyolítja le és ennék esaik 6.1%-a maradt már tőkés kézben. A kisfcereisikeldtelenibeai a fejlődés természetesen lassú. Itt az állam és a szövetkezetek az áruforgalom körülbelül! 25%-át bonyolítják le, de árellenőírzésisel és egyéb rendszabályokkal a népi demoikratikus állam liigyekezik gondoskodni róla. hogy a tőkés kereskejdelem spekulációval ne juthasson jogosulatlan haszonhoz és ne zsákmányolhíasisa Iki a falu és a város dolgozó népjét. Ezek a változások azt jelentük, hogy útban vagyunk a gazdasági élet minden terén a szodallizmus felé. Ezeknek a változásoknak eLredményeképen. egyre inkább gátat vetünk annak, hogy az ember az embert kizsákmányolja. Nő és erősödik népgazdaságunkban a termelőeszközök szocialista tulajdona, mint népi demokráciánk megingathatatlan alapja. Ezek a változások, melyekhez szervesen kapcsolódik hároméves tervünlk sikeres megvalósítása, azt is eredményezték, hogy megszűnt nálunk a munkanélküliség, a válságtól való félelem és erőteljesen nő dolgozó népünk jóléte és 'kultúrája. Ezek a gazdasági változá-