Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

663 Az országgyűlés 22. ülése 1949. évi december hó 19-én, hét fon mi Az önkormáaiyziaitok együk helyen több, másuk helyen kevesebb gnindot és költséget fordítottak a vármegyei utak fenntartására. Nem lelhetett ezen esodálikozni, hiszen minden önkormányzatnak a legkülönbözőbb feladataik vannak és amikor ezeknek a feladatoknak költségvetési fedezetéről gondoskodtak, egyik helyen előbbre, másik helyen hátrább helyezték a közutak gondozását. Most ez gyökeresen megváltozik ée ez így van jól. A közlekedésügyi minisztériumnlak megvan a lehetősége, hogy egységes szempontok ezerint, az összes szükségletek figyelembevételével intézkedjék az egye* utsizakiasaok naivitásáról, újjáépítéséről, vag> ahol csak erre van szűkség- — karbantartása

1 ról. A minisztérium a miagla vidéki szervei útjain állandóan ellenőrizni tudja á szükségletet és aiz utak állapotát, aszerint teszi majd mefe a szükséges intézkedéseket, mindig szem előtt tartva .a legfontosabb köziérdeket, hogy egyetlen község se legyen vasúti vagy 'közúti kapcsolat, összeköttetés né likul. Fejlődő gyáriparunk javára, lesz aiz, is, hogy a közieke dés ügyi miniszteri uni ugyancsak állami tulajdoniba és kezelésbe veszi át a nagy abb gyárüzemékhez vezető kiépített titakat, ha azok különben nem esnek álManii vagy községi útba. Sőt gondoskodás történik arról is, hogy a nagyobb ipari üzemek belterületién fekvő útiakat az államépítészéti hivatalok felügyelete és ellenőrzése alatt építsék m'eg és gondoskodjanak fenntartásukról. A vidék közlekedéséit előnyösen fogja be- , folyásolni. hogy az állama kezelésbe átvert törvényhatósági útiakkal együtt, a törvéniyíhatóság által kezelt közúti hidak fenntartása is az állam- a közlekedésügyi minisztérium gondozásába keirül és ez történik a törvényhatóságoík által edditr fenntartott öt kompüzemjmel, vaîalnint a tiszadobi és dávodi komphíddal is. A közúti közlekedés biztonságlámaík fejlesztése és az autóállomány megóvása céljából a minisztérium nagy «-ondót kíván fordítani a gépjárművezető-képzés

1 színvonalának emelésére. Ezzelü. kapcsolatban a miniszter úr figyelmébe ajánlom, hogy a Budapesten és a nagyobb vidéki városokban tartandó tanfolyamok megszervezésénél legyenek tekintettel arra', hogty a mezőgazdasági népességből, -, dolgozó parasztság soraiból minél több fiatalember és minél könnyebben megszerezhesse az autóvezetői képesítést. örömmel látom, a, költségvetés inldpkolásábiau, hogy a minisztérium i& vasutas., postás, közúti és városi vasúti, belvízi hajós és tengerésztisztképző intézeteket magábanfoglaló Közlekedési Tanintézet utján gondoskodni fog róla. hogy a közlekedési vállalatpkál alkalmiazásj ban álló személyzetből ja népi származásra való figyeleinmel kiválasszák azokat, akik tiszti faladatok ellátására alkalnoiasiák. Amint néphadseregünknél iés a rendőrségnél folyton szaporodó számmal ott vannak és kiválóan beválnak a munkásság és iá dolgozé parasztság soraiból, ^a dolgozó, nép fiaiból származó katonatisztek és rendőrtisztek, éppeuúgy lekenek ott a dolgozó nép arra alkalmas, kiválasztott és szakképzett filai ai közlekedési tisztikarban is. A. költségvetés megemlékezik arról, hogy a repülést sikerült tömegsporttá, fejleszteni, a fiatalsággal megszerettetni és a dolgozó néprétegek számára elérhetővé tenni. Arm kéjeim a maniszlter urat, tegyen meg mindent a sportrepülés továbbfejlesztése érdekében, hogy ezt a sportágat, (amelynek jelentőségét kellőképpen megbecsülni nem lehet, vigyük ki minél szélesebb 'körfen a vidékre, tegyük hozzáférhetővé a legszélesebb .tömegek számára, T. Országgyűlés! A költségvetésiben nem szerepel a posta, távírda és távbeszélő, valamint az .államvasutak fejezete, mert ezek az •üzemek «az 1949. év folyamán is pénziügiyi terv szeri ni gazdálkodtak és ez lesz a helyzetűik az 195(hes évben is. Mégsem mehetünk el a közlekedés- és postaügyi minisztérium költségvetésének 'tárgyalásánál szó nélkül azok melliett az eredményeik mellett, amelyekéit ia minisztérium (irányítása és ellenőrzése afeitt (a posta és az államvasutak szolgálatában, fejlesztésében és tökéletesítésében elértünk. Akik 1945-be

