Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-9
12 9 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi augusztus hó 16-án, kedden. 130 hassuk a legtapasztaltabb mérnököket, anélkül, hogy a termelésből kivonnók őket; a nagy iparvidék legjobb, legtapasztaltabb mérnökeit- akik átadhatják óriási tapasztalataikat a fiatal mérnökhallgatóknak s a legintenzívebb gyakorlati oktatásban részegíthetik őket. De van .itt .még egy szempont, amely nem kevésbé fontos. Kitől tanulhatja meg a fiatal; mérnökgeneráció azt a forradalmi újító szellemet, amelyről 'beszéltem, jobban, mint ettől a nagyszerű diósgyőri és ózdi nagyipari munkásságtól, amely már számos tanújelét adta annak, hogy ez a forradalmi szellem hatja őt át? Az említett célt másodszor azzal akarjuk elérni, hogy a nevelést intenzívebbé tesszük és teljesen új alapokra fektetjük. Egész egyetemi várost építünk ki, amely két részből fog állani: az egyik a tulajdonképpeni egyetem, a másik pedig a kollégiumokat is magában foglaló lakótelep- Ebben az egyetemi városiban az ifjúság teljesen és zavartalanul a tanulásnak szentelheti magát. Ugyanakkor sport- és kulturális szükségleteiről is gondoskodunk. Az első ötéves tervben 120 millió forintot áldoz írre a célra a népi' demokratikus állam. . Ezzel karöltve jár a tanítás módszerének egészen új alapokra való fektetése. A szakosítás miáir egymagában is rendkívüli mértékben megnöveli a tanítási intenzitását. A nagy hallgatótömegeket kisebb csoportokra tagolja, nem zsúfol össze egy 'előadóterembe sokszáz főnyi hallgatóságot- A tanár és a hallgató viszonya is gyökere« változást szenved: megismerik egymást, viszonyuk bensőségesebb lesz, ' megszűnik a tanulmányi fegyelem anarchikus jellege, a kötelező hallgatás, tanulmányi körök, szemináriumok, az előadott anyag- begyakorlása útján, A (tanulmányi hatásfok emelésélhez mindez nagymértékben járul hozzá. Ha még megemlítem, hogy ugyanakkor a tanulást könnyebbé is tesszük, megkönnyítjük, akkor ez is szervesen hozzájárul a tanulás színvonalának és intenzitásának eme'éséhez. Ilyen körülmények között nenx lehet kétséges, hogy műegyetemeinken ezentúl má* szellem fog honolni, mint a múltban, más, teljesebb tudással és gyakorlattal jobban felszerelt mérnökök fognak a népi. demokrácia rendelkezésére állni% Végül, de nem utolsó sorban meg kell enr íítenem a harmadik tényezőt, amely nagyban hozzá fog járulni fiatal, mérnökeink szellemének átformálásához. Ez pedis: nemi más, mint világszemléletüknek helyes, tudományos alapokra fektetése- Ezt a marxizmus-leninizmus alapelveinek tanításával érjük el. Teljesen lehetetlen, hogy valaki haladó forradalmi szellemmel eltöltött mérnök (legyen, ha világszemlélete, világnézete nem haladó forradalmi szellemű- Ez abszolút ellentmondás volna; olyan kettősséget vinne bele szakoktatásunkba, amely végzetesen megbosszulná magát, mint ahogyan megbosszulta magát a múltban. Miért volt régi mérnökgenerációnk általában maradi, konzervatív hajlandóságú nemcsak politikai tekintetbeai, hanem tisztán s'zaknua.