Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
01 Az országgyűlés 5. illése 19491. évi június hó 15-én, szerdán. 92 feudálni a kapitalistickí vládnuci .páni to nepripustili. Veď ich záujmy holý celkom iné. Mohli by sme uviesť nespočetné príklady o" tom, ako hľadal maďarský n československý pracujúci ľud možnosť toho,' aby mohol spolu kráčať a navzájom si pomáhať nn ceste k pozdvihnutiu, k takému spoločenskému poriadku, v ktorom prestane vykorisťovanie človeka človekom, v ktorom prestane národnostná nenávisť medzi pracujúcimi. 7, mnohých príkladov spomeniem azda jeden. Po roku 1807, v dobe rakúsko-uhorskej monarchie, kedy robotnícka trieda začína sa samostatne organizovať, liptovskí murári a mnohí iní slovenskí robotníci sa tu, v Budapešti, organizujú nie zvlášť, lež spolu s maďarskými robotníkmi a spoločne bojujú proti svojim utláčateľom. To . .isté vidíme v roku ItKKi. v Bratislave, kedy sa. v predchádzajúcom roku rozišla. maďarská a slovenská strana sociálnych demokratov znovu sjednotila, lebo prišla na to.^.že oproti spoločenému nepriateľovi treba bojovať nie zvlášť, lež -spolu. Pravda,. bolo by chybou tvrdiť, že madarsky • a československý ľud zaujal vždy správne stanovisko a že zlopovestným vedúcim starého poriadku sa nikdy nepodarilo naštvať pracujúci ľud proti sebe. Stalo sa takéto nešťastie v roku 1919 a stalo sa aj V roku 1938. Tieto prípady, rozoberať, myslím,je zbytočné. Ale ľud sa z nich poučil a keď slávna Červená armáda v roku 1944 oslobodila zpod fašistického útlaku tak maďarský ako a j československý ľud, pracujúci obidvoch krajín ihneď hľadali možnosť k sbliženiu. . Ale oj to sa hneď nepodarilo. Jak v Maďarsku tak aj v československú bolo veľa takých, ktorí to prekazili. Ozajstné sblíženie nastalo až, potom, keď v Maďarsku maďarská robotnícka trieda a jej vedúca strana pod vedením súdruha Tiákosiho zasadila agentom imperialistov rozhodujúcu ranu. Podobne sa to stalo v Československa pod vedením súdruha GottAvalda. Tomuto obdobiu hovoríme v MítďarSku rok obratu a v Československu februárové víťazstvo. Sblíženie medzi dvoma národmi dalo sa však vidieť a cítiť z rôznych prejavov lmcď po oslobodení. ])alo sa to vidieť napríklad aj z toho, že pracujúci ľud Maďarská komunistická strana prejavovaly vždy najúplnejšie porozumenie voči tu žijúcim národnostiam a cestou štátnej moci poskytly im aj konkrétnu pomoc. Tak sa stalo aj pri pozemkovej reforme, keď nie jedna čisto maďarská obec z pôdy, určenej na rozdelenie vo svojom chotári, značnú časť prepustila susednej, čisto slovenskej obci. A tak tomu bolo aj vtedy, keď za pomoci Komunistickej. strany boly vydané prvé slovenské noviny v Maďarsku. A tak tomu bolo aj neskoršie, keď poskytla pomoc pri zriadení nejednej slovenskej školy. Aj pracujúci Slováci hneď spoznali, kde je ich miesto a v prevážnej väčšine nastupovali pod zástavu Maďarskej komunistickej strany. Keď si pozrieme' volebné výsledky /. roku 1945 a 1947 , vidíme, že obce, v tom čase čisto slovenské, ako napríklad Slovenský Komlós, Pitvaros, Ambrózi'alya, odovzdaly viac ako 50% hlasov na Maďarskú komunistickú stranu a vyše 90% hlasov 11a ľavičiarske strany. Tak isto tomu bolo aj v terajších voľbách, kedy slovenské obce — môžeme povedať, že bez výnimky — skoro 100%-ne odovzdaly svoje hlásaná Ľudový front nezávislosti. Vývoj v československú v národnostnej otázke do februárových udalostí nebol tak rovnomerný. Februárové