Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-9
137 dz országgyűlés 9. ülése 1949. évi melésének is segítségére lesznek. Ezek a műegyetemek a munktáfs» a mérnök és a kutató egymást segítő összekapcsolásának, a termeilés növeléseinek, az ország- értéJkleii gyarapításána'k, az oimágois jólétinek ós előrehaladásnak hatalmas tényezőivé válfeajfc. Az egész ország hálája illeti tehát ez intézmények megialkotóit. E helyen is meg kell köszönnünk ,a. magyar nép nagy vezetnének, Káko-si Mátyásnak és efeő imunkáíársánalk> Gerő Ernőnek, valamint az áltailúk vezetett nagy pártnak és a kultuszminiszter úrnak e hatalmas alkotások életrehívását. •A 'törvényjavaslatokat mind a magam, wiind a Népfront névéiben örömmel elfogadom. (Lelkes taps.) ELNÖK: Minthogy a törvény javaslatihoz, több felszólaló nines, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. ORTUTAY GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban nemcsak az üratlan parlamenti illemszabályoknak kívánok eleget tenni, amikor megköszönöm az előadó úrnak és különösien Rudas rektor unnak és SzádeczkyKardoisis professzor úrnak, képviselőtársaiménak előadását, a törvényjavaisliatot támogató beszédeit, mert hiszen gazdag indokolásukkal, sőt az indokoláson túl az egyetemek —,^két új műegyetemiünk — jövendő működésének részletes elemzésével sok feladat ismertetésétől felmentettek engem. Meg vagyok győződve arról ils, hogy — amint az országgyűlés színe előtt is kiemelték — e két műegyetemi létesíté«ének naory nemzeti művelődéspolitikaii jelentőségét ; 3:z egész országgyűlés is átérzi. Mert valóbaini két merőben új műegy etetni Uéte s ítéi=jéről van most szó. Ha miskolci nehézlpatrü műegyetemünk mellett a veszprémi új műegyetem, vegyiioari műegyetemünk egyelőre még csak egy fakultással nyílik is meg*, ea az egy faikultáis miár követelőén magábani hordja a létesítendő harmadik új műegvetem jellegét étf feszítő erőit, és a fejlődés aránya arra felé vezet benmünket, hogy ez & harmadik új műegyetemünk az ország gazdaságii fejlődésiével, gazdasági építőigényeinek növekedésével mielőbb meg is valósuljon. Rá kell itt mutatnom kellő nyomatékkaíK hogy e két új műegyetemünk léteisiitése te, mint a felszabadulás óta a mae-var nemzet életében minden döntő ^ée jeleintős! javaslat, iá Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésiéből indult ki, elsősorban Rákosi Mátyásnak. népünk nagy vezérének tanításia, figyelmeztetés^nyomán, és ebben a kérdésben első munkatársának, Gerő Ernőnek elmélkedő tanulmányai, fiigyélimeztetéisei alapjaim Gerő Ernő volt az, aki rámutatott mind konstrukciós» mind technológiai mérnök öfcbeini való ^«y hiányunkra. Rámutatott arra, lm— ez a: hiánv akadályozza . a termeléiknv;^ ~ fokozását, akadalyozTia a tenmelési költségek ftsökJMrWtfPi*'»iranvu'Iő törekvéseinket és akadnivozizia vé*?ő tokon mind a hároméve® terv jó megvalósítását, mind pedig 'különösen- az ötéves terv megindítását. Az ötéves 'érvvel kápesoMbam pedig Rákosi Mátyás vált az, akii rámutatott egész, me^ zogazdiaságunk, erdős ítésünjk, iparfejlesztésünk, az ejsiész ötéves nemizeitgazdaisági terv persüekt'vá^a &% szükségleteire, azokra la tényekre, amelyek kötelezően elémk íriták feladatként' augusztus hó 16-án, kedden. 