Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

617 Az országgyűlés 21. ülése Í949. a téglia- és eserépiparban is felszámoljuk az idény jeligét. Jövő évi beruházásaink során jelentős összegeik kerülnek felhasználásra necmzeti vál­lalataink szociális építkezéseire, betongyárak, gömbvaeitseleipek. keverőtelepek létesítésére, több mint százmillió forint értékben­T. Országigyűlés! Beszéltem eredményekről és beseelten! hibákról, hiányosiságokról- Két­ségtelensül vannak eredoményeiük. s ezeket az eredményeket az építőipari munkásoknak, a műszaki értelmiségnek, de mindenekelőtt a munkásosztály nagy pártjának, a Magyar Dol­gozók Párti a ég .népünk nagy vezetője. Rákosi Mátyás irányító sejgrítségének és építő kritd­kájániaik köszönhetjük. (Hosszan'ártó lelkes. ütemes t&pS') Vannak hibáink, hiányosságaink is; ezeket kiküszöbölni cslak a munkásság és a műszaki értelmisíég fokozott erőfeszítésével,. de mindenekelőtt a Párt és Rákosi Mátyás irányító segítségével, állandó építő kritika-iá­val tudjuk. A szocializmust építő ötéves terv az eddi­ginél! iß sokkal hatalmasabb feladatokat ró reánk, hiszen — mint ismeretes — az, ötéves terv beruházásaiban az építőipar — a magas^ és a mélyépítés együtt — több mint 21 mil­liárddal szerepel- Ebből a magasépítő iparnak •már a jövő évben. 1950be;n 2150 milliót! kell teljesítenie. Hogy mit kéül építenünk, azt nem részletezem; erről a Népgazdasági Tanács «Ä­nöke is és a Tervhivatal elnöke is részletesen beszélt már »az országgyűlés előtt. A feladat, amely a jövő esztendőben és az egész ötéves terv során reánk vár, egyáltalá­ban neim könnyű. ^De az építőipar ezt a fel­adatot el fogja t végezni, mert ezt köveiteli a szociallizmus építése, ezt várja tőle a magyar nép, a Párt és Rákosi Mátyás- (Lelkes taps.) Kérem a t. Országgyűléstől az építésügyi minisztérium költségvetésének elfogadását­(Nagy taps.) r ELNÖK: Minthogy a tárcához több fel­szólaló nincs, a vitát bezárom- A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozatihozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy az építésügyi miniszté­rium költségvetését általánosságban a részle­tes tiárgyallás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országigyu­lés az építésügyi minisztérium költségvetését általános slágbatn a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Megálla­pítom, hogy a tárca egyes címeihez módosító indítvány nem érkezett be. Felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben elfogadja-e'? (Igen!) Az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta. (Nagy taps.) Az ülést felfüggesztem. (Szünet; 13-16—15.02.) ELNÖK: T- Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a külkereske­dedimi minisztérium költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t Országgyűlés tudomására ho­zom, hogy a tárcához Szurdi István ország­gyűlési képviselő szólal fel- Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Földes László előadó urat illeti a szó. FÖLDES LÁSZLÓ éb'adó: T. Országgyű­lés! A külkereskedelmi tárca költségvetési té­évi december hó 16-án, pénteken. 618 teleinek tárgyalásánál nem állnak rendelke­zésünkre összehasonlító adatok, mivel a kül­kereskedelmi minisztérium csak ez évben ala­ku'lt meg a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium szétválása után- Az önálló kül­kereskedelmi minisztérhim felállításával is alá kívánta kormányzatunk búzni népgazdasá­gunk életében a külkereskedelem fontosságát. Az elmúlt év külkereskedeiltmi életlünkbeo is komoly fordulatot hozott. A munkásosztály hatalmának megerősödésével párhuzam osan nőtt ezerepünk a külkereskedelemiben is. 1949­ben külkereskedeJimünkből is véglegesen kiszo­rultak a miagántőkések, a spekulánsok, akik addis? (mérhetetlen vagyonokat szereztek- A külkereskede'leni kézbentartása számukra ezen­kívül arra isi jó volt, hogy könnyebben kisíbol­ják küldőidre vagyonukat, a nemzeti vagyon egy részét, melyet a dolgozó nén verejtékéből, áldozatos munkájából harácsoltak össze. Ma már megelégedetten állapíthatjuk meg, hoery külkereskedelmiünk teljes egészében állami kézben van és külkereskedelmünket állami kézben lévő külkereskedelmi vállalatokon ke­resetül bonyolítjuk le­Ez a fiafel minisztérium nemzettgazdiasági életünk fontos tényezője lett. Kiegészítette az ország külpo Etikáját és leraknia a szocialista Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá" gokkal n politikai együttműködés után a gaz­dasági együttműködés alapjait is. Bár komoly haladást értünk el, de még csak a kezdet kez­detén vagyunk. Ezekkel az országokkal egy egészen újfajta gazdasági kapcsolat alakuilt ki­Ezekre a kapcsolatokra nem azok a tulajdon­ságok jelflémzőek, amelyek jellléniaik a kapita­listák és a kapitalista országok gazdasági kap­csolatait Itt most nem arról van szó, hogy egy erősebb kisizApolyoizza a gyengébbet és gyarmatosítsa, amiben nekünk, a magyar nemzetnek is annyi évszázad alatt része volt eleinte Bécsi, majd Berlin és a többi nyugati imperialista! haltaiban által- Itt moist nem ilyen üzletfelek álltak és álllnak egymással szemben. A cél most itt az, hogy kiegészítsük egymás gazdaságát, segítsük egymást, példát véve a nagy Szovjetuniótól. ameHy nemcsak egyen­rangú félként tárgyalt vélünk, az őt indokolat­lanuil 1 megtámadó és általa legyőzött állammal, hanem nagylelkűen már a fegyverszüneti áíh' pótban kereskedelmi megállapodást, gazdiasági kapcsolatot teremtett velünk és ezzel felbecsül­hetetlen értékű és jelentőségű segítséget adott gépekben és nyersanyagokban iparunk, nem­zetgazdasáigunk félépítésére. (Élénk taps-) Át kellett állítanunk külkereskedelmünket más tekintetben is- Véget kellett vetnünk an­nak a félgyarmati állapotnak, amelyben oly hosszú ideig éltünk, hogy a felszabadulás előtt szánté mhidig csak nyersanyagokat szállítot­tunk ki és kész iparcikkeket hoztunk be, ami azzal járt. hogy mind az áruk minőségét, minid az árát illetően ki voltunk szolgáltatva a kül­- földi kapitalisták kényémek-kedvének. Most az a cél, hogy egyrészt minél több iparcikket szállítsunk ki, természetesen nem elhanya­golva a mezőgazdasági exportot sem, hogy ezáltal minél több munkásnak biztosítsunk iparunkban foglalkoztatást, másrészt, hogy ezáltal a behozatallal r biztosítsuk népgazdiasá­gunik bizonyos szükséglétéit. Itt is komitoily eredményt értünk el. Ma már ipari kivitelünk több mint 60°/o-át teszi ki egész kivitelünknek. Külkereskedelmi apparátusunknak bizto­sítania kell nemzetgazdaságunk számára azo"

Next

/
Thumbnails
Contents