víťazstvo prinieslo aj tam rozhodnú' zmenu a úplný obrat v politike voči maďarskej národnosti, ktorá teraz má tiež svoje školy, má svoju tlač a úplnú možnosť k tomu, aby vo vlastnej materčine mohla pestovať svoju kultúru. Smluya o priateľstve, spolupráci a vzájomnej pomoci,, o ktorej teraz rokujeme a ktorú Krajinský snem dnešným dňom uzákoní, má zvlášť veľký význam pre Slovákov v Maďarsku a pre Maďarov v Československu. Lebo po tejto smluve — som presvedčený-- čoskoro bude nasledovať dohoda kultúrna, ktorá poskytne ďalšie možnosti kultúrneho pozdvihnutia, slovenskej národnosti v Maďarsku a maďarskej národnosti v Československu. , Končím svoj prejav s tým, že v mene Slovákov, žijúcich v Maďarsku, ako aj v mene svojom, s radosťou vítam túto smluvu a osnovu zákona vcelosti a jej jednotlivých častiach prijímam. . (Általános élénK taps, majd ütemen taps.) ELNÖK: Kérem a jegyző urat,Szíveskedjék Boldoczki János képviselő úr bestédének ma' gyarnyelvű fordítását felolvasni CZETT-JÓZSEF jegyző (olvassa): »Igen t. Országgyűlés! Engedtessék mee nekem, hogy a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és -kölcsönös segélynyújtási szerződés törvényjavasliatánaik becikkelyezése alkalmával saját anyanyelvemen kifejezésre juttassam azt a mély. hálát és legteljesebb egyetértést a magam és- a magyarországi szlovák dolgozók részéről, .amelyet érzünk a magyar és a csehszlovák kormány iránt, amelyek helyesein képviselve népük érdekeit, ezt a szerződést létre hozták. Ennek a szerződésnek ® szelleme és a «aerződésnek minden egyes pontja bizonyítja, hogj a magyar és csehszlovák dolgozó nép sokat tanult a múltból és nem engedi magát félrevezetni az amerikai és angol imperialistáktól, de nem engedi magát félrevezetni a magyar és csehszlovák reafkeóitól sem. amely egymásra uszítja és egyenetlenséget szít a két nép között, hanem ebben a szerződésben kifejezi azt az akaratát, hogy egymással barátságban, kölcsönös megsegítésben akar élűi és, hogy a közös ellenság ellen közösen lép majd fel, ha arra s: z ükség mutatkozik. Igen! Nyugodtan állíthatom azt, hogy a szerződést a magyar és a csehszlovák nép kötötte, mert mindkét országban -a. munkásosztály vezetésével a dolgozó uép van hatalmon. Ha ez nem így lenino, akkor ez a szerződés nem születhetett volna meg, nem jöhetett volna létre. Láthattuk ezt a múltból is, hogy a dolgozó nép hiába kereste a legszorosabb kapcsolatot egymással, mégsem sikerült egymásra találnia, mert úgy a magyar, mint a csehszlovák uralkodó feudális, félfeudális ós kapitalista »urak« ezt nem engedélyezték, mert nekik nyilvánvalóan mások voltak az érdekeik. Számtalan példát lehetne felsorolni arra, hogy hogyan kereste a magyar és a csehszlovák dolgozó inép azt a lehetőséget, hogy közösen, egymást megsegítve haladjon a felemelkedés útjára egy olyan társadalmi rend felé, ahol megszűnik embernek ember által való kizsákmányolása, , ahol megszűnik dolgozóik között a nemzeti gyűlölködés. A sok példa' között oaak egyet említek meg: 1867 után ae osztrák-magyar monarchia idejében, amikor a munkásosztály megkezdi a maga önálló szervezkedését, a liptói kőművesek és más munkások itt Budapesten nem külön, hanem együtt a magyar munkásokkal alakítanak szervezeteket és közösen harcolnak elnyomóik ellen. Ugyanezt látjuk 1906-ba,n Pozsonyban, amikor az előző évben szétválj magyar és szlovák szociáldemokratapárt újból egyesül, mert rájöttek arra, hogy nem' külön,
