Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-10
169 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi sok természetesen megfelelően {kihatottak társiadjalanunk osztájly összetételére lis. Eltűnt a földesurak osztálya, a tőkéseket pedig kiszorítottuk az ipari termelés, a nagykereskedelem döntő területeiről, a külikeíreskedelembő'l, a 1 hitelszervezetből. A kulákok és egyéb sipekulälo elemek működését korlátok közié szorítottuk és tovább is víiissza fogjuk szorótaná. Ami megmaradt és erőben meggyarapodott, az a munkásosztály, a dolgozó paraísztság és az értelmiség. De ezeken az, osztályokion belül is Kény eges változások történteik. A magyar ipari munkásságnak több mint 90% a már az államosított üzemeikben, tehát nem a tőkésnek dolígozik, hanem a szocializmust építő népi demokráciának. Nem kizsákmányolt proletár többé. (Êténk, UassmntaHó, később ütemessé váló taps.) Ez a tény viszonylag új, hiszen még nines másfél éve, hogy a> nagyipar államosítását végrehajtottuk. Másfél 'esztendő nem elég arra, hogy sok százezer főnyi ipari munkásunk mindegyike megértse ennek az óriási változásnak jelentőisiégét. (10.30) De az a felismerés, hogy más a k'anitajlistákra és más a népi demokráciára dolgozni, egyre szélesebb ipari munkásrétegeiket hat át. Kezd átmenni az öntudatukba, hogy most már övék az ország, maguknak építenek. S ennek a felismerésinek iaz eredménye a munkához való új viszony, a munlklarversaniy, a munlkású jítók mozgalma és az a tudat, hogy a munka, ami azelőtt kényszerű robot volt. ma becsület és dliidsőség dolga. A tőkések által kizsákmányolt proletariátus túlnyomó • többsége tehát felszabadult, szocializmust építő munkásosztállyá változott. A parasztságnál a fejOődés 'lassú. A parasztság zöme miéig ma is bizonytalanul, sőt félve néz a szocializmus építésére a falun. Legtöbbjük még rabja a magántulajdoninak. Soraik közt még ott vannak, ia kulákoik és nem egyszer uzsorázza ki őket a városban, a falun még meglevő spekuláció. A parasztságnál ezért még inem lehet olyan gyökereis változásról beszélni, mint az ipari munkásoknál. És mégis mindenütt azt látjuk,, hogy a dolgozó parasztság között /m megindult az erjedés. Okét is megcsapta a szocialista tfejlőtílés szele. Közöttük is egyre mélyebb gyökeret ver az a gondolat, hogy a. szocialista átalakulásból a falu sem maradhat ki. Az újgazdák, akik földmíves népünknek majdnem felét teszik ki, már tudják, hogy további fejlődésük elválaszthatatlanu!l egybe van kötve azzal az ipari munkásosztállyal, azzal a munkássággal, amely 1945-ben földhöz segítette őket, amely 1946-ban vfciszlatverte a régi nagybirtokosok és tőkések támadását és amely lazóta is szakadatlanul minden eszközzel, minden téren segít nekik. Segíti a kuláíkok és a spekulánsok elleni 'báréban, ^egitii a gépállomások útján, a modern, technika vívmányaival ès> új, magasabb mezőgazdasági kultúrák meghonosításával. Már szóltunk róla, hogy parasztságunk érdeklődése egyre inkább a szövetkezeti, a társas termelés felé fordul. A Szovjetunióból visszatért paraszt küldött eket a szó szoros értelmében ostrom alatt tartják. Száz- és százezer dlofligozó^paraszt akarja ilyen módom megismerni a Szovjetunió kolllektív, társas mezőgazdaságát. Hogy a szövetkezés gondolata általában milyen gyorsan terjed, arról a számok tanúskodnak. A- földmíveis szövetkezetek taglétszáma egy esztendő alatt, mióta a szabotáló kulákokat eltávolítottuk a vezetés bői és a dolgozó parasztság maga vette át az augusztus hó 17-én, szerdán. 