Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
i 615 Az országgyűlés 21. ülése 1919. ezeken túl lenn a munkahely &a olyan (helyszíni munkaterveket, (amelyek a brigádokig, sőt az egyénekig 1 lemenve» előre szétbontják az egyes munkanemeket. Ezért képezünk ki a niapoíkbaíi meginduló pallérképző iskolákban 350 új munkavezetőt, politikailag megbízható jó szakmunkásokból. Ezért képezünk ki január 15~ig 60 instrukítort, akik azután miáfcrcius 15-ig 1000 munkahelyi adminisztrátort tanítanak beTermészetesen máncLezek az intézkedések és a többiek is csak akkor hozzák meg a kelllő eredményit, ha nem maradnak papíron, és főleg akkor, ha jó végrehajtásukat ellenőrizzük is. Ezért komoly feladatunk, hogy az egész építésügy vonalán az ellenőrzés volt lazaságaival szemben sokkal keményebb és szigorúbb ellenőrzést valósítsunk meg. T. Országgyűlés! Hadd szóljak itt még néhány szót egyéb tanfolyamainkról is. Mondottam, hogy mór az idén is ísizakmunfcáfehiánnyal küzdöttünk egyes 'területeken- A minisztertanácsi határozat érteimében éppen ezért segédmunkás okiból az eiőír<t számnál jóval nagyobb számú több mint 4000 szakmunkás átképzését indítottuk jel. Ezek közül több mint 500 a nő, de ez az arányszáimi a minisztertanácsi határozattaíl szemben jelentékenyen rossz. Ennek oka az, hogy a nők között nem történt meg a kelő politikai felvilágosító munka, bogy jelentkezzenek a tanfolyamokra. Az átképző tainfolyauioík igen jó eredményt mutatnak fel, s különösen kiválnak általában a női 7 :. A méginkább növekvő szakmunlkás-szükséglet biztosításaira január 1-től újabb 7000 "segédmunkás átképzését indítjuk el Szakmunkásképző tanfolyamainlklon kívüli a tél folyamán 40 különböző közép" és felső tanfolyamunk indul, amelyeken az építőipar középés felső kádereinek pótlásaira 4000 munkást és munkásnpt képezünk ki. "Megszerveztünk kilenc építőipari tanulóiskolát és kilenc építőipari tanulóotthont. Tanuló iskoláinkon 4000 tanulónak, otthonainkban pedig 1200 tanulónak van hely. Sajnos, ezek a hejyefc még nincsenek feltöltveKomoly kérdése építőiparunknak a gépesítés, mert szervezett nagyteljesítményű nagyiparrá csak a gépesítésen keresztül tehetjük az építőipart- Az épületen a gép az, ami az új munkastílust és la folyamatos- jól szervezett munkát diktálja. E téren különösen ebben az évben sokat fejlődtünk már: az év ele jeni még csiak szórványoson voltak gépeink, most pedig közel 2000 különböző építőipari géppeíl rendelkezünk. Ez lóerőben kifejezve annyit jelent, hogy építőipari gépeink összes lóereje ez év elején 3800 volt, most pedig 12.600. Baj azonban az, hogy a gépek jelentős részét késve, csak egy-másfél hónappal ezelőtiti kaptuk meg, amikor építkezéseink jelentős része már befejeződött s ezeket már csak a # jövő esztendőben tudjuk valójában kihasználniHiba iaz is, hogy sokfelé szétszórt, gyakran elaprózott építkezéseknél szintén nehéz a gépek gazdaságos kihasználása, éppen ezért feltétlenül irányt kell vennünk az építkezési helyek csökkentésére, az építések tervszerű tömörítésére. De ugyanakkor; a mi hibánk az, hogy építésvezetőink egy jrésze még mindig idegenkedik a gépek használatától; miután nem tudják jól megszervezni a gépeik kihasználását, inkább lemondanak a gépek használatáról- Hiba, hogy még mindig nincs elegendő, a gépekhieiz értő munkaerőnk ési hogy a gépek Itóhasiználásia nem mindig gazdaságos. Komoly feladat számunkra, évi december hó 16-án, pénteken. 