Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-23

725 Az országgyűlés 23. ülése 1919. A tudományos intéseitekre fordított kiadá­sok a múlt évi 12.6 millió forintról 19.7 mülio forintra emelkedtek. A tudományos támoga­tásra fordítandó össze© tavalyi 6.5 millió forin­tos előirányzata változatlanul megmlairadt. az ösztöndíjakra fordítandó kiadásokat azonban csaknem 15 millió forinttal emeltük. Ennek megfelelően a 36.5 millió forintnyi előirány; zatból kereken 30 milliót kívánunk fordítani főiként a Szovjetunióba és a népi demokrá­ciákba küldendő ösztöndíjasok támoiglatásariai. Kollégiumi és egyéb diáik jóléti céljaíink ©ló­irányzata 94.9 millió forintról 121.3 millió forintra emelkedett. Az elmélkedés egyik, ofcía az, hogy a 23.300 főt kitevő 1949. évi kollégiumi léit szám helyett az 1950. év során 25.000 —.fo­ként munkás- és parasztszármiazású — ifjú nevelésiéről kell gondolkodnunk. A menzák: és tanulószobák fenntartási költ; ségei ás emelkedtek- mivel a menzáik áHaimi kezelésbe vételével csaknem 10.000 egyetemi hallgató, valamint közép- és általános iskolai íiamuló részére kiválnunk ellátást biztosítani. Jelentős többletet, kereken 10 milliós emel­kedést mutat a tanulmányi segélyekre beállí" tott összeg is. Az erre a célra előirányzott 17.2 millió forintból elsősorban a munkás- es p.arasztsizármazásű tanulók oktatását kívánjuk elősegíteni. Ugyanezt a célt szolgálja ara; szorulók tankönyvsegély érte felvett 2.5 millió forint is, amely a. multlévi költségvetéssel szem­ben új kiadásként jelentkezik. T. Országgyűlés! Ezekben foglalhatók össze a magyar közoktatásügy előttünk fekvő költ­ségvetésének adatai, az ötéves terv perspek­tívájába helyezve. Valóban általános iskoláink számának megnövekedése, középiskoláink át­szervezése, nemzetiségi iskolahálózatunk meg­teremtéise. egyetemi reformunk, ipari és mező­gazdáság szakoktatásunk, népi kollégiumaink további kiépítése, tudományos intézeteink tá­mogatása, mind-mind egy nagyobb, szélesebb, szabadabb emberiséi? és magyarság felé mu­tatnak és e sztá'madatokbóL a konkrét adatok­ból a látó szem előtt a magyar jövő csodála­tos viziójai, minden művészi látomásnál meg" győzőbb képe tárul fel. Az óvodáktól az egyetemeikig a szovjet példa iránytmutató tanításával épül a magyar jövő és most, amikor a világ népeinek min­den szabad, békeszerető, haladó' fia üunieipli a történelem egyik legnagyob alakját, a a embe­riség jövőjének tervezőjét, az új ember ková­csát, Sztálint (Hosszá,mtarió t lelkes, ütemes &aps-), letmlékezzünk rá» hogy semmi sem hat­hat áldásosabban művelődésünk serkentésére, mint éppen: Sztálinnak a műveltségről, a mun­káról' a tanulásról vallott nézetei. Ahányszor ő ezekről, a nagy kérdéseikről szól, (mondataiból steinte kicsap a kultúra forró szeretetének lángja, amelyet népe és a világ minden dol­gozójába sízeretne átlobbantani. Állandóan hir­deti a művelt emberek szükségét, azokét, akik egyesíteni tudják az elméletet a gyakorlattal, hogy így szűnjék meg egykor a különbség & testi és ia szellemi munka között, így jöjjön létre a teljes egybeforrás a nép és a kultúra között. A tervszerű munkával, öntudatos fe­gyelemmé^ s önkritikával való nevelésnek ma • sehol a világon nincs erősebb. nagyobb szó­szólója Sztálinnál. Es az ifjúság nevelhetősé­géhez fűzött sugárzó, határtalan optimizmusá­nak igézetében mondhatjuk mi is: a világ, ara a világ, amelyet mi fel akarunk építeni és fel i» fogunk építeni, szép. végtelen szép lesz, az évi december hó 20-án, kedden. 