üag nézve is? Nemcsak azért mert — mint említettem — a szakképzés terén elmaradt állapotok uralkodtak nálunk, hanem azért is, mert a mérnöki karnak, mint egész intelligenciánknak világnézete teljesen helytelen, ha; mis volt. A természettudományok és műszaki tudományok igen feíe szerepet játszottak ennek a világnézetnek, a kialakításában. Egészen ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. más. teljesen tudománytalan elemek vitték ebben a főszerepet. Az új ipart és mezőgazdaságot azonban csak olyan emberek emelhetik eddig sohasem látott magaslatra, akiknek világnézete egységes, teljesen tudományos alapokon nyugszik, akik nemcsak ló szakemberek, hanem egész emberek is», akik tudják, hogy a világ feltétlen törvénye a fejlődés törvénye, akik. tehát már világnézetüknél fogva is saját szakmájukban is a fejlődés, a haladá>, az újítás katonái. Mint látjuk, a marxi zmus-leninizmius, vagyis az a tudomány, amely a fejlődés elvének^ legmodernebb, legigazibb tudományos elmélete, tisztám szakmailag nézve is feltétlenül elengedhetetlen még a szakemberek számára isi, fontosságában alig megbecsülhető kelléke még a szakoktatásnak isEhhez járul természetesen a politikai szempont: új iparunkat csak a demokrácia feltétlen hívei fogják teljes erővel, teljes képességükkelT minden erejükkel szolgálni. Oly emlberek, akiknek szilárd és megingathatatlan meggyőződése, de ugyanakkor elszánt é& tudatos akarata is, hogy, a szocializmus! építése az, amit munkájukkal szolgálnak, hogy nemcsak gépeket konstruálni, nemcsak több és jobb iparcikket termelni, nemcsak életszínvonalunkat szakadatlanul emelni történelmi feladatunk, hanem mindezt csak úgy érhetjük el, ha minden kalapácsütés a gyárban, minden kaszavágás a földeken, értelmiségünk egész tevékenysége, minden tudása ési működése egy-egy tett az új társadalom, a szocializmus építésének szolgálataiban, egy-egy csapás az emberi ha'ladás ellenségei, az imperialista gazdasági és társadalmi rend ellenAz a mérnök, afkinefc világinéze'te marxistaleninista világnézet akit áthat a marxizmus-leninizmus haladó forradalmi szel'leme, nem, lesz szűk látású szakemberré, nem fog kettős életet élni — aiz egyiket ßz üzemben, a másikat otthon — s életének e két szakasza között nem lesz ellentét, hanem az egész harmonikusan egybeolvad a nép szolgálatában. Ha van valami, ami szilárdan odakapcsol.jat új intelligenciánkait a. nép, aj haladás, a szoiciáüizmus ügyéhez, ami megvetéssel és gyűlölettel tölti iel -a 1 rabló tőj kés. imperialista, 'kizsákimáinyoláison alapuló rendszerrel szemben, aiz bizonyátra a marxizmus-leninizmus isuneneúe. Ezért is kell új értelmiségünket feltétlenül a munkásosztály nagy pártja, 'a'' marxista-leninistái párt tudományos forradalmi világnézetével feifiegyve'rezini.' A demokratikus népi Magyar ország feltétlen megbecsüléssel viseltetik a hazájához hű, a demokráciáért dolgozni t u dó és afcaró régi intelligencia iránt. Ezt a magyar népi demokrácia nem is egy intézkedésével bizonyította be. nem egyszer leszögezitek ezt , a Magyar Dolgozók ' Pártja vezérei: Bákosd Mátyás. Gerő Ernő. De nem lehetünk meg — és ezit is leszögeziíük már — új értelmiségi káderek 'nélkül sem. Honnan vegyük ezt az új értelmiséget, ha nem elsősoroan és mindeinelk előtt ??, országban vezető szerepet jáfe-zó muníkíálsoszítály, azután pedig a dolgozó _ parasztság soraiból? Ezek az egyetem padjaiba magúkkal hoazák a kemény munkába megedzett, harcokban meigiacélozott munkásosztály tapasztalatait, munkabírását, munkaszeretetét, forradalmi szellemiét. A nép fiai egyek lesznek a néppel, nem fog nalc elsiziakadni a néptől. Tudásukat, munk'a9
