Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-22
661 Az országgyűlés 22. ülése 1949. évi december hó 19-én, hétfőn 662 módon építkezzünk <a jelenlegi gazdasági körű limények között. (Nagy taps.) Kitűnik a költségvetésből az idegenforgatom ismertetésénél, hogy nálunk az idegen-, forgalom már Beim ezolgálja többé a kizsákmányoló osztályok érdekeit. ETleinkez'őleg: szállodáink, .nyaralóink eis a tervezett nyaralások, üdültetések, szórakozások ma mtár >a dolgozók javát szolgálják. Öröimmeil hallottam s helyesnek tartjuk, hogy ezt a Szakszervezeti Tanáccsal^ egyetértésiben végzi a közlekedésügyi minisztérium. Igen helyes intézkedésnek tartjuk az egy-' ' séges számviteli rendszer bevezetését, ami r az államvasutaknak és a postáinak a kaimerális költségvetési rendből való kiválását és a vállalati számvitelbe Való átépítését jelenti. Az e tekintetben flör^ént intézkedéseket csak helyeselni tudjuk. Ez ugyanis módot ós lehetőséget ad az önköltség méír nagyobbfokú csökkentésére, a munka jobb és gazdaságosabb megszervezésére. Látjuk, hogy az államvasutak, valamint a poisita dolgozói hiVa'tásuk magaslatán állanak és munkájukhoz való jó viszonnyal komoly és elisnierésreméltó .sikereket értek el. A már eddig elért eredmények is biztosítékok arra, hogy a gazdlálkodásunk rendjében beállott változás nyújtotta lehetőségek kihasználásával állóinvasutunk és postánk a fejlődés' megkezdett útján tovább fog haladni. D,e biztosíték erre a közlekedésügyi tarda, keretén belül dolgozók jó munkája is, akik valóban megértették, magúikévá tették azt, hogy a dolgozók viszonyla megváltozott a munkáihoz- Hogy ez így van, aiz't bizonyítják iaz eddig elért csodálatos eredmények, amelyek a közlekedésügyi minisztérium . irányítása és vezetése alatt a dolgozók jó munkájaként megvalósultak. Erről a helyről kell köszönetet -mondanom azért a hősies és ^önfeláldozó munkáért, amelyet a mi kiváló r műszaki vezetőembereink, a mi sztahanovistáink folytatnak, akik közül meg kell említenem Takács Pált, az északi főműhelyből 833 százalékkal, az Izgun-munkabrigádot 2812 százalékkal, Jerenei János komplex-brigádját az óbudai híd munkáinál 1160 százalékkal és Illés Ferenc brigádját, amely 1150 százalékot ért el. (Nagy taps.) Befejezésül köszönetet kell mondanom népünk legnagyobb sztahanovistájának, Rákosi elvtársnak (Ütemes, nagy taps.), aki megjelölte számunkra a helyes utat és meghatározta! feladatainkat. Ennek álapján ma a közlekedésés positaügyi minisztérium költségvetésének előirányzatánál megelégedésünket fejezhetjük ki. A. közlekedési- és postaügyi minisztérium költségvetési előirányzatát mind pártom, mind a mfagam nevében örömmel elfogadom. (Taps.i ELNÖK: Szólásra következikl SZABÓ PIROSKA jegyző: Faggyas Jenő! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. . PAGGYAS JENŐ: T. Országgyűlés! Közlekedés- és postaügyi minisztériumunk költségvetésiét a magam és öi Független Kisgazdapárt nevében elfogadom. Ez a költségvetés is szorosan kapesoló<iik ahhoz az öítéves népgazdasági tervhez, 'amelyet néhány mappái ezelőtt az országgyűlés nagy lelktesedéssal elfogadott e amelynek célkitűzéseivel iaz egés z magyar dolgozó nép egyetért. Az ötéves tervről szóló törvény rámutatottarra, hogy az ipairi ós mezőgazdasági Wr meléis folyton növekedik, és ezzel kapesolato sian gondoskodni- kell arról, hogy különböző közlekedési eszközeinkkel 1954-ben az 194íhes esztendőhöz képest 60 százalékkal'több árut tudjunk szállítani. Növelni kell az összes szállítóeszközök, az öisiszets szállítási módok t e !ierbíróés teljesítőképességét. Meg kell javítani a nagyvárosok és ipari központok közlekedését, elsősorban Nagybudapesiiet, Miskolcot, Ózdét» Salgótarjánét, Pécsiét. Gondíosfcodmi kell 'arr.