726 élet, az emberi élet virágzó és fejlő dés© határ­talan lesz. E gondolatok jegyében kérem a közokta­tásügyi költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik 1 ? SZABÓ PIROSKA jegyző: Révész Fe­renc! ELNÖK : A képviselő urat illeti a szó. RÉVÉSZ FERENC: T. Országgyűlés! Min­denki által közismert tény az az óriási fejlő­dés, amelyet a felszabadulás óta mind politi­kai, mind gazdasági téren megtettünk. Népünk bölcs vezére ós tanítója. Rákosi Mátyás elv­társ egyik beszédében a következőket mon­dotta (olvassa): »A magyar demokrácia meg­szilárdulása lehetővé teszi, hogy a köznevelés terén az eddigieknél gyorsabb ütemben halad­junk. Meg kell szüntetni végre a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát, s az által­iam os műveltség, a szaktudás, ai haladó nem­zeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni n dolgozó nép legszélesebb rétegei számára.« A még szép sízámmal találhatói hibá­kat és hiányosságokat is figyelembe véve. meg­állapíthatjuk: köznevelésünk területén is ko­moly eredményeket értünk et A fejlődés nagy­ságát csak úgy tudjuk megérteni, ha a mai helyzieitet összehasonlítjuk a múlttal. A tudományos szocializmus megteremtői, Marx és Engels bebizonyították, hogy az osz" tálytársadalomban a nevelésnek szükségsze­rűen osztály jellege van» belbizonyították, hogy a nevelés célja, tartalma, módszerei a külön­böző korszakokban különbözőek, de mindig a történelmileg adott;, fennálló osztályuralom körülbástyázását szolgálják. Természetes, hogy a hatalmat féltő uralkodó osztályok semmi­től sem. rettegtek és rettegnek jobban, mint a betűtől. Az ólomhadsereg ellen minden idő­ben és mindenhol a húsból és vérből való hadseregeket mozgósították. Shakespeare Ju­lius Oaesar-ja fél Cassiustól, mert az éjjel könyvet olvas, Omar kalifa tűzbe boríttatja a világhírű ókori alexandriai könytárt- Hitler terrorlegényei vandal táncot jártak a még" lyára rakott könyvek körül» Clay úr a nyugat­német övezetben indexre teszi Majakovszkij írásait. Az osztálytársadalom alaptörvénye­hogy mindenütt Golgota van, ahol egy nagy szellem gondolatait kimOirudja. Lenin, Sztálin. Kailinyin, Krupszkája«, Makarenko bébizonyí" tották, hogy a nevelés a tőkés társadalomban nem a művelődést, hanem a kizsákmányolási viszony fenntartását és megerősítését szolgálja­Hazánkban évszázadokon keresztül érvé­nyesült az a felfogás, hogy akié a föld azé a templom. A góliátbirtokosok és a mamuttőke­sek nemcsak: a földdel, a gyárral, a bányával, hanem a templommal és az iskolával ia korlát­lanul rendelkeztek. Hány jó ész lett v*addá, hogy nem mívélték — panaszkodott Csokonai Vitéz Mihály és ezzel rámutatott régi iskola­rendszerünk rendi jellegére. Amikor a dicsősé­ges magyar tanácsköztársaság után kiütött, beütött és leütött a magyar ellenforradalom, művelődéspolitikánk minden területe a feudál­kapitalista rendszert szolgálta. Az iskola ismét az osztály elnyomás eszközévé vál't, iskolarend­szerünket iaz uralkodóosztályok műveltségi monopóliumai jelliemezte. A szegényparaszti ág az ország lakosságának 35%-át tette ki, de % gimnáziumi tanulóknak csak valamivel több mint 1%-a volt szegényparaszt, a munkásság arányszáma 21.4% volt, de a gimnáziumi ta­nulóknak csupán 3.8%>-a volt ínunkíá'sszárma-

Next

/
Thumbnails
Contents