Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-5

9ä • Az országgyűlés 6. ülése 4949. hanem együtt kell harcolmiok a közös ellenség ellen, . Persze hiba lenne azt táHítani, hogy »a magyar és csehszlovák dolgozó nép mindig he­lyeken fogl'aùt állást és, hogy a múlt rendszer hírhedt vezetőinek sohasem sikerült a dolgozó népet egymásra uszítani Ilyen szerencsétlen­ség történt 1919-ben és ez történlt 1938-ban. Azt hiszem, ezt felesleges részleteznem. De a nép tanult ebből és 1944-ben, amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg megszabadította úgy a ma­gyar. -minit a csehszlovák iriépet a fafeíszía el­nyomás alól, a két ország dolgozó népe azon­nal kereste azt a lehetőséget, hogy közeledjék egymáshoz. De ez nem sikerült mindjárt; úgy Magyarországon, mint Csehszlovákiában nagy számban yoltak olyanok, akik eat megakadá­lyozták. Komoly közeledés esaik akkor történt, amikor Magyarországon a magyar munkás ­osztály és annak vezető pártja, Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével (Hosszantartó lelkes taps.) döntő vereséget mért az imperialistáik ügynö­keire. Hasonlóképpen történt ez Cstehszovákiá­ban Gottwald elvtárs vezetésével.« (Hosszantartó élénk, majd tartós ütemes taps.) »Magyaroir­Bzágon a forduJlat évének, Csehszlovákiábain a februári győzelem időszakainak szoktuk ezt t*j evezni. . A két nép közeledését azonban különböző megnyilváinulásokon keresztül lehetett látni és érezni rögtön a felszab'aidulás után. Lehetett például azon keresztül is látni, hogy Magyar­országon a dolgozó nép, a Magyar Kommu­nista Párt az itt élő nemzetiségek iránt a leg­teljesebb megértést tanúsította és azoknak konkrét segítséget nyújtott az államhatalmon keresztül. így volt ez a földreform során, ami kor nem egy színmagyar község- « saját határá­ból felosztásra kerülő föfldbőliáltenigiedett a szom­szédos színtdszta szlovák lakosságnak, így volt ez akkor, amikor a Kommunista Párt közben­járásával Magyarországon az első szlováknyel­vű hetilapot bocsátották ki, és így volt ez ké­sőbb is, amikor nem egy szlovák iskola megirr dítáisához nyújtottak segédkezet. A dolgozó szlovákság is rögtön felismerte, hogy hol van a helye és döntő többségben a Magyar Kommunista Párt zászlaja alá sorako­zott fed. Ha megnézzük az 1945'Ös és 1947-es válafsztási eredményeket, akkor azt látjuk­hogy abban az időbein színtiszta szlovák köz­ségeik, például Szlovákkomlós, Pitvaros, Amb~ rózfalva, több mint 50 százalékban a Magyar Kommunista Pártra és több mlimt 90 százalék­ban a baloldali pártokra adták szavazatukat, így volt ez a mostani választásokon is, amikor a szlovák községek, azt lehet mondani, k : vétel nélkül közel százszázajlékiig adták szavazatukat a Függetlenságii Népfrontra. .Csehszlovákiában a fejlődés a nemzetiségek kérdésébein nem volt ilyen egyenletes a feb" ruári syőzelemlg. De a februári győzelem ott is meghozta a döntő változást ési a teljes for­dulatot a magyar memzetiség; felé (Élénk t a ps.), amelynek szántén van iskolája, van sajtója és teljes lehetősége arra, hogy saját anyanyelvén élhesse kulturális életét. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet most tárgya* lunik, és amelyet a mai napon törvénybe iktat az országgyűlés, Magyarországon szlovák, Csehszlovákiában a magyar nemzetiségeik szá­mára különösen nagyfontosságú jelentőséggel bír, mert nieg vagyok róla győződve, hogy ezt évi június hó 15-én; szerdán. 94 • a szerződést fogja követni ai kulturális egyez" meny, amely további lehetőséget fog nyújtani Magyarországán a szlovák, Csehszlovákiában a magyar nemzetiségek kulturális felemelkedé­séinek. ' : ...... Felszólalásomat azzal fejezem be, hogy a Magyarországon élő szlovák nemzetiség és a magáim részéről ezt a szerződést örömmel kö" 'szöntÖm és a törvényjavaslatot teljes egészé­ben és részletében elfogadom.« (Hosszantartó Ulkes ta^psj) ELNÖK: Andics Erzsébet előadó képviselő" társunkat illteti a szó. ANDICS ERZSÉBET előadó; T. Ország­gyűlés! A magyar-csehszlovák barátsági szer­ződéssel kapcsolatban lefolyt VMa." szemlélte­tően! megmu'íaittia, az új magyar parlament új, egységes szellemét és híven visszatükrözte azt. hogy a magyar dolgozó nép öi iszes rétegei, az ország magyarul és szlovákul beszélő dolgozó polgárai, milyen egységes lelkesedéssel fogad­ják e barátsági szerződés becikkelyezését. Különösen kii kell emelnem Boldoczki kép" " viselőtársujnik beszédéből azokat a részeket, amelyekben rámutatott arra, hogy a munkás­mozgalom a, maga nemzetközL szocialistái szel­lemével liosszú évtizedeken keresztül milyen úttörő szerepet játszott abban, hogy népeink egymásiria találtak. Az itt tárgyalt egyesség hosszú küzde­lem! eredményeképpen született meg- Nehéz küzdelem gyümölcse volit ez a megegyezés, amelynek eléréséént a mi országunkban ia és a csehszlovák népi köztársaságban is a leg­jobb erők, a nép legjobb vezetői harcol­tak. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnem a csehszlovák köztársaság- elnökének, a cseh" szlovák kommunisták vezérének, Gottwalld elvtársnak nagy érdemeit. (Az országgyűlés lalffjai felásva hosszasam, lelkesen tapsolnak-) Amilyen egységes és letes volt a Nép­front parlamentje ennek a törvényjavaslatnak elfogadásában- ugyanolyan egységes és lelkes lesz az egész magyar nép, almikor arról Leisz szó, hogy eat a törvényt átvigyük az életbe és annak betartásán, .a barátság elmélyítésén ébe­ren őrködjünk. (Lemkes taps-) Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Hrnsmntarté taps.) ELNÖK: Minthogy a törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilváníftom. Következik a határozathozatal- Kérdem, a, t. Országgyűlést, hogyi Budapestien 1949. évi április hó 16. napján alái r t magyar-esetazlo­vák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szó­ló törvén y javaslatot eretteti szövegezésében általánosságban, ai részletes tárgyalás alapjául elfogad ja-e? (Lelkes felkiáltások: Igen!) Ki­mondom a határozatot^ jhogy az országgyű­lés a torvenyjiavaislatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás állapjául elfogiadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalásai. Kérem a jegyző urat, szívesked­jék a törvényjavaslat címét felolvasni. CZETT JÓZSEF Jegyző (felolvassa a tör­vény javaslfit címét és 2—3, §-ait* famslyeket az országgyfil s hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Elzel az orzággyülés a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents