Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

611 Az országgyűlés 21. ülése 1949. évi december hó 16-án, pénteken. 612 nem azért, mintha a minisztérium jelentősége és feladata csökkent volniai, ellenkezőleg, az építésügyi minisztérium jelentősége, és felada­tai hatalmasan megnőttek. Költségvetésünk azért csökkent a mulít évivel szemben, inert a főigazgatóságok é? a megyei igazgatóságok megszüntetésével a minisztérium munkájának súlya az igazgatásról a termié-lésre, az építke­ziési üzemekre, váill álatokra ég építési helyekre tevődött át. A minisztérium átszervezési munkája lé­nyegében befejeződött. Ez az átszervezés ter­mészetesen nemcsak azt jelentette, hogy , a , köz­igazgatási feladatokat leadta a miniisztéráum, hanem azt is. hogy olyan főosztályokat Jefesí­tettünk, amelyek — mint például a műszaki főosztály, a munkaügyi főosztály — operatív munkánk Jobb elvégéséhez, az építésügy kor­szerűsítéséhez, műszaki színvonalának feleme­léséhez feltétleniül szükségeseik. De különösen ebben az esztendőben igen jelentőisi lépést tet­tünk előre nemcsiak a minisztérium, hanem az egész építőipar megszervezésének területén, is. Az államosítás idején még csak 18, egy évvel ezeliőtt 23 építőipari nemzeti vállalatunk volt két ipari központ irányítása alatt. Ma 81 nem­zeti vállalatunk működik és 6 ipari közponr tunk van- Az államosítás idején még csak 4000 munkás dolgozott az államosított magasépítő­iparban, ez év nyiarán pedig már 87.000, a mű­szaki és tisztviselői személyzettel együtt 95.000 fő. Az építőipar nehéz szervezési munkájával együtt, valóban menetközben hatalmas, ngrás­szerüeini növekedő építési feladatokat is éí! kel­lett végeznünk. Míg 1948 _ ban. a múlt eszten­dőben 450 millió forint volt az építkezési beru­házások össizege, ebben az évben már 1400 mil­lió forint értékű munkát végeztek el nemzeti vállalataink- A nemzeti vaälalatok maximális havi kapacitása a mul't esztendőben 75 millió forint volt. Ebben az évben ez már meghárom­szorozódott, 220 millióra,. A munkahelyek szá­ma is ugyanilyen arányban nőtt meg, és erre jellemző, hogy ez év nyarán az egyidőben vég­zett építkezések száma megközelítette a 2000-et. A minisiztérium felügyelete alá tartozó tégla­és cserépgyáriak ez évben 375 millió téglát gyár­tottak, az 1947- évi mennyiség 200% ^át. Ha a miagaeépítőipar hároméves tervtelj©­sítését nézzük, azt látjuk, hogy a hároméves tervben előirányzott nem egészen kétmilliárd forint építkezési beruházással szemben 2400 millió forint értékű beruházást végzett el a magasépítő ipar, ami 124%-os. tervteljesítést jeilemt. Az építkezési beruházásoknak ez a ha­talmas megnövekedése lehetővé tette az építő­ipari munkanélküliség teljes felsizámoiliását. sőt a nyári hónapokban már komoly munkaerő­hiányunk is mutatkozott, főleg szakmunkások­ban!. De jelentős lépést tettünk előre az építke­zések idényjeMegének megszüntetése terén is. Már az elmúlt télen is 22.000 építőmunkást fog­lalkoztattunk, amire a kapitalista rendszerben sohasem volt példa. Most,_ deeamfber közepén pedig, a mai •napon még mindig 75-000 munka* dolgoizik az építőipariban, a műszak ai aikkiall és a r LÍsztviseilőkkel együtt 82.000. Egy többszázmil­liés építési program megszervezésével biztosí­tottuk azt- hogy egész télen át átlagban 55—60 ezer építőmunkást fogunk maid foglalkoztatni. Ugy hiszem, t. Országgyűlés, nem kelU min­dennek a jelentőségét külön