138 hogy — meglévő egyetlen műegyetemünk szerkezetét megváltoztatva — ne a tioldozgatás-foltozgajtas útjára lépjünk, hfainem határozottan, u.i. irányokíat követve, új műegyetemek létesítésével oldjuk meig az előttünk álló- roppant feladatokat. (11.30) E- kefe műegyetem, mint ahogyan a közgazdlaisági egyetem létesítése ta v alyás más új főiskolai típusaink létesítése i?. mutatja a Magyar Népközitársaságinlak új mű velődéspolitikial irányát, azt iaz, új művelődéspolitikát, amely előbb <ai müvelődé?ii monopólium okat zúzta szét, elsősorban aiz álltalános iskola anegvalósítáisávial, majd aiz iskolák hallgatóinak társadalmi szerkezetét változtatta meg. Ezzel megszüntettük, azt a roppant ^gapüíágtiallanságot, hog-y a magyar dolgozó nép zöme, java, szinte lün'tézményesen ki voM zárva, ikozép- és miagaisiaibbfokú iskoláinkból. Aa új egyetemek alap 1 '-. tásából kitetszik. — s ha valaki középiskolai törvényeinket éis középiskolai törvényeiniki ffiodo'gn'tás'it. n közémekolák szerkezetének súly* ponitátalakulását figyeli, az láthatja, — hogv középiskoláiinkban. de általános isko 1 áinkról is beszelhetiHk' és> egyetenieirisken a tanítás tartalma, a tantárgya sűlypóntkéoződése iß átalakult a 'tanulmányi rend mellett. Az iskola szerkezete mellett a tananyag maga is jelentős változást mutat. A régebbi, egyoldalú irodalmUs és felsőfokom csak jogászi és filozopteri jellegű művelődés helyett a a magyar művelődéspolitika átalakult, Jbogy • a döntő, a valódi súlypontot a poliMkaig*azdatságtani, természettudományos képzésre fektesse, úgy azonban, hogy emellett az általános műveltség, az emberi kul'hirán "k, mii veszetnék és irodalomnak az értékei közül egyet se hagyjon veszendőbe menni. De végül 1 át kellett alakítanunk iskoláinknak tanulmányi szerkezetét is, mert lehetetlenné vált, hogy az iskola Magyarországon a maga fejlődésében annak a porosz új humanista isikolaidőálnak .a hatása alatt, amely a múlt század közepe óta egyre inkább a'akí-. Wlta. mondbatjulk': defoii-rmálta _ iskolái'nkat ; a fejlődés olyan legyen, hogy az iskola a való élettől egyi'e határozottafebaji elszakadt,. .azza'i szeimben idegenül, majd később egyre inkább ellenségesen állott. Ezért a mi iskoláink tanulmányi rendje és tananyaga is* elsősorban a ^erméiszettudományos képzés ielé, a politikai gazidjais-ágtian, tehát a politikai és közgazdaságtani képzés felé fordul, úgy — ismétlem — 'hogy az emberi kultúra múltjának és jelenének egyetlen értélkes alkotását sem _ akarja veszendőben hagyaííni a dolgozó nép ifjúsága előtt. Hiszen a ki megnézi általános iskoláink tananyagát, aki: figyeli azt, hogy az ipari szaik-középiskolákban, a mezőgazdasági szakközépiskoláikban is, az álíalános . közművelődési tárgyaikra milyen jelentős gondot fordítunk g mennyire igyekszünk arra, hogy mindazít. amit a kultúra, à «szelleim- a tudomány adott, azt átadjuk ifjúságunknak, az láthatja, hogy nem fogunk ismét belleesni valami egyoldíalúságba. pern fogunk ismét valami elszakadásba, a szellem egyik jeWtős értiéíkterülcetől való elszakadás hibájába beleesni. De látnunk kell. hogy a» emberiség fejlődésének jelen szakaszában a legdöntőbb lépés, a legdöntőbb pont a tudomány és munka, egymással való szerves, elválaszthatatlan, dialektikus kapcsolata. Láthatjuk, hogy a fejlődésnek döntőd ereje az ipari fejlődés: döntő polifciikai ereje az lipari munkásság és döntő gazdaság:.
