Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

625 Az országgyűlés 21. ülése 1949. künk volt alkalmunk tapasztalni, hogy a kapi­talista államok a kereskedelmi kapcnolatokat nálunk is megpróbálták felhasználni arra. hogy politikai befolyásukat érvényesítsék, országunk önállóságát, függetlenségét gyen­gítsék. Szocialista államunk ezeket a kísér­leteket minden egyes esetben visszautasította. T. Országgyűlés! Mi a szocialista árucsere­forgalom tartalma a Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok között, mi ennek a külke­reskedelmi kapcsolatnak az elvi alapja? A küT kereskedelem ez esetben nemcsak egyszerű áru­forgalmat jelent. Nemcsak arról van szó, hogy ezek az államok a baráti államok piacán meg­vásárolják a nekik szükséges behozatali cikke­ket, és ugyanúgy eladj ák árufeleslegeliket. Ezek az országok, élükön a Szovjetunióval, ahol a szocializmus már megvalósult, tervgazdálko­dást folytatnak. A külkereskedelmi kapcsolat itt nem egymással a nagyobb haszonért ver­sengő kapitalista államokat, hanem a szocia­lizmust építő, íervgazdálkodó államokat kap­csolja ossza. A kiépített külkereskedelmi kap­csolatok — és itt megint alá kell húznom a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsainak sze­repét -r lehetővé teszik a gazdasági tervek összeegyeztetését, ez pedig meggyorsítja ezek­ben az országokban a termelő erők fejlődését és így a szocializmus építésének ütemét- Az az árueserefqrgalom tehát, amely a kölcsönös se­gítés szocialislta élvéin alapul, a szocializmus építésének, megszilárdításának ügyét szolgálja nemzetközi méretekben. Ez az árucsereforga* lom a proletár internacionalizmus szellemében történik, és így hozzájárul a benne résztvevő országok nemzeti önállóságának és független­ségének megszilárdításához. Ez az láiruosere­forgalom nem háborús célokat szolgál, hanem a béke megvédését célozza­T. Országgyűlés! Ezek a tények egymaguk­ban is indokolják, hogy miért kéli külkereske­delmi forgalmunk súlyát a lehető legnagyobb mértékben a fcervgazdálikodó országokra he­lyezni, és alátámasztják, mennyire helyesek első ötéves tervünk törvényének ezirányú útmuta­tásai. A másik ok, hogy a lehetőség határáig füg­getlenítsük magunkjait a kapitalista piacoktól s az e piacokon jelentkező és mindinkább erő­södő gazdasági válságtól. Amilyen mértékű a kapitalista piacokkal való külkereskedelmi kap­csolatunk, amilyen mérltekben támaszkodunk behozatalunkban és kivitelünkben a válságok­kal küzdő kapitalista piacokra, oilyan imérfték­ben viszünk bele tervgazdálkodásunlkibla bizony­talansági tényezőket. A kapitalista piacokkal való küilkereske­rielmi kapcsolatunkban mindinkább korláto­zódik az a tényező — bár bizonyos vonatfcozá­solklban még megvan — hogy,a nekünk szüksé­géig "beruházási cikkeket, gépeket, nyersanyago­kat nehezen tudjuk megvásárolni, ellenben mindinkább előtérbe lép iaz a tényező, hogy a kapitalista országok nem képesek: megvásá" rolni, felvenni a mi termékeinket, ipari és •mezőgazdasági cikkenfket- Ilyen módon veszé­lyeztetve van a kapitalista piacok felől behoza­talunk és kiviteliünk egyensúlya. T- Országgyűlés! Mi jellemzi a szocialislta Szovjetunióval és a baráti népi demokratikus államokkal való külkereskedelmi kapcsolatun­kat? Ezt a kaposolaitot, elsősorban a Szovjet­unióval való kapcsolatiunkat, akkor látjuk leg­világosabban, ha kezdettől fogva követjük. évi december hó 16-án, pénteken. 