n látták és kellőképpen inérlegelni tudták a magyar posta-, és távírda- és távbeszélő hálózatban és az államvasutaknál véghezvitt fasiszta dulást és lemérték á háborús károk nagyságát, csak tisztelettel és bámulattal beszélhetnek a posta- és vasúti szolgálatban azóta elért eredményekről. Nyugatra hurcolt javainkból vajmi kevejset kaptunk visszlai és mégis megállapít-' , haltjuk, hogy a posta-, távíró- és telefonszolgálat ma megbízhatóbb an, gyorsabban nnűkiö; dtk, mint 1938-bain működött. Egyik technikaiújítást a másik után vezetik be ebben a ezolgáíaitban, ta vasút pedig a legbékésebb 'bekéihez méltó pontossággal, biztonsággal végzi a maga közlekedési feladatát. A vasúti közlekedési vonalakon állandóan folyik a sínhálózatoik tökéletesítése. ia. háborús ïomok helyén új állotmásépületek és őrházak emelkednek. A személyszállító szolgálát gyors és megbízható, a teherf orgalombiain pedig iá nagy Szovjetunió tapasztalatainak, közlekedési, és szállítási mintlatmódszereinek alkalmazásav

ai iá munkavensenymozgalomnak a vasúti szolgálatba való beállításával egyre nagyobb eredményeket érünk el. Meg kell emlékezni ezen a helyen arról a nagy ünnepről, amely nemcsak Budapest népét mozgatta meg. hanem az egész nemzetet lelkesedéssel töltötte el és amielyneik a

(

z egész világon a sajtóban visszhangja támadt. A Lánchíd újjáépítésére é

s megnyitására gondolok, Ugy érzem, hogy amikor a közlekedésügyi tárca költség-vetését tárgyaljuk, .(kifejezésre kell juthatnom ^csodálatunkat és elismerésünket, a dolgozó nép tiszteletét és köszönetét azok iránt, akik mint kétkezi és szellemi munkások, irányítók és a tervek végrehajtói, resztvettek abban a gyönyörű munkában, amelynek segítségével Budapest legszebb és, történelmi nevezetességű hídját újjáépítették, (Taps.) megújulva, megszépülve visszaadták a magyar nemzetnek azt a- kínosét, amelyet annyi sok más nemzeti értékünkkel együtt 1944—45. keserves telén a fasiszta gonosztevők leromboltak. A költségvetésben látom, hogy a budapesti hidak roncsainak kiemelésére előirányzott hitelből az Erzsébet-híd roncskiemelési munkálatainak költségeit fogják fedezni. Ezeket a roncsokat az elmúlt évben akarták kiemelni, azonban a tervek végrehajtását, előre nem^ látott elemi csapás akadály ózta meig. Sikert, jó eredményt, jó szerienesét kivárnék erről : a helyről. az országgyűlés házából a közlekedésügyii minisztérium hídépítési dolgozóinak és szakembereinek, hogy ezit a feladatúkat, kitűzött céljukat iaz idén el tudják végezni és bízom benne' hogy rövidesen elkövetkezik az idő. «amikor ennek a hídnak az újjáépítése is megindul' T. Országgyűlés! Az. ipari munkásság és a dolgozó parasztok politikai s zövétsége, a . munkások és a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, Rákosi Mátyásnak, a anagyar nép sz©-