óij hogy az ipari központok lakosságának gyorsabb és kény elmésebb közlekedése legyen a fővárossal. A tervidőszak folyamán el kell érnünk, hogy Magyarországon ne maradjon egyetlen olyan közság sem, amelynek ne volna vasúti vagy közlekedésii kapcsolata, az országos kÖzfekedésii hálózattal. Így írja* elő feladata inkát az ötéves népgazdasági tervről szóló törvény és ennek megfelelően történt gondoskodás a közlekedés- és postaügyi minisztérium 1950. évi feladatainak anyagi biztosításáról. A falu élete szempontjából igen nugy jelentősége van a közlekedésügyi, miniszter úr bejelentésének a közutak kezelésében január eis©jén_ történő változásáról. A miniszter úr amint a költségvetés bevezetésében olvastuk — clihatáirozitta, hogy a törvényhatóságok kezelésében lévő közútiak állami kezelésbe vételét nem 1953 január elsején kezdi meg, — ahogyan eredetileg tervezték — hanem az átvétel már 1950 január l _ én megtörténik. Az elhatározáshoz fűzött indokolás; tökéletesen meggyőző. Mindannyian tapasztaljuk, hogy Magyarországon egyre nagyobb a közúti autó- ésteherr.utóforg'alom, mégpedig nemcsak a közeli, hanem a távolsági forgalomban is. Ez az egész világon így A'an, mindenütt ez a fejlődés. Vaunak' feladatok, amelyeknek teljesítésére változatlanul & vasút ia legailkalmásabb, de más feladatok megoldásáila a mozgékonyabb és helyről-helyre szállító személy- és teherautó a legmegfelelőbb. A közutak fontossága, ennek •nregefelően növekedett. A közutajk vezetnek el legközvetlenebbül a mezőgiazdiaisági termelő helyekhez, az ipartelepekhez és mindazokba a községekbe, amelyek vasúton vagy vizi úton el nem érhetők. Nincs olyan mezőgazdasági Vagy ipari termék, amely a termelőtől a fogyasztóig megtett útjában a közutat igénybe ne vennie. Amint tapasztaltuk, az _ életszínvonal emelkedése következtében a vidéki árufogyasztás is állandóan nagy méritékiben növekedik. Az állami ós szövetkezeti kereskedelem is — amelynek célja az, hogy az igényeket a közlekedési fővonalaktól legtávolabb eső községekben is kielégítse — újabb megterhelés a közutak számaira. A költségvetésből megtudjuk, hogy a köz" utak eddigi kettős, állami és törvényhatósági kezelésének megszüntetésével 1950 január 1. napján az állami közúti hálózat 9114 kilométerről 28.153 kilométerre emelkedik, amiből csak 90 kilométert kell kivenni, amelynek fenntartásáról Budapest # főváros gondoskodik. Ez az emelkedés adja a magyarázatát annak, hogy az úthálózat karbantartására 205^304.000 forintot irányzott elő a minisztérium, 140 millióval többet, mint amennyit 1949-!ben az úthálózat fenntartására fordítottunk. (11.00.) Meggyőződésem, hogy vidéki képviselő'társaiim egyetértenek velem, amikor megállapítom, hogy a közutak egységes állami kezelésbe vétele a dolog- általános nemzetgazdasági jelentőségén túlmenően is örvendetes esemény az egész vidék, különösen pedig a közlekedési főútvonalaktól távolabb fekvő területek lakossága szempontjából.
