Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-5

75 Az országgyűlés 5: ülése 1 periali&ták szolgálatában álló vezérkarok ma­roknyi csoportjának szerződése a népek háta mögött, a népek ellen. A mi szerződéseink^ a népek szerződései, a. legmesszebbmenőén kife­jezik ezeknek a népeknek az érdekeit. Nemcsak tiszteletben tartják ezek a szerződét^k. hanem éppen biztosítják is ezeknek a népeknejfc fiá|gj­gétlenségét. Nem kelleti blokk — ahogy ők mond­nak — ez a szerződésű áiózat. Miként az Atlanti Szerződés saját népeiknek az érdiekei, függet­lönsége ellen irányul, ugyanúgy ez a mi szer­Ziődéshálozatunik a világ mindem népének, Nyu­gateurópa népeinek az érdekeit is kifejezi. Váj­jon nem fejezné-e ki például a francia népnek az érdekét e szerződésnek az .a Mámmá ja, amely a német tárna daß esetleges feluj másától tart? Igenis kifejezi ezt. És kifejezi azt is, hogy a mi szerződésünk a béke megvédésének táma­sza» ellenben az Atlanti Szerződés — hasonló­képpen Hitlerek egykori szerződéseihez — alig tesz különbséget aközött, hogy ki eMen irá­nyul a szerződés; és aközött, hogy* kire próbál támaszkodni. A francia, az angol, az olasz nép függetlenségét máris megsemmisítik e látszat­szövetség elkészítésének leple alatt, mintha a,zi -ellenség tulajdonképpen ezek a népek volnának. További különbség az Atlamti Szerződés éisi a mi szerződésünk, a mi szövetségi hálózatunk közötfc — és ez döntő különbség — az, hogy az Atlanti Szerződés vezető ereje egyúttal a leg­főbb háborús gyújtogató, a világhódítáistna ké­szülő imperializmus, az Egyesült Államok, en­nek a mi isizerződéshálózatunknak a vezető ereje pedig a Szovjetunió. (Hosszantartó, ütemes taps.) Az ta Szovjetunió, amelyben megteste­sül à világbéke biztosítása, a népeik szabad­sága, az az út — a szocializmus útja, .— amely megszabadíthatja az egész emberiséget az újabb és újabb világháborúktól. Enmielk a Szovjetuniónak a lényegiéhez 1 tar­tozik az> hogy a kis népek függetlenségének vé­dője legyen. A Szovjetuniót vezérlő ideológiá­hoz tartozik, ez, ugyanolyatn törvényszerű szük­ségesség' mint ahogy törvényszerű szükséges­ség az, hogy az Egyesült Államok az imperia­listáik országa, a támadásnak az országa. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban azt, amit SeHáiin generalisszimusz motmdótt épipen Ma" gyairországgal kapcsolatban a kisnépek függet­lenségének védelméről, a Szovjetuniót vezérlő ideológiáról. r »Mi az oka annak«. — (tette fel a kérdést Sztálin generalisszimusz — »hogy a kis népek bizalommal Viseltetnek a Szovjetunió és politiká­ja, iránt? Ennek oka« — mondotta Sztálin — »min­denekelőtt a mi államunk ideológiaijában rejlik, amelyek alapjait Lenin rakta fe. Saját ideoló­giánkkal kerülnénk szembe, dezorganizáAnánk saját Pártunkat, ha nem becsülnénk a kis nélt péket, ha jniem tartanánk ftiszteleltfben jogaikat és nemze{ti függetlenségüket, ha beleavatkóz­nánk a kisállamok belső ügyeibe. Megtehetjük ezt 1 ? Nem! Nem tehetjük meg- Ha megtennénk. magunk alatt vágnánk a fát.« ' »A másik ok« — folytatta Sztálin genera­lisszimusz, — »amely arra késztet bennünket, hogy tiszteletben tartsuk a kis népek függielir lemiségét, saját államunk öisisatétele. Nézzenek végig a Szovjetunión. Iítt nemcsak nagy nem­zeitek vaunak, hanem kicsinyek is; vannak nem­zetiségek, népi csoportok. Megtehetjük-e mi. hogy ne sízáanolijunik saját nemzetiségeink véle­ményével, amikor az országunk határain túl élő kis népekhez való viszonyunkról van szól '9. évi június hó 15-én, szerdán. 