Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-23
723 Az országgyűlés 23. ülése 1949. évi december hó 20-án, kedden. 724 az 'általános iskolákban 1937/38-hoz viszonyítva 118.000-rel, a közép iskolákban 30.000-rel tanulnak többen. A legfeltűnőbb növekedés a« egyetemeken van» ahol az 1937/38. tanévhez képest, amikor 11-800 egyetemi hallgait ó volt, ma 16.200-zal több, azaz 28.000 van, elsősorban munkás- és parasztfiatal. (Lelkes taps-) Míg az előző rendszerek folytonos félelmet éreztek az értelmiségi túlprodnkci'ótól» az úgynevezett értelmiségi pro" le!ta,riátustól, amely ott állt az élet (kapujában, véresre verte rajta az öklét és nem nyert bebocsáttatást, ma az ötéves 'terv hívja és várja az új, a magyar néphez hű, a néppel szolidáris, vele együttérző és együttépítő értelmiségieket. A kultusztárca ma az utolsó helyről úgyszólván az első helyre került; a tárcláik anyagi sorrendjében a harmadik, de valójában a póthitel tekintetbevételével a második lett. Legyen szabad ezt az állításomat néhány adattal érzékeltetnemA vallás- és közoktatási tárca 1950. évi költségvetési előirányzatának kiadásai 883.8 millió forintot tesznek ki. Ebből az összegből a.személyi és szolgálati kiadásokra 539.3 millió vagyis az összes kiadások 61 százaléka esi%. Az 1949. költségvetési évben a tárca összes kiadásai a költségvetés eredeti előirányzata szerint 756.1 millió forintot tettek ki Az ^évközben a tárcától elkerült, illetőleg a táncához került Intézményeik költségvetési előirányzatainak beszámítása után az 1949. évi kiadási előirányzat 749.8 millió forintot tett ki. Az 1950. évi kiadási előirányzat tehát 134 millió forintos — 18%-os — emelkedést mutat. A tárca 1950. évi létszáma 54.379 fő, az 1949. évi 52.533 fővel szemben. Az 1949, évi koïfeégvetéssél szemben az 1950évi költségvetési, előirányzattá következő lényegesebb szerkezeti változásokat tartalmazza: _ Az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal ügyköre és személyzete a minisztériumba olvadt bele. A tanügyi igazgatás reformja megszüntette a tanfelügyelőségeket és \a megyei beosztáshoz alkalmazkodva főigazgatói hivatalokat állított fel. A 2.6 millió forintos kiadási előirányzati többletből egymillió forint a szülői munkaközösségi mozgalom támogatására esük. Az egyházak és in vallási felekezeted támogatás ára is jelentős összeg: szerepel az 1950. évi előirányzatban, az egyház és az állam szétvál as ztáisin. ellenére. ' Az alsóbbf okú oktatás keretein belül, a népjóléti minisztériumból átkerült óvodák kiadásai 11.9 forinttal új előirányzatként szerepelnek a kultusztárca költségvetésében. Az általános iskolák kiadásai 1950-ben 265-3 millió forintot tesznek ki, az 1949. évi 252.1 millióval szemben. A fennlt&rtási küadások, amelyek az 1949. évi költségvetésben 28.7 millió forintot tetteik ki, az 1950. évi költségvetési évben az önkormányzatok költségvetésébein szerepelnek. A gyóisypeidagógiai iskolák 1949. évi költségvetési előirányzata 10.6 millió forintot tett ki; 1950-re 13-7 millió forint Van erre előirányozva 1 . A középiskolai reform végrehajtása során valamennyi középiskola a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe^ került A çiur náziumok kiadásaira az 1949. évi 79.6 millió forin#al szemben 106.1 millió forint lett előirányozva. Az «emelkedési 26.5 millió forint 33 százalék. A dolgozók általános iskoláira, giranáziumiairria és szakérettségire előkészítő tian" folyamiadra az 1949. évben 