Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-9

131 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi erejüket ia nép szolgálatába fogjáik áUít^mi. Ezért a« a munkásosztály, amely hazánkat a (Szocializmus útján y ezt ti. jogigal taMhH szá­ra oit arra is*, hogy új inte^lig^jaieiâjik és uj mű­szaki intelligeneiánik zöme i,s belőle kerüljön ki- Belőle kell és belőle fog is kiikerülnii, (11-00,) A törvényjavaslatot, amelynek megszava­zása; fontos lépést jelent hazánk anyagi és szellemi élete emelkedésében, a magam é« a Függetlenségi Népfront, valamint a Magyar Dolgozók Pártja nevében üdvözlöm és elfoga­dom. (Lelkes tans.) ELNÖK: Szólásra kövekezik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ .PIROSKA jegyző: Szádeezky-Kar­do.s Elemér! \ r SZÁDECZKY-KARDOS ELEMÉR: T. Or­szággyűlés! Szokás egy ország műveltségét egyetemeinek számával és kapacitásával mérni. Ha ezt az eljárást közelítőleg helyesnek imer­jük el, úgy logikusan azt is állíthatjuk, hogy egy orezág műszaki egyetemeinek száma és kapacitása Viszont hozzávetőleges fokmérője műszak: fejlettségének, ipari erejének végső fokon tehát jólétének. Valóban ipari fejlettsé­günk és szocááilis jólétünk elmúlt korszakbeli alacsony foka nyert kifejeződést abban, hogy nemcsak összes mérnöki egyetemi intéztmé­nyünfc, de közgazdasági és mezőgazdasági» sőt állatorvosi egyetemi intézményünk is el­fért egyetlen egyetem keretein belül, a nemrég megszüntetett, úgynevezett József Nádor Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetemben . (Elnök: Nagyhtók József. — 11.02.) A felszabadulással megindult, eddig itt soha nem látott méretű gazdasági . fejlődésünknek viszont ugyanígy nemcsak jelképe', de szükség­képpen örvendetes velejárója, sőt a további fejlődésnek feltétele lis műszaki ós gazdasági felsőoktatási (intézményeinknek ez a szemünk előtt pergő pompás gyarapodása. A múlt évben született 'meg az önálló Közgazdaságtudo­mányi Egyetem és a Műszaki Főiskola. Alig egy hete szavaztuk meg a Műszaki és Gazda­sági Akadémia létesítéséről szóló törvényjavas­latot. És ma egyszerre két új műegyetem; meg­alkotásának kérdése fekszik előttünk. Két új műegyetemet mondtam; mert tudjuk, a mis­kolci Nehézipari Műegyetem ' máris önálló eg-yetem lesz, a veszprémi Nehézvegyipari Kar pedig csírája egy leendő önálló műegyetemnek. A múltban országunk nem volt képes_ közép­iskoláit oly mértékben fejleszteni, mint fej­leszti ma mérhetetlenül .költség; sebb egye­temeit! . Legyen szabad a kérdést mint »a nehéz iparral kapcsolatban álló kutatónak és mint a műegyetem bányamérnöki tagozata -tanárán A­a számlok tükrében megvizsgálnom. ' Ismeretes es a z imént is hallottuk, hogy az országnak az Ötéves terv keretén belül körülbelül 9—11.000 mérnökre, vagyis évente átlag 1800—2200 mér­nökre van szüksége. Ehelyett eddig a Mű­egyetem budapesti karai együtt évi körülbelül 400, a soproni kara pedig körülbelül évi 50 mérnököt adott a z országnak, az utolsó huszonöt év átlagában számítva. Mérnökképzé­sünk volumenjét tehát kereken az eddiginek ötszörösére kell emelnünk. -.." ';• :. Másrészt ipari fejlődésünk a mérnökképzés specializálását. új mérnök-típus ok at követel. Az eddigi mérnökeink sokféle irányú, 'enciklopé­dikus kiképzése helyett a jövőben szűkebb.. szelvényben, de alaposabban kiképzett szak­augusztus hó 16-án, kedden. 