76 Nem! Nem tehetjük meg, mert saját sokneanr zetű államunk alapjait ásnátok alá.« »íme, ezek az okok«. — fejezte be Sztálin generalisszimusz V— »amelyek megmagyairáz­zák, hogy miért lehetséges igazi barátság" olyan nagyhatailoni, mitait a Szovjetunió és olyan kisr állam, mint Magyarország között.« . így szögezte le Sztálin azokalt az ideológiai elveket és alapokat, amelyeket az elmúlt évek folyamán a gyakorlatban is megtestesülve lát­tunk g melyek biztonságot actaak ennek az egész építménynek, ennek az egész szövetségi hálózatnak. Ez a szövetségi hálózat sniemcsak a haladást, a biztonságot, a békét, a szocializmust képviseli olyan merényleltteil szemben, mint az Atlanti Szerződési, hamiem egyszersmind na­gyobb erőt i.s képvisel, a győzelem biztonságát képviseli 1 Amikor tehát mi ilyen széles ala­pokra helyezzük a magunk békéjét és bizton­ságát, akkor ezek az alapok .megingathataitla­nok, s ennek az ügynek a diadala feltétlenül biztosítva van. f T. Országgyűlés! Ezzel a Csehszlovákia és Magyarország- között megkötött szerződés;el a zárókövet helyeztük el ebben a szövetségi hálózatban. Nem véletlen, hogy ilyen küzdel­mek előzték meg enmek a szerződésnek-a meg­kötését. Az előadó képviselőtársunk ds szólott és magam is beszéltem már néhány szót azok­ról ia< történelmi gyökerekről, amelyek ímegne­hezítették a két nép j ovis zany árnak meg te­re m téisét. Most, a szabadság négy és fél éve után elmondhatjuk» hogy ez a periódus is bizonyos értelemben küzdelem volt a múlt imairadvá­nyal ellem, küzdelem volt nálunk és küzdelem volt Csehszlovákiában. Érthető, hogy abban a Szlovákiában, amely hosszú időn keresztül magyal* uralom alalfit élt olyan hangulatok támadtak fel, amelyeket le keillett küzdeni, hogy a jóviszonyt létre lehessen hoznii. És ért­hető az is, hogy annak a Magyarországnak, ahol Horthy ember öltő je után ismerték mes: a szabadságot, le keillett számolnia. az irreden" tizimus, a sovmizimuisi maradványaival. Most elmondhatjuk, hogy ez a küzdelem győzelemmel járt, mert imi annak az ideoló­giának, anmiak a nemzetiségi politikának je­gyében vettük fel a 1 küzdelmet, amelyre Lenin és Sztálin tanított imiuket. Ugyanez történt Csehszlovákiában i», Nálunk a Magyair Kom­munista Párt, aj Magyar Dolgozók Pártja ve­zette ezt a küzdelmet, odaát pedig Csehszlová­kia Kommunista Pártja. Enimek sa. küzdelem­nek a lényege az volt, hogy mind a két or­szágban hatját siovinisztáikkal vették fel a harcot a kommumrsták. ­Nálunk. Magyarországon hosszú időn ke­resztül a soviniszta uszítás volt az egyik fő fegyver azok kezében!, akik a népi demokrá­cia ellen törtek. Nagyoin jól emlékszünk arra, hogy Kovács Imrétől kezdve Mindszentyig hogvan próbálta a rendszer minden ellensége a sovinizmust kihasználni arra, hogy a néni demokrácia uralmát megdöntse ebben az or­szágban. Osehsziliovák ; ában sem volt máskép­pem. A legnagyobb hiba az lett volinai. ha en­gedjük provokálni magunkat. A mi Pártunk, ia Magyar Kommunista Párt ia legnehezebb körülmények között és értette awniak módját, hogy kérleihetétlleaiül küzdjön a Magyarorszá­gon mutatkozó sovinizmus ellen. Ennek a küz"

Next

/
Thumbnails
Contents