170 irányítást, 400.000 főről közel 900.000-re nőtt. Ha a fejlődés ebiben az iramban folytatódik tovább, fél év alatt a tagság eléri , a z 1,200.000-et. Az értelmiség zömét al szocialista átala kulás előkészületlenül és váratlanul érte. Ennek megfelelően tartózkodó magatartást tanúsított. Amikor sorait kezdtük a munkásság és a parasztság legjobbjaival feltölteni, bizonyos ellenszenvet, sőt ijedelmeit tapasztaltunk. Az értelmiség eg*y részében az, a gondolat merült fel, hogy a szocializmus építése az intelligencia szerepének és jelentőségének lebecsülésével, csökkenésével jár. Mi sem tévesebb, mint ez a hi edeleim, A szocializmus számban és jeűieintőséglben rendkívül meg fogja növelni az értelmiséget. Ha mi Magyarországon jól építünk és jól dolgozunk, akkor tíz éven belül megduplázóldiilk az egyetemi végzettségűek száma éte ezen belül megháromszorozódik a technikai értelmiség: a mérnökök, a gazdászok száma. A szocializmus nem a régi értelmiség f élreszorítását, hanem felfrissítését fogja eredményezni. A kapitalizmus idején az értelmiség zömét egészen szűk, legfeljebb egy-kétszázezer embert számláló rétegből toborozták. Ez a réteg most ki fog széiesüllmii. A dolgozó nép, a munkások és a parasztok legjobb fiai is odakerülnek az egyetemekre, ahonnan eddig tudatosan kizárták őket. Ez a vérfelfrissüléís, az utánpótlás alapjának ez az egészséges kiszélesedése a magyar értelmiség olyan megújhodására, jelentőségének és tekintélyének olyan megnövekedésére vezet, amilyenről a kapitalizmusban szó sem lehetett. Ma. a szocializmus kezdetén, jó munkánkat azon mérjük, hogy mennyi munkás, mennyi dolgozó paraszt van az állam és a gazdaság vezető helyein. Ez fejlődésünkkel együtt gyorsan meg fog változni és öt-tíz esztendő múlva sikereinket és erőinket az értelmiség növekedésé; vei, az egyetemet végzettek számával is mérni fogjuk. * Az első ötéves terv számai és hatallmas méretei ezen a térem is éreztetik hatásukat. A magyar értelmiség előtt egyre világosabbjan áll, hogy fejlődésiének lehetőségei tulajdonképem. csak most kezdenek kibontakozni. Most kezdi látni az értelmiség, hogy régente a kizsákmányoló kapitalisták kiszolgálója volt; ma viszont, amikor ez a kizsákmányoló osztály eltűnik, az értelmiség saját népét szolgálja és a munkásokkal és d'olgoző parasztokkal egyenrangúan építi az új, fejlettebb szocialista társadalmat. Mit eredményeznek ezek a változások? Eredményezik azt. hogy csökkennek azok a gazdásági ellentétek, amelyek azelőtt a munkásság, a parasztság és az érteCimáiség közé éket vertek. Egyre inkább eltűnik és elmosódik az a határvonal, amely elválasztotta őket egymástól. Ennek következtében csökkennek és elmosódnak a köztük levő politikai különbségek is. Szembetűnő mutatója e változásniaik a munkás-parafezt szövetségnek az, a hatalmas megerősödése, amelyet idén a május 1-i ünnepségeken, majd utána a választásokon láttunk. Ez a politikai változás hozta illettré a r Magyar Függetlenségi Népfrontot. A súrlódások, a pártviszály lecsökkenése következtében simábban folyik, eredményesebb a nemzetépítő munka. Ezek a magyar népi demokrácia osztályos szeleteiében végbement változások természetesen visszatükröződnek az alkotmánytervezetben ás éls szükségszerűen odavezetnek, hogy
