Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

627 Az országgyűlés 21. ülése 1949, gyarországot és ez. külkereskedelmünkben la meg fog mutatkozni; másrészt pedig kiviteli tervünk akkor biato« és szilárd, akkor biztosítja az ötéves tervünk végrehajtásához szükséges beszerzendő gépek és nyersanyagok ellenértékét, ha az értük kivitt áruk előállítását nem befolyásolhatrják természeti, időjárási tényezők- Márpedig a mezőgazdasági, termékek termelését egyielőre ilyen tényezők is befolyásolják. Hogy kivitelünkben való ipari részesedésünket fokoznunk kell, az nem jelenti, azt, hogy mezőgazdasági termeivényeinknek küilfeereskedelmünkben való elhelyezése ietemtőségnélkü" livé Válik. Sőt ellenkezőleg! Főleg a kapitalista országok felé tovább kell fokoznunk mezőgazdasági termeivényeink eladását» ki kell bővítenünk a piacokat e termélvények számiára. Sőt emellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az, ipari termeivények kivitelünkben való részesedésének emelése csak fokozatosan történhetik majd meg. Meg keüíl javítanunk külkereskedelmi vállalataink munkáját is. Itt sokszor túlteng a kapitalista szellem, sokszor mechanikusan, nem elég rugalinasan végzik a munkájukat. Az igazság kedvéért azonban mev kell áMlapítanom, hogy kül~ kereskedelmi vállalataink munkájában komoly és állandó fejlődés mutatkozikLemaradás mutatkozik külföldön lévő külkereskedelmi kirendeltségeink kiépítésében, valamint az általiunk eddig még nem ismert piacok felkutatásában. A kapitalista államokban elmélyülő válság ennek a hiányosságnak á megszüntetés ét sürgőssé teszi. Az imperialistáknak a piacokért folyhatott kiélesedő harca az ő kereskedelmi politikájukban úgy fog mutatkozni- hogy előreláthatólag fokozódni fog támadásuk a szocializmust építő országok árui ellen- • Hiányos a külkereskedelmi propagandánk, mind külföldi, mind belföldéi vonatkozásban. Külföldi vonatkozásban még nincsenek kellő számban megfelelő kiállítású és példányszámú kiadványok, mintaraktárak és így tovább- Belföldi vonatkozásban a külkereskedelmi minisztérium a maga vonalán nem tudatosította eléggé a külkereskedelem nagy szerepét és jelentőségét. Sokkal nagyobb mértékben kell tudatosítani széles dolgozó tömegeink előtt, hogy a kereskedelem álltai vállalt kötelezettségek teljesítése egyik pillére a 'szocializmus építésének. Azza'1» hogy külkereskedelmünket abba a helyzetbe hozzuk, hogy vállalt kötelezettségeit jól és időben teljesítheti, ötéves tervünk fel" adatait hajtjuk végre- Sokkal nagyobb mértékben kell tudatosítani, hogy külkereskedelmiünk szocialista széktor és így a dolgozó nép külkereskedelme, a dolgozó nép szolgálatában áll» és hozzájárul — mégpedig nem is kis mértékben — dolgozóink életszínvonalának emeléséhez. (Elnök: DRAHOS LAJOS- — 15.53.) T- Ont>zággyülés! Az eddig eltmondottakból és a hiányosságok felsorolásából külkereskedelmünk további feladatai világosak. Befejezésül újra azt szeretném megállapítani, hogy külkereskedemünk, külkereskedelmi minisztériumunk, külkereskedelmi szerveink, az ott dolgozó kommunisták és más párthoz tartozók, pártonkívüli demokraták vállaira, nehéz és ko" moly feladat hárul. Bizonyos vagyok benne, hogy ezeket a feladatokat meg fogják oldani, mert támogatja ezt a munkájukat a: eaociail&sta évi december hó 16-án

f pénteken. 628 Szovjetunió, segíti munkájukat a többi népi demokratikus áJlam és vezeti őket ebben a harcban a magyar munkásosztály pártja, élén Rákosi Mátyás elvtárssal. (Hosszamtartó leb" ke s taps.) T- Országgyűlési A külkereskedelmi minisztérium általános jeilentése azzal' fejeződik be» hogy a külkeresdelmi tárca költségvetését úgy állították össze, hogy a küszöbön álló feladatok megvalósítását lehetővé tegye. Mivel véleményem szerint is a tárca költségvetése ezt vette figyelembe. Pártom és a magam nevében a költségvetést elfogadom. (Élénk taps.) ELNÖK: Minthogy a tárcához több felszólaló nincs, az általános vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. országgyűlést; a kulkereskedeJlimi minisztérium költségvetését általánosságban, a rész* letes tárgyalás alapjául ©fogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés, a külkereskedelmi minisztérium költségvetését általánoí-ságbam a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás- Megállapítom., hogy a tárca egyes címeihez módosító indítvány nem érkezett be- Felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Az. országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. (Élénk taps.) Napirend szerint következik a belkereskedelmi minmtérium költségvetésének tár" gyalása, Mielőrtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t- Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához Földes Mihály és Császár Balázs országgyűlési képviselők szólalnak felAz országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Barcs Sándor előadó urat illeti a szó. BARCS SÁNDOR előadó: T. Országgyűlés! A hároméves terv befejezése, az Ötéves népgazdasági terv elindítása és a lakosság életszínvonalának szemanJellátható. állandó növekedése nagy mértékben előtérbe helyezi a belkereskedelem jelentőségét- A magy Szovjetunió példájából tudjuk, hogy a szocialista társadalmi rend építésének törvényszerűsége szerint a ezocialSisiba kereskedelem megteremtése és fej'teszftése egyik igen fontos feltétele a népgazdaság felemelésének. A belkereskedelmi minisztérium, aimielyet az 1949. évi XV. törvénnyel hívott életre az országgyűlés, ebiben a szellemben és ebben az értelemben fedtti ki működését- Annak, hogy az ország gazdasági élete malagáéba szökkenhessen, hogy az iparnak és -a mezőgazdaságnak meglegyen az, amtii őket termelésük további (növeltekére sarkalja, előfeltétele az élénk áraforgalom »a város és a falu között, az ország különböző kerületei között, népgazdaságunk különböző ágazatai között, — állapította meg a magy Sztálin a Bolsevik Párt XVII. kongreszezusán). Szükség van arra, — mondotta ugyanekkor — hogy az egész országot az áruraktárak, üzletek, boltok gaadag hálózata fogja áit; szükséges, hogy ezeknek a raktáraknak, üzleteiknek, bolltokniak a csatornáin keresztül az áruk szünet nélkül keringjenek a termelési helyekről a fogyasztókhoz, A kapitalizmusban a tömegek fogyastetáslálnlak növekedései, a vásárlóképeeség sohasem éri utói a termelés növekedését, áilandótaii lemarad mögötte, gyakran válságokba sodorva a termelést- Ezzel széniben, a szociaMsita gazdálkodásiban >a foi gyas&tás növekedése nem ismer olyan korláto40*