Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-23

725 Az országgyűlés 23. ülése 1919. A tudományos intéseitekre fordított kiadások a múlt évi 12.6 millió forintról 19.7 mülio forintra emelkedtek. A tudományos támogatásra fordítandó össze© tavalyi 6.5 millió forintos előirányzata változatlanul megmlairadt. az ösztöndíjakra fordítandó kiadásokat azonban csaknem 15 millió forinttal emeltük. Ennek megfelelően a 36.5 millió forintnyi előirány; zatból kereken 30 milliót kívánunk fordítani főiként a Szovjetunióba és a népi demokráciákba küldendő ösztöndíjasok támoiglatásariai. Kollégiumi és egyéb diáik jóléti céljaíink ©lóirányzata 94.9 millió forintról 121.3 millió forintra emelkedett. Az elmélkedés egyik, ofcía az, hogy a 23.300 főt kitevő 1949. évi kollégiumi léit szám helyett az 1950. év során 25.000 —.foként munkás- és parasztszármiazású — ifjú nevelésiéről kell gondolkodnunk. A menzák: és tanulószobák fenntartási költ; ségei ás emelkedtek- mivel a menzáik áHaimi kezelésbe vételével csaknem 10.000 egyetemi hallgató, valamint közép- és általános iskolai íiamuló részére kiválnunk ellátást biztosítani. Jelentős többletet, kereken 10 milliós emelkedést mutat a tanulmányi segélyekre beállí" tott összeg is. Az erre a célra előirányzott 17.2 millió forintból elsősorban a munkás- es p.arasztsizármazásű tanulók oktatását kívánjuk elősegíteni. Ugyanezt a célt szolgálja ara; szorulók tankönyvsegély érte felvett 2.5 millió forint is, amely a. multlévi költségvetéssel szemben új kiadásként jelentkezik. T. Országgyűlés! Ezekben foglalhatók össze a magyar közoktatásügy előttünk fekvő költségvetésének adatai, az ötéves terv perspektívájába helyezve. Valóban általános iskoláink számának megnövekedése, középiskoláink átszervezése, nemzetiségi iskolahálózatunk megteremtéise. egyetemi reformunk, ipari és mezőgazdáság szakoktatásunk, népi kollégiumaink további kiépítése, tudományos intézeteink támogatása, mind-mind egy nagyobb, szélesebb, szabadabb emberiséi? és magyarság felé mutatnak és e sztá'madatokbóL a konkrét adatokból a látó szem előtt a magyar jövő csodálatos viziójai, minden művészi látomásnál meg" győzőbb képe tárul fel. Az óvodáktól az egyetemeikig a szovjet példa iránytmutató tanításával épül a magyar jövő és most, amikor a világ népeinek minden szabad, békeszerető, haladó' fia üunieipli a történelem egyik legnagyob alakját, a a emberiség jövőjének tervezőjét, az új ember kovácsát, Sztálint (Hosszá,mtarió

t lelkes, ütemes &aps-), letmlékezzünk rá» hogy semmi sem hathat áldásosabban művelődésünk serkentésére, mint éppen: Sztálinnak a műveltségről, a munkáról' a tanulásról vallott nézetei. Ahányszor ő ezekről, a nagy kérdéseikről szól, (mondataiból steinte kicsap a kultúra forró szeretetének lángja, amelyet népe és a világ minden dolgozójába sízeretne átlobbantani. Állandóan hirdeti a művelt emberek szükségét, azokét, akik egyesíteni tudják az elméletet a gyakorlattal, hogy így szűnjék meg egykor a különbség & testi és ia szellemi munka között, így jöjjön létre a teljes egybeforrás a nép és a kultúra között. A tervszerű munkával, öntudatos fegyelemmé^ s önkritikával való nevelésnek ma • sehol a világon nincs erősebb. nagyobb szószólója Sztálinnál. Es az ifjúság nevelhetőségéhez fűzött sugárzó, határtalan optimizmusának igézetében mondhatjuk mi is: a világ, ara a világ, amelyet mi fel akarunk építeni és fel i» fogunk építeni, szép. végtelen szép lesz, az évi december hó 20-án, kedden. 726 élet, az emberi élet virágzó és fejlő dés© határtalan lesz. E gondolatok jegyében kérem a közoktatásügyi költségvetés elfogadását. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik

