Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

709 Az országgyűlés 22. ülése 1949. % dpbeüi . egy, a minisztérium mellett működő I vállalati központ irányította a gépállomások hálózatát» és ez a hálózat a» év végéig is csak 220 gépáilomásir i terjedt ki» addig 1950-ben az állami gépállomások központja szervesein illeszkedik a minisztérium központi szervezetébe, ós ez a központi szerv a megyei központokon keresztül kereken 400 gépállomás munkáját fogja irányítaniA termelőszövetkezetek erőteljes fejlődése ismeretes. .Kereken 1500 termelőszövetkezetünk több mint 300.000 katasztrális hold földöm gazdálkodik már ezen az őszön, illetve a télen ennyire nő fel a terület, és a jelek azt mutatják, hogy ezek a számok tavaszig még jelentékteinyen növekedni fognak- A termelőszövetkezeti csoportok támogatására a költségvetésbe mindössze 3 millió forint van felvéve. Ez a 3 millió forint azt a célt szolgálja- hogy ]

z induló termelőszövetkezetek legszükségesebb beindítását és rendkívüli szükségleteinek fedezetét; biztosítsa. A termelőszövetkezetek fejlődésének anyagi forrása nem a költségvetés támogatása, hanem saját erejük, az önkéntes társulással létrehozott nagyüzemi gazdálkodás technikai és szervezeti előnyeiQek kiaknázásaMindamellett a minisztérium költségvetésében jelentékeny. tételként szerepel a termelőszövetkezeti csoportok szervezésének, irányi- ' tájának, fejlesztésének és oktatásának szűk-, ségletét szolgáló anyagi fíedezet A költségvetés» gondoskodik mindazokról az eszközökről^ amelyek ,a minisztérium és a külső* igazIgatási ; szervek munkájú során szükségesek ahhoz, hogy szövetkezeti mozgalmunkat abban a gondozásban, irányításban ós oktatási segítségben részesítsük, amelyet a mezőgazdaság .szocialista fejlesztése megkövetel. Mezőgazdaságunk szerkezeti változásai során megváltozott .az egyéni gazdálkodók helyzete, vakimint az a munka is, amelyet a kormiálnyzatnak és az igazgatási szerveknek ft vonatkozásban el (ktell végezniük. Ma már -egyéni parasztságaink sem uni agukra hagyott és' teljesen tervszerűtlenül termelő egységei mezőgazdaságunknak, hanem egyre nagyobb jnérték ben b eillesakedlnek tervgazdálkodásunk keretébe- Az évről-évre -meghatározott vetésterv, a termelési szerződések kiterjesztése- a földmívesszövetkezetek munfkáj^; és a termelés* technikájának állandó fejlesztése azt a követélményt állítja koirmányzatunk elé, hogy az egyéni parasztgazdaságok 'gazdálkodását köz* . vétlen támogatással, operatív irányítással segítsük. Ezt az egyre növekvő munkát kell elvégezniök a minisztérium (külső igazgatási szerveinek. 1949-ben kiépültek megyénként a megyei igazgatóságok- Ez már jelentékeny lépés voilt a mezőgazdaság hatékonyabb igazgatása irányiáiban, ez a szervezési forma azonban, mint a _ tapasztalatok megmutatták- még nem tudta kielégíteni az e téren jelenkező szükségleteket 1950-ben a következő lépést kell megtennünk ezen a téren- Ki fogjuk építeni a mezőgazdasági igazgatás járási szerveit, hogy ilymódon a községekhez és a helyi gazdasági szervekhez közelebb, a járásból történhessék a mezőgazdasági termelés operatív irányítása. Ennek ; a járási igazgatásnak egyformán hatalma« feladatai nyílnak mind a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszervezéséiben és fejlesztésében, mind pedig általában a nöyénytercne. lés és. az állattenyésztés magasabb fokra emeévi december hó 19-én, hétfőn 710 lésében, áz egyéni' gazdálkodásit folytlartó parasztság termelő munkájia< területén is. T. Országgyűlés! A jövő költségvetési év az ötéves terv első éve. Ötéves tervünk hatalmas feladatokat írt elő mezőgazdiasági termelésünk számára. Meg kell valósítanunk a gépesítés nagyarányú fejlesztését, fokoznunk kell a talajerő pótlását, biztosítanunk kell növénytermelésünk nemesített vétŐímagigal való ellátását, szélesen alkalmaznunk (kéli .a- fejlettebb agrotechnikai módszereket, ki kell terjesizteni az öntözéses gazdálkodás területét, fejíleszteini kell orszáígunk fásítását javítanunk kel tenyésizállatállományunkat, és általában mia'igasabb színvonalra kell emelnünk állattenyésztésünket és növény termeilésünlkiet, valamint az áliat- és növényegészségügyi szolgálatot Ezek a tervben előírt feladatok együttvéve azt jelentik, hogy meziőgaz diasági termelésünk módját, egész agrtoechnikánk'at ki kell emelnünk évszázados elmaradottságából. Kétségtelen, hogy valóban magas színvonalú termelési módot, fejlett agrotechnikai módszereket elsősorban a szocialista típusú nagyüzemi gazdaságokban lehet alkalmazni- Itt vannak meg a feltételeik arra, hogy a gépesítés és a mezőgazdasági tudomány minden vívmányát! felhasználjuk a termelés technikai fejlesztésére. Ezért kell. hogy mezogazdasláiguuk technikai fejlesztésében élén járjanak atz állami gazdaságok és a termelőszövetkezetekEz azonban nem jelenti azt hogy ne lenne tennivalónk egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztságunk termelési szín vonalának emelése terén is. Bizonyos, hogy a pairceliliagazdálkodás nem veheti fel a versenyt a níaigiyüzemi gazdálkodással és • lehetőségei hasonlíthatatlanul korlátozottabbak, mint a nagyüzemi gazdaságoké. Szoeializniusit építő népi demokratikus gazdasági rendszerünk azonban rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek a« egyéni gazdálkodás számára is bizonyos fokig lehetővé teszik a termelés technikájának fejlesztését Ezek az eszközök általában: a tervgazdálkodás módszerei mellett különösen az állami gépállomások, a termelési szerződések és a földmívesszövetkezetek munkája. Arra kel] tehát törekednünk, hogy az állami gazdaságok ós a teBmielőszövétkiezetek mellett az esrvéni gazdaságokban is a gépállomások, a 'termelési szerződések és a tervgazdálkodás módszereinek segítségével, valamint a szakismeretek széleskörű elterjesztésével & lehetséges mértékben alkalmazzuk azokat a fejlettebb agrotechnikai módszereket, amelyek a termelés eredményeinek emelésére, termésátlagaink növelésére alkalmasak. T. Országgyűlés! Az a hatalmas munka, amelyet mezOïgazdasagi termelésünk technikai fejlesztése terén el kell végeznünk, egyformán nagy feladatokat! ró a földmívelésügyi r kormányzatra a szakoktatás^, a tudományos munka és az egyes termelési ágiak területén közvetlenül is. Ötév se tervünk számadatai sorra megmutatják az elvégzendő munka arányait és fontosságát. Elsősorban kell szólanom a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztéséről. Ez év folyamán a szakoktatás régi szervezetét gyökeresen átalakítottuk- Megszüntettük azokat az iskolatípusokat, amelyek lényegében a nagybirtokos- és a kulákgazdálkodást

1 szolgálták és oktatásukban a régi kapitalista mezőgazdasági tudomány alapján' állottak. Uj szakoktatási szerve-