626 Magyar országgal elsőnek a Szovjeitúnió kötött külkereskedelmi szerződést 1945-ben. A Szovjet­unió és Magyarország között akkor még fegy­verszüneti állapot volt. (A törlténelem intetm ismer példát arra, hogy a megtámadott és győztes fél egy támadó és legyőzött országgal, amely­lyel még nem kötötte meg a békét, külkereske­delmi eizerződést kössön­Mit jelentett számunkra ez a szociaíisltta el­veken nyugvó külkereskedlellmi szerződés? Ez volt iaz állapja talpra állásunknak, annate hogy országunkban ma a szocializmust építhetjük. Ez volt az alapja nehéziparunk megindításá­nak!- Nyersvasat, acélt, kokszolt kaptunk, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ez volt az alapja annak, hogy textiliparunk nemcsak megindulhatott, hanem teljes kapacitással dol­gozhatott is. |A íSzovjetúnió gazdasági támogatása és bi­zalma annak alapját is megteremtette, hogy a bennünket környező demokratikus orsizágok a kölcsönös bizalom és megsegítés alapján ugyancsak külkereskedelmi megálHapodálsokat létesítsenek velünk. Ezek a külkereskedelmi kapcsolatok, elsősorban a Szovjetunió gazdasági segítsége tette lehetővé stabilizációnkat, három­éves tervünk időeiőtti, sikeres befejezését, és teszi lehetővé ötéves tervünk megkezdését. Ezt sohasem feledhetjük el­Hogy ikülkereskedeilmünket > a Szovjetunió és a baráti demokratikus országok irányában fej lesülhet jüfc, azaz olyan országok irányában, amelyeknek gazdasági rendszere nem ismeri a válságot, lehetővé teszi, hogy kereskedelmi megállapodásaink hosszúlejáratú, több évre szóló egyezmények legyenek:. Ez megkönnyíti i párunk fejlődését, üzemeink profiliroziálsáit, az iparcikkek szériában való gyártását, és így tovább­T- Országgyűlés! Külkereskedelmünk nagy eredmény eá mellett azonban külkereskedelimünk hibáiról is beszélnünk kell- A hibák jelentős része objektív okokból adódik. Hía elmomdhaib­juk, hogy állannunk vezetése új feladatott jelen­tett a magyar munkásosztály számára, akkor az állam vezetésén belül különösen vonatkozik ez kereskedelmi és külkereskedelmi tevékeny­ségünkre- A magyar munkásosztály tagjai a felszabadulásig nem igen foglalkoztak a nagy gyakorlatot, szakmai tudást, piacismeretet kí­vánó külkereskedelemimel. De a külkereskede­lem eddig eilért eredményei is azt bizonyítják, hogy a magyar munkásosztály a vezetésnek ezt a területét is mindjobban elsajátítja és meg­ismei'i­Melyek azok a területek, amelyeken kül" kereskedelmünknek még komoly tennivalói vannak? Elsősorban: sokkal erősebb mérték-í ben kell külkereskedelmi forgalmunknak a tervgazdálkodó államok felé fordulnia. Igaz, hogy ha összehasonlítjuk az 1948. év tizenegy hónapját az 1949- év tizenegy hónapjával, akkor látható a fejlődés, de ez még korántsem kielégítő. A külkereskedelmi minisztérium általános indokolásában feltüntette^ hogy kivitelünk 60%-át ipari, 40%-át mezőgazdasági cikkek te­szik ki. Bár ez a kép sem kedvezőtlen, és meg­javítása nemcsak külkereskedelmi szerveinken múlik, véleményem szerint mégis ez a pont jelenti külkereskedelmünk egyik szűk kereszt­metszetét. Az iparnak kivitelünkben való ré­szesedését tovább kell növelnünk. Az ötéves terv döntően ipari jellegű állammá teszi, Ma"

Next

/
Thumbnails
Contents