15.4 millió forint, az 1950. évben 20-1 millió forint lett előirányozva. Az előirányzat tenait 4.7 millió forinttal emelkedett. Az emelkedés nagysását indokolja * tételeknél a« ezierrel több általános isíkoliai osztály és 697 gimnáziumi tiaigozat fenntartása, valamint az, hogy az 1949. évben jelentkezett} 530 szakérettségis helyett 2000 szakér©!tségire készülő oktatását fogjuk bizltíosítaná. A nevelők továbbképző és átképző tanfolyamaira 1949-ben 4.2 milliió forint volt ©lő* irányozva; 1950-re 7 millió forint. Az elŐirány; zialti többlet jelentős részié az általános iskolai szaktanítói, a^; orosznyelvi és természettudo mányos tanárokait, képző köizépiskoliad tanári tanfolyamokra esik, de jelenítékeny összeg jut a tanügyi igazgiaftási káderek kiképző tanfolyamaira is. A főiskolák 1949. évi 7.3 millió forintot k^, tevő előirányzata 28.8 millióra emelkedetté A 21.5 milliós emelkedésből 13.3 millió forint esik az újonnan alakított és gazdaságii vezetőkeit kiképző műszaki és gazdasági akadémiára, 4.2 millió forint-pedig :a kibővítet" műszaki főiskolára. A főiskolákra fordított emelés tehát elsősorban az ország iparosításának fejleszté/ . séit, illetőleg ia szocialista tervgazdálkodás ki". szélesítését célozza. Egyetemeink 1950. évi ki; adásiadnak előirányzatát főként a felsőoktatási reform, továbbá a természettudományos és a műszaki tudományágak fejlesztésére irányuló törekvés' jellemzi. (12-30.) A felsőoktatási reform költségvetési kihatása elsősorban & tanulókörök bevezetésén kereszitül jelentkezik. mert ez mag!a után vonja a tanszemélyzet szaporulatát és az órák számának nagyfokú emelkedése révén az óradíjakra fordítandó összeg növekedését is. A műszaki tudományok fejlesztésével kap" csoïaltos célkitűzésieket szembetűnően világítjiai meg az új miskolci nehézipari műszaki egyetem, s az ugyancsak újonnan szervezett és Veszprémben elhelyezett műszakli egyetemi nehézveigyipari kar kiadásainak előirányzása^ Ugyanezekéit a ' célokat szolgálja a debreceni tudoimányeigyetem keretében szervezett líj ter" mészettudományi kar. A tárca felügyelteié alá tartozó egyeítéinek múlt évi összes kiadásainak előirányzata 105.1 milliió forint volt; amivel szemben áz 1950. évi előirányzat 146.3 milliót tesz ki, tehát 41.2 millió forintos emelkedést mutat Az emelkedésből 361 millió forint jut a természettudományi és műsziaíka szempontból különlegesen jelentős karokra és csak 5.1 millió forint oszlik meig a többi karok, a különféle intézetek, egyetemi ügyviteli szerveik és üzemek között. Az loirvositudo'mányi karok, kiadásainak emeílkiedése 7 millió, ai klinikáké 10.1 millió, ia természettudományi karoké 5.2 millió forint. A budapesti műszaki egyetem kiadjásai 9.8 millió forinttal emelkedtek. Ebből az új veszprémi kar előirányzata 1.3 millió forintot itiesz ki. Az új miskolci műegyetem kiadásiadra 2.6 millió forintot fordítunk. A közgazdaságtudományi egyetem kiadásai a múlt évi előnrányziattal szemben 1-4 millió forintos emelkedést mu'tatnajk. Tudományos íntézieteiinlk költségvetései szintén a reformok végrehajtását tükrözik visz; szia. A tudományos intézményeinket átszervező rendíeldt'ek alapján gondoskodtunk ugyani® a Múzeumok és Műemlékek OrSzágiis Központjának és az irányítása alá tartozó múzeum ojkniaik előirányzatáról, valamint az ugyancsak újonnan, átalakult állam- és jogtudományi, törté" nettudományi, nyelvtudományi és közgazdaságtudományi 'intézetek kiadásairól. 46*