132 mérnökeiket, specialistákat kell -Adnunk az országnak. A felszabadulás előtt a Műegyetem há­roni műszaki karán mintegy tizenikiétféle mer* nőtípust képeztünk ki, az ötéves terv folya­mán azonban már körülbelül huszonhétiféle niérnöktípusra Jbsz szükségünk, nem számítva m műszaki főiskola mérnöktípusait. Az okta­tás ezen specializálódása- 'természetesen szin­tén neveli a műegyetemi férőhelyek és béren­( 1 ezéseíki szükségletéit. De mérnökképzésünk megnövelésére szük­ség van azér't is, mert — mint ismeretes — a kedvező mérnöfcarányszám növeli a gyárak termelékenységét és csökkenti a termelési költségeket. Az imént hallottuk Rudas igen t, képviselőtársaimtól is, hogy mérnökeiniki arányszáma a munkásokéhoz képest 0.7—0.8%. A fejlett technikájú országokban, mint pél­dául a Szovjetunióban, viszont ez az arány­szám heílyenibint az 5%-Oft is meghaladja, tehát a mi arányszámunknak több mint hétszeresét is eléri. MiÄdez világosan ' mutatja, hogy miért kell eddigi Műegyetemiünk kapacitásának növe­lése mellett lij műegyetemeket is felállítaná. À budapesti műegyetemi 1 Iklarok _ hallgatóí . létszámát körü'beü 4000-ire tehetjük? évi mérnök­képzését körülbelül 900-ra £kel,l emelnünk. A miskolci új műegyetem egyelőre 1800-as hall­gatói létszámmal évi .420 mérnök kibocsátá­sária, a veszprémi kar pedig körülbelül évi 100 méirnök kibocsátására rendezkedik; be. A sop; róni kar 600 hallgatóval ezentúl körülbelül évi 130 mérnököt adihat, niíg a műszaki főiskola maximálisan körülbelül 3000 hallgatóval foko­zatosan majd évi 800 mérnököt fog termelni­Amikor teíhát új műegyeteimieinik is teljes kia­pacitáss'al fognia,k dolgozni, akkor elérjük az évi 2500-as mémöktermelést. Azonban^ az új műegyetemek az első három évben még nem adnak kész mérnököket, ezért kell végered­ményben nagyobb számra bereiidezikedniiník,. Nagyjelentőségű az a körűimé 11 v is. hogy • a.z új két, mű egyetemi létesítmény vidékig vá­rosokba kerül. Eddig egyetlen vidélkii város­j ban, Sopronban volt egyetemi műszaki ok­j tatás. Az előttünk fekvő törvényjavaislatiokfeail a vidék műszaki egyetemi oktatása^ hatalma­san megnövekedik, hiszen most már három vidéki városban lesz ilyen műszaki ik'iképzés, éspedig négy év alatt az eddigi 600-as hall­gatói létszám helyett .2800 ifjú fog. évenkint vidéken mérnökképzésben részesülni. Immár a budapestivel együtt négy centrum sugá­rozza majd a falu felé a legmagasabbfokú műszaki tudást. Népünk nagy vezérének néhány hónappal ezelőtít mondott szavai yaï­' nak ezzel is valósággá: »A falut mindinkább a város nívójára emeljük«. . . De nemcsak a fejlődés lendületét Ikell észrevenni aœ új alkotásokban, hanem annak szervéig voltát, természetességét is. Az ország vezető pártjának és szakértőinek több mint egyéves, minden szempomtra kiterjedő vizs­gálata, "elmélyedő tanulni anyainak: egész sora előzte meg ezt a javaslatot. Számos érdek, érv és ellentétes vélemény közül valóban a legsze­rencsésebb nely-kiválaiszitással^ ; sikerült -a szempontok egésez tömegéneikt kielégítése." Lássuk most ezeket a szempontokat^ Az ország térképén a z egyetemi művelődésnek két nagy üteis foltját találjuk, ^z északkeleti i területrészt és a Dunántúl közepét. A két új

Next

/
Thumbnails
Contents