is kiemelnem, ha tudjuk azt iogy építőmunkásságunk tízez­rei a Horthy-Magyarországon áMandóan munka nélkül voltak, vagy az év néhány nap­jában jutották csak munkához. De mindezieken túl a kereseti viszonyok i? állandóan javulunk az építő iparban. Április óta, az új kollektív szerződés megkötése óta az építőipari munkások átlagos órakeresette a nö­vekvő teljesítmények eredményeképpen mint­egy 20%-kal emelkedett' ami természetesein az olcsóbbodás révén a reálbérben még jóval na­gyobb emelkedést jelent. Ez a helyzet nálunk az építőiparban- Hatalmasan növekvő beruhá­zások, állandó és biztosított munkaalkalom, emelkedő életszínvonal az építőipari munkás­ság számára' .soha neui látott építési tevékeny­ség- A háborús pusztítás nyomai szinte teljesen eítünítiek. A háború folyamán elpusztított .lakás­állományból 1110.000 lakást állítottunk helyre, több mint 62.000 új lakás, illetőleg lakóház épült, ebből több tízezer .a cMgozó parasztok, főleg az újgazdiák számára, új otthonul a eselédlakások odúi helyett­A volt nagybirtokok területén úl faluk nőttek ki a földből. A bányatelepek és az ipari telepek mellett új muiikáslakóteilepek épülnek­Az ipari üssemek, kórházak, iskoláké óvódák, kultúrotthonok, napközi otthonok százait^ és ezreit építettük újjá» vagy teljesen újakat épí­tettünk. Soha Hor'Jhy-Magyiarorsiziágon ilyen méretű építkezési tevékenység nem volt. De nemcsak mennyiségben múlja felül népi demokráciánk építésügye a toapitalijfcta rendsiztert, hanem az emberről, való gondosko­dás, az építéspolitikai gondoskodás tekinteté­ben is- Ezrével felépült, s ezután épülő mun­kás lakásaink nem egészségtelen odúk többé, hanem egészséges, kényelmes otthonok, nagy többségükben kétszobás lakások központi fű­téssel, fürdőszobával, s hideg-meles' folyóvízzel. Az úgynevezett munkáslakásnak azt a típusát, amely a kapitalista rendszerben a szoba-kony­hás odúkat jelentette a külvárosi sivár bér­kaszárnyákban, a mi építéspolitikánk^ többé nem ismeri. De egészséges, korszerű, új üze­meink, szociális és kulturális építményeink ^ is »az emberről való gondoskodás, az új szocia­lista építéspoilitifca szellemét tükrözik­Ha mindezt összehasonlítjuk azzal, ami a kapitalista országokiban vain, — ha aalt látjuk például, hogy az Egyesült Államok 1950-es költségvetésében csak 3% az építkezések össze­ge; ha azt látjuk, hogy Angliában a háborús pusztulásoknak alig csak egy kis részét állí­tották még helyréi, és hogy ismétlődő tünteté­sek vannak a lákásnyomor miatt: ha azt lát­juk, hogy az Egyesült Államokban, Angliá­ban, Franciaországban, Olaszországban, ,a ka­pitaiista országokban mindenütt az építőmun­kások százezrei vannak tmunka nélkül: akkor ai építésügy területén is világosan ilátszik a szociajlizmust építő népi demokráciánk hatal­mas fölénye a kapitalista országokkal szem­ben. —— T. Országgyűlés! Eddig az eredményekről beszéltem, és ezek <az eredmények — különö­sen, ha számításiba vesszük aizt, hogy építőipa­runk a telepített iparokkal szemben súlyos hátrányokkal indult a fejlődés felé — nem le­becsülendők­De hadd beszéljek most a hibákról és hiá­nyosságokról is. Néhány hónappal ezelőtt je­lent meg a Magyar Népköztársaság miniszter­tanácsának határozata az építőiparról. Ez a határozat kemény, de igazságos birálatban ré­szesítette az építőipart s rámutatott a főhlbák­ra, hiányosságokra, elsősorban a magas ön­39*

Next

/
Thumbnails
Contents