Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

623 Az országgyűlés 21. Ülése 1949. ereje megszilárdult, megerősíti a szocialista gazdasági bázist. A. Kölceönös Gazdasági Segítség Tanácsa mindinkább növekvő fontosságát is alá keli húznom, ez alkalommal. A Tanács a hozzája tartozó országok gazdasági törekvéseit egybehangrolja, és nogy »milyen nagy a jelentősége bizonyítja, hogy már működésnek első évében a Tanácsihoz tartozó országok egymásközti kereskedelmi forgalma Jelentős mértékiben növekedett. (15.30.) A szocialista gazdasági bázis további hatalmas megérősödése világméretekbein bontakozik ki a kínai népgazdaság szocialista kiépítése folyamáni Biztosítéka — mégpedig nem legutolsó sorban — külkereskedellimi feladataink végrehajtásának az a tény is, hogy a külkereskedelmünket lebonyolító vállalatok a szocialista szektorhoz tartoznak. állilianri vállalatok. Az, hogy a politikai hatalom kérdése országunkban eldőlt, lehetővé tette, hogy külkereskedelmünkből a kapitalista gazdasági befolyást kiszorítsuk. Ez azt jelenti, hogy míg az 1947- év végién külkereskedelmünknek körülbelül 50 százalékát, a feliét a magánszektor, a kapitalista szektor bonyolította le. addig- ma külkereskedelmünket majdnem teljes egészében a szocialista, az állami szektor bonyolítja le. Azt, hogy külkereskedelmünk teljesíteni fogja feladatát, valószínűvé teszi egész eddigi fejlődése és eddig elért komoly eredményei. Azt a hatalmas fejlődést, amelyet országunk megtett a felszabadiulás óta és különösen a felszabadulás előtti időkhöz viszonyítva, viszsza-tükrözik külkereskedelmünk fejlődésének számadatai is. Kivitelünk — mint ahogy az előadó elvtárs helyesen mondotta — a felszabadulás előtt egyoldalú volt, döntő módon Németország felé irányult. Nyersanyagot, alapanyagokat vittünk ki, amelyeket drágán, készáru formájában vásároltunk vissza Németországtól. Ez volt a gazdasági alapja félgyarmati függőségünknek Németországtól. Ez a gazdásági viszonv okozta, hogy nem épült ki számos iparunk ez alatt az idő alatt, például nem épült ki az alumíniumipar. Ma már egészen más képet mutat népgazdaságunknak ez a területe is. 1938-ban kivitelünk 60%-a nyersáru volt, 1948-ban kivitelünknek csak 30%-a nyersanyag. 1938-ban kivitelünk 30%-át alkotta a készáru. 1948-ban kivitelünk készárurésaesedése 56%. Míg 1938ban behozatalunk 30%-a készáru volt, 1948-ban ez 19%-ra csökkent. De, igen t. Országgyűlés, nemcsak ilyen vonatkozásban mutat fejlődést külkereskedelmünk. Exportunk és ennek megfelelően importunk is 1949-ben 1948-hoz vizonyítva körülbelül 50%kal emelkedett és — ami a döntő — ezen belül növekedett a termelőeszközök és alapanyagok részesedése a behozatalban és a készáru-irészesedés á kivitelben. Nagy eredményként jelentkezik az is, hogy az 1949-es költségvetési évben ipari kivitelünk felülmúlta mezőgazdasági kivitelünket, és ez év végén ez az arány körülbelül 60:40 százalék lesz. Nagy eredménye külkereskedelmünknek, hogy ebben az évben behozatalunk és kivitelük egyensúlyban van. De külkereskedelmünk legnagyobb eredménye, legjelentősebb és legjellemzőbb vonása az, hogy árucsereforgalmunik jelentős részét a szocialista Szovjetunióval, valamint a szocializmust építő, tervORSZAGGYÜLÉSI NAPLÓ I. évi december hó 16-án, pénteken. 624 gazdálkodást folytató baráti népi demokratikus országokkal bonyolította le. Mi külkereskedelmünk további fejlődésé- \ nek az útja? Az ötéves tervünket biztosító törvény kimondja, hogy még szorosabb ée szélesebb gazdasági kapcsolatokat fejlesszünk ki a szocialista Szovjetunió és a szocialzmust építő népi demokráciák gazdaságaival, mélyítsük el minden téren a baráti együttműködést az imperialista-ellíenes béketábor vezetőjével a nagy Szovjetunióval és a népi demokráciákkal a béke 'megvédésére» építő munkánk bizto" sitására. T. Országgyűlés! A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszán Magyarország külkereskedelmi szervei útján árucsereforgalmat bonyolít le a Szovjetunióval, a szocializmust építő, tervgazdálkoddást folytató népi demokratikus államokkal dé árucsereforgalmat bonyolít le a kapitalista államokkal is. A kétfajta árucsereforgalom között alapvető elvi különbségek vannak. Mit jelent a kapitalista árucsereforgalom a kapitalista államok közötti Ebben a viszonylatban is uralkodik az általában a kapitalizmusra jellemző törvény, a farkasok törvénye. Az erősebb elnyomja a gyengébbet, a nagyobb felfalja a kisebbet, A Tájékoztató Iroda ez év •novemberében tartott értekezletén leplezték le az imperialista kereskedelmi politikát megtestesítő úgynevezett Marshall-tervet, A Tájékoztató Iroda értekezletén rámutattak ennek a külkereskedelmi kapcsolatnak az alapeszméjére, arra, hogy az amerikai imperializmus terve Európa gazdasági ós politikai leigázásaRámutattak arra, hogy ez a külkereskedelemi kapcsolat, a Marshall-terv kizárólag az erősebb kapitalista, az amerikai monopóliumok érdekeit szolgálja. Az Északamerrkai Egyesült Államok a vele külkereskedekni kapcsolatban lévő többi kapitalista országot olyan eladhatatlan árukkal árasztja el, amelyekre saját államában már nem talált vevőt és amelyekre ezeknek az államoknak semmi szükségük sincs. Ma már a marshallizáit országok előtt, természetesen elsősorban ezen országok dolgozói előtt, világossá vált, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolat nem az ő talparaállításukat jelentette, hiszen helyzetük minden vonatkozásban rosszabbodott, hanem kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az amerikai imperialisták gyarmatukká tegyék, erőszakos katonai céljaik szolgálatába állítsák ezeket az országokat. A Tájékoztató Iroda határozatában leleplezte, hogy a Marshall-terv az új háború előkészítését szolgálja. Az amerikai kapitalizmus egyre szélesedő és mélyülő válságát próbálja áthárítani a marshallizált országokra, azok dolgozóira, a kereskedelmi megsegítés hazug jelszava alatt. Ez a jellemzője, alapeszméje, célja a kapitalista árucsereforgalomnak, a kapitalista országok egymásközötti külkereskedelmi kapcsolatainak. Milyen a mi áruesereforgalmunk a kapitalista országokkal'? Amit Sztálin elvtárs 1934-ben mondott a Szovjetunió külpolitikájára vonatkozóan, az ránk is vonatkozik: »Külpolitikánk világos. Ez a külpolitika a béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének a politikaj i valamennyi országgal.« Mi is külkereskedelmi kapcsolatokat létesítettünk és akarunk továbbra is fenntartani a kapitalista országokkal. Ez a kapcsolat azonban csakis a teljes egyenlőségen, egymás jogainak tiszteletbentartáisán alapulhat. Ne40