1

? SZABÓ PIROSKA jegyző: Révész Ferenc! ELNÖK : A képviselő urat illeti a szó. RÉVÉSZ FERENC: T. Országgyűlés! Mindenki által közismert tény az az óriási fejlődés, amelyet a felszabadulás óta mind politikai, mind gazdasági téren megtettünk. Népünk bölcs vezére ós tanítója. Rákosi Mátyás elvtárs egyik beszédében a következőket mondotta (olvassa): »A magyar demokrácia megszilárdulása lehetővé teszi, hogy a köznevelés terén az eddigieknél gyorsabb ütemben haladjunk. Meg kell szüntetni végre a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát, s az általiam os műveltség, a szaktudás, ai haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni n dolgozó nép legszélesebb rétegei számára.« A még szép sízámmal találhatói hibákat és hiányosságokat is figyelembe véve. megállapíthatjuk: köznevelésünk területén is komoly eredményeket értünk et A fejlődés nagyságát csak úgy tudjuk megérteni, ha a mai helyzieitet összehasonlítjuk a múlttal. A tudományos szocializmus megteremtői, Marx és Engels bebizonyították, hogy az osz" tálytársadalomban a nevelésnek szükségszerűen osztály jellege van» belbizonyították, hogy a nevelés célja, tartalma, módszerei a különböző korszakokban különbözőek, de mindig a történelmileg adott;, fennálló osztályuralom körülbástyázását szolgálják. Természetes, hogy a hatalmat féltő uralkodó osztályok semmitől sem. rettegtek és rettegnek jobban, mint a betűtől. Az ólomhadsereg ellen minden időben és mindenhol a húsból és vérből való hadseregeket mozgósították. Shakespeare Julius Oaesar-ja fél Cassiustól, mert az éjjel könyvet olvas, Omar kalifa tűzbe boríttatja a világhírű ókori alexandriai könytárt- Hitler terrorlegényei vandal táncot jártak a még" lyára rakott könyvek körül» Clay úr a nyugatnémet övezetben indexre teszi Majakovszkij írásait. Az osztálytársadalom alaptörvényehogy mindenütt Golgota van, ahol egy nagy szellem gondolatait kimOirudja. Lenin, Sztálin. Kailinyin, Krupszkája«, Makarenko bébizonyí" tották, hogy a nevelés a tőkés társadalomban nem a művelődést, hanem a kizsákmányolási viszony fenntartását és megerősítését szolgáljaHazánkban évszázadokon keresztül érvényesült az a felfogás, hogy akié a föld azé a templom. A góliátbirtokosok és a mamuttőkesek nemcsak: a földdel, a gyárral, a bányával, hanem a templommal és az iskolával ia korlátlanul rendelkeztek. Hány jó ész lett v*addá, hogy nem mívélték — panaszkodott Csokonai Vitéz Mihály és ezzel rámutatott régi iskolarendszerünk rendi jellegére. Amikor a dicsőséges magyar tanácsköztársaság után kiütött, beütött és leütött a magyar ellenforradalom, művelődéspolitikánk minden területe a feudálkapitalista rendszert szolgálta. Az iskola ismét az osztály elnyomás eszközévé vál't, iskolarendszerünket iaz uralkodóosztályok műveltségi monopóliumai jelliemezte. A szegényparaszti ág az ország lakosságának 35%-át tette ki, de % gimnáziumi tanulóknak csak valamivel több mint 1%-a volt szegényparaszt, a munkásság arányszáma 21.4% volt, de a gimnáziumi tanulóknak csupán 3.8%>-a volt ínunkíá'sszárma-