Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

629 Az országgyűlés 21. iMése 1949. Jsat, mint amilyenek a kapitalizmusra jejlem,aőek, és a tömegek fogyasztását a termelőerők fejlődési színvonala és a kibővített szocialista újratermelés feladata határozza meg. A szocialista kereskedelean célja az áruelotsztás biztosítása, ezen keresztül a dolgozó nép éleitezínvomalanak emelése, <a város és falu közötti termelési szövetség kiegészítése áruszövetséggel és jelentőd szerep vár rá általában a város és falu közötti különbség* felszámolásában is. A belkereskedelmi minisztérium tevékenységét abból a kritikai szemszögből kell tehát vizsgálnunk, hogy helyesen alkalmazza-e nagy szocialista tanítóink elveit, a Sziovjetúuió gyakorlati tapasztalati példáit a magyar életre, a magyar viszonyokra. Ugy érzem, erre a kérdésre igennel válaszodba tunk- A belkereiskedelini minisztérium a legnagyobb körültekintéssel, az összes politikai és gazdasági tényezők figyelémbevé telével végzi munka ját és eredményei elismerésre méltók. (16.00.) A kereskedelem- és szövetkezetügy.i minisztérium tulajdonképpen 1948 őszéin fogott hozzá a kereskedelem gépezetének szocialista átépítéséhezElsősorban a legfontosabb tömegszük

seglet! cikkek iiagykereskedelimi forgalmának lebonyolítására alapította az állami nagykereskedeilimi vállalatokat. Ezek a nagykeresikedelmi nemzeti vállalatok nem kaptak egyedárűságot, így a magánszektorral szembein versenybein áMtak és ennek a ténynek a fogyasztóközönség, a dolgozó nép látta hasznát. A iiiagykeresdeliemi vállalatok f eláll ításáaz állami, szövetkezeti és magánkiskereskedelasztani a termelő és értékesítő tevékenységet. A termelő vállalatok ezután teljés erejüket a termelés fejlesztésére fordíthatták, a kereskedelmi .nemzeti vállalatok viszont az értékesítést lenyegesen kisebb költséggel tervszerűbben tudják megoldaniNagykereskedelmi nemzeti vállalatok először Budapestéin létesültek, maid ilyen áruellátási bázisok képződtek a vidék nagyobb városaiban: Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Pécsett Szombathelyen, Székesfehérvárom, a továbbiakban pedig fokozatosan minden megyeszékhelyet árueHátó bázissá : fog kiépíteni a belkereskedelmi minisztérium. A nagykereskedelem feladata volt először az állami, szövetkezeti és magánkiskereslkedelem részére szükséges áruk elosztása, másodszor az árumozgatás racionális megszervezése és harmadszor a termelés és fogyasztás közti kapcsolat megvalósítása. 1949 júniusában a minisztérium felügyelete alá 59 kereskedelmi vállalat tartozott, a nagykereskedelmi vállalatok forgalma 1949. januártól

1 júniusig 2815 millió forint volt. az alkalmazottaik létszáma 16-300 fő. Ebben az időszakban jelentek mets a Közért-üzletek, az állami áruházak, vidéken pedig a Népboltok, mint az állami kiskereskedelem első megjelenési formái- Az állami kiskereskedelmi vállaljatok hálózatának kiépítése az 1949. év során erőteljesen előrehaladt és ez a szektor most az év végén már több mint 3000 állami boltból áll. D'e emellett a magánkereskedelem a fogyasztókat ellátó kiskereskedelem területén az ország áruforgalmának jelentős részét bonyolítja le és bizonyos, hogy feladatai az elkövetkezendő év folyamán is igen jelentősek lesznek- A mindjobban növekvő árutermelés ugyanis, amely nyomon követi, másrészt előévi december hó 16-án, pénteken. 630 »mozdítja az életszínvonal általános emelkedését, mind nagyobb és nagyobb árukészletek értékesítését rója feladatként a kereskedeleimre. Az év folyamán megerősödtek és kiépültek a földmívesszövetkezetek boltjai és részükre ugyancsak az állami nagykereskedelem biztosította, a megbízható és ió áruellátást. A szövetkezeti boltnak szolgálnia kell a földmavesszövetkezet politikai és gazdasági célkitűzéseit. A földművesszövetkezetek áruellátió tevékenysége szerves része az általános földiművesszövetkezetek eigész működésének és az 1949- év folyamán a város és falu között 3-5—4 milliárdra beesülhető áruforgalomból mintegy 20—25%-otmár a szövetkezetek bonyolítottak lie. A szövetkezetek feladata a falusi termel vények és termékek felvásárlása, vallamiait az iparcikkeknek a

. falu lakosságához való eljuttatása. Itt kívánom megemlíteni, hogy a kötelező terménybegyüjtés az 1949. gazdasági évben már a szocialista szektorra épült fél és a várakozásoknak megfeleltAz önálló belkereskedelmi minisztérium megszervezése után egyre világosabbá vált, hogy ennwk ;í tártának a kerekéibe kell

r beilleszteni nemcsak az ipari 'termékek szétosztása felett való felügyeletet és irányítást, hanem a mezőgazdíaiságí termékek és termények begyűjtését is. Az átszervezett belkereskedelmi minisztérium feladata lesz, hogy a tervszerű gazdálkodás fokozott áruforgalmát asz. állami és szövetkezeti kereskedelmi vállalatokkal és magán kiskereskedők útján lebonyolítsa, a lakosságot ipari és mezőgazdiasági termékekkel tervszerűen ellássa. 1949 november közepén a minisztérium már 13 központ és 199 nemzeti vállalat működését irányította, amelynek 1888 fiókja és 3202 boltja volt. A minisztérium irányítása, alatt nemcsak a nagykereskedelmi vállalatok fejlődtek, hanem a kiskereskedelmi vállalatok is. Az állami nagykereskedelem háló zabának teljes kiépítése és szervezetének tartós r kialakítása egyébként aiz 1950. költségvetési 'év folyamán befejezésit nyer. A minisztérium munkáját a kiskereskedelmi igazgatóságok ép a kereskedelmi központok támogatják. A kiskereskedelmi igazgatóságok 1950 január hó 1-ével létesülnek. Feladatuk egyrószit a mezőglazda'sági árubegyűjtés ellenőrzése és felügyeled, másrészt az illetékességi területükön működő kiskereskedelmi nemzeti vállalatok szervezése, működésük felügyelete, ellenőrzése és irányítása. Az igazgatóságok a minisztérium kirendeltségei lesznek. Ilyen igazgialtóság mlmdien megye területén alakul. Az egyre növekvő létszámú kereskedelmi vállalatokialt gazdasági szervezetbe kellett tömöríteni. Erre a célra létesültek a kereskedelmi központok, amelyeknek feladata, hogy a felügyeletük alá tartozó nemzeti vállalatok áru-, pénz- és munkaerőgazdálkodása felett közvetlen ellenőrzésit gyakoroljanak, szakmai szempontból a vállalatokat összefogják, s alz áruelosztásban érvényre juttassák a gazdaságosság elveit. Az állami kereskedelmi vállalatok jó működését igazolja az ai körülmény is, hogy az ország áruellátásában az elmúlt évben sem volt fennakadás, sőt az imperialisták aljas provokációja, amely éppen az áruforgalom terén tett kísérletet a magyar népi demokrácia gazdaságii rendjének megzavarására, közel százmilliós forgalomnövekedése