616 hogy ezeken a hibáikon váltóztassunik, annál is inJkábib, mert a jövő esztendőben még- sokkal több építőipari gépünk lesz: hiszen az ötéves terv első esztendejében újabb 75 millió forintot ruházunk be, építőipari gépek gyártására és beszerzéséreA szocialista Szovjetunió példája nyomán a magyar ipar széles területein tÖmegmozgalouimá fejlődtek a szocialista munfcaversenyék és a sztahanovista munkások száma is egyre nő, a dolgozók egyéni versenye pedig a tömegek versenyévé fejlődött, különösen most, a sztálini munkafelajánlások során. A minisztertanácsi határozat joggal állapította m> hogy a sztahanovista mozgalom és a munkaveirseny vonalán az építőipar lemaradt, de az utóbbi hónapokban ezen a téren is komoly fejlődés törltént. Erről s ennek adatairól Török János képviselőtársam már részletesen szólott- Én ebhez még csak annyit kívánok hozzátenni, hogy az építésügyi minisztérium egyik legfontosabb feladata, hogy n maga vonalán is biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek a sztahanovista munkamozgalmat, a munkaversenyeket továbbvihetik. Ez elsősorban abban áll, hogy az építkezéseken legyenek tervek, hogy tervlhiány, anyaghiány, rossz munkaszervezés vagy helytelen bérezés ne akadályozza a sztahanovisták és a versenyben álíló brigádok, egyéni versenyzőik munkáját, amint ez igen sokszor előfordul. A sztahanovista mozgalom fejlesztése érdiekében az építésügyi minisztérium a tél folyaimáü Poizsonyi Zoltán kiváló sztahanovista kőművesünk vezötésvaél sztahanovista munkaiskolát indít meg, hogy tavasszial az új sztahanovista oktatók kimeihessenek az épületekre. De egyéb területekéin az építéstudomány, az ópítésszervezés, a gépesítés, az előgyártás terén is, az eddiginél még fokozottabb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy munkánkban hasznosítsuk a világ legfejlettebb építőiparának. ia hatalma a Szovjetunió építőiparának eredményeit. A Magyar Népköztársaság kormányán keresztül ezért kéréssel fordulunk a Szovjetunió kormányához, hogy a jövő év tavaszán küldjön el ide hozzánk egy 15 tagú, mérnökből és sztahanioyista munkásokból, üzemszervezőkből álló csoportot, s hogy tőlünk is kimehessen egy nagyobbszámú küldöttség tanulmányútra- Bizonyosak vagyunk benne, hogy kérésünk meghalilgaiásra talál és hogy imint mindemben, ebben is segítséget kapunk ia hatalmiais Szovjetuniótól. Az előbb említettem az eiőgyártást, amelynek kifejlesztése a nagyiparszerű építőiparnak ós az önköltségcsökkentésnek szintén egyik fontos élőfeltétele. Kezdeti eredményeink már fezen a téren is vannak, mert két előgyártó üzemünkben a bevált ^födémtí pus ok gyártása ögész télen is folyik, és » helyszíni eiőgyártást már az idén is sikeresen alkalmaz-, tuk több ipari építkezésünknél. De ez méer^ kevés, éppen ezért 1950-re az idei 5000 tonna épületelem legyártása helyett 62-000 tonna el'őgyártását irányoztuk elő és az ötéves terv első évében 35 millió forintot fordítunk előgyártó üzemeink! fejlesztésére. Téglagyáraink 1950-ben a z 1949- évi 375 millió darabbal szemben 620 milliót kell, hogy gyártsanak. Ennek az iparágnak további fejlesztésére szükség" van, hogy anyagjhiánv ne akadályozza majdaz ötéves terv hatalmas felada^ tainak végrehajtását. Éppen ezért új téglagyárakat kell építenünk, és műszárítókat is, hogy
