Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

571 Àz országgyűlés 20. ütése 1H9. évi papír mennyiség' 0.66 kg volt, ez 1949-ben már felemelkedett 1.33 kg-ra é& 1954-ben eléri a 1*85 kg-t. Ez, lehetővé fogja tenni, bogy nyomdaiparunk a dolgozók kulturális színvo­nailájnak emelkedését 1954-ben, az 1949-es ter­meléshez yisizonyítyai, 164%-na fogja emelni. Már hivatkozás történt a bútoriparra. Eb­ben az évben indult meg és az ötéves terv fo­lyamán valójában gyáriparszerűleg termelünk bútort Magyarországon. Az élelmiszer és élvezeti iparok felfutása is hatalmas lesz. Az 1949. évi termelést 100-nák vévé, 170%-na fejlíődiJk fel. Cukoriparunk ter­melése meg foer hiáromszorozódni. Édesiparunk felfutása az 1949-es termelésihez mérve 258% lesz, A konzervipar 162%-rta, a búsipar, a tar­tósított húsáru 1949-hez viszonyítva 327%-ra, a füstölt húsáru termelése 528%-ra emelkedik. Mi tette és teszi t lehetővé, hogy például az élefezíntvonial területén, valamint a magyar nép hagy fellendülése területén ilyen eredményeket értünk és érünk el? Az, t. Országgyűlés, mert a kommunisták a marxizmus és leninizmus alapján a legfontosabb értéknek az embert tartják, ellentétben a kapitalistákkal, az im­perialista oiriszágokikal, ajhol a profit, a kizsák­mányolás a legfontosabb szempont. Ez az egyik döntő magyarázata annak, hogy azokban az országokban, amelyeket a kommunisták ve­zetnek, megszűnik a munkanélküliség, megszű­nik a nyomor, a szenvedés, fokozatosan növe­kedik az élteitiszívonal és emelkedik a kultúra is. Az emelkedő életszínvonal és a kulturáltság következményeként az jelentkezik, hogy az em­berek egészségesebbek', nagyobb az életkedvük és harcos munkakészséggel dolgoznak hazájuk felvirágoztatásán. Amikor Gerő elvtáans megállapította az Or­szággyűlés előtt* hogy egészségesebb lett az ország népe és megállapította a számok tükré­ben azt is, hogy a népi demokrácia sainte meg" hosszabbítja az ember elteltét, akkor e mögött az .egészség mögött az eddig elért 37 'százalékos életszínvonal-emelkedés húzódik meg. Ebben benne van a ruha. a cipő. az élelem, a bútor, a könyv, az összes olyan közszükségleti és fo­gyasztási cikk, melynek az a hivatása, hogy ezeket az eredményeket Mímutassák és elérjék. A mi pártunk és a kormány tovább akar menni a megkezderbt úton. Eddigi eredményein­ket és sikereinket nem tartja elégségesnek, inr kább valaminek a kezdetét, alapját látja benne a további fejlődés számára. Hogy eranek nép­gazdaságunk maradéktalanul megfeleljen, ez is egyik indoka volt az ipar szétválasztásiának, mántíhogy a könnyűipari minisztérium profil­ját, jellegét, feladatát és jövőjét ez szabja meg. La kell szögezni azonban azt a tényt, hogy első • ötéves népgazdiasági 'tervünk elsőrendű kérdése a nehézipar fejlesztése. — minden kö­rülmények között. Elsőrendű feladat az általá­nos népgazdasági terveink sikere érdekében, de a könnyűipar jövője érdekében is, nehéz­iparunk mindem lehetséges módon való fejlesz­tése. Gerő elvtárs beszélt már ennek jelentőségé­ről és fontosságáról. Hadd utaljak a köninyű­ipar kifejlesztésével kapcsolatban azokra a nélkülözhetetlen feladatokra, amelyeket a ne­héziparnak kell az elkövetkezendő évben elér­nie és megvaólsítania. éppen a könnyűipar to­vábbi fejlesztése céljából. Népgazdaságunkban a köuinyűiparra nagy és fontos feladaitok várnak, és igyekezni is fogunk ezeknek a feladatoknak megfelelni. A december hó 15-én, csütörtökön. 572 könnyűipar területén azonban a legtöbb ipar­ág, amely a kapitalizmus alatt épült ki. a tőkések ismert érdekei és politikája folytán pem épült ki korszerűen, nem szerelték fel az iparágakat a kornak és a követelményeknek megfelelő gépekkel. Számtalan, olyan iparág van, amely elmaradt technikai, vegyészeti vo­nalon egyaránt. Nem felelnék meg a szocializ­mus építése követelményeinek. Gondolok itt az összes élelmezési iparágakra. melyeknek túlnyomó többsége, kivéve , a cukor- és szesz­ipart, — erről is nagyon sokat lehet beszélni, mert közismert, hogy cukorgyárainkat az első világháború előtt építették Magyarországon — kézműip árjellegű most is. Gondolok most itt a most felfejlődni készülő konzerviparunkra, ru­házati iparunkra ési a bútoriparra. A bútoripar kézműipari jellegét régen &z szabta meg, hogy csak kevesek igényiét kellett drága, a dolgozó nép álltai megfizethetetlen bútorokkal kielégí­teni. A hprthyfasiszta Magyarországon —a ke­resztet mindig kifelé fitogtató országban — a szegény dolgozó nép ruházkodását az jelle­mezte, hogy a Teleki-téren, a zsibongón öltöz­ködött; űri rongyok vásárlója, foltozott cipók vásárlója volt a dolgozó magyar nép. Ezeket az iparokat népgazdaiságuuk öt­éves terve folyamán alkarjuk tervgazdálkodás­sal kifejleszteni és nagyipari jellegűvé tenni. Ez az előfeltétele dolgozó népünk gyorsan fej­lődő életszítvo'naiLa (kielégítésének. A nehézipar megerősödésével és fejlődésével párhuzamosan válik lehetségessé a könnyűipar miinden terü­leten való korszerű felszerelése. Most válik először lehetségessé iaz ipari termelés területén a műszaki, technikai, a vegyészeti tudományos kutatás és azok eredményei megnyitják és ki­aknázzák azokat a nagy lehetőségeket, ame­lyeket a könnyűipar legtöbb ágában a mai napig is magában rejt. A könnyűiparnak pél­dául 13 kutató, kísérletező intézete és labora­tóriuma van, de ezek is magukon viselték és viselik a kapitalizmus bélyegét, egyrészük még kezdetleges, primitív és itöbbségükibem nem fe­lelnek meg a magyiar iparban végbement nagy változásnak és fejlődésnek. Ezeknek az intéze­teknek és líaboratóriuimiokn'aik áz lesz a felada­tuk, hogy előre dolgozzanak, hogy a tudoi­mány, a kutatás eredményeit még az ötéves terv folyamán késedelem nélkül levigyék végrehajtás végett a termelő munkáiba. Ezek­nek az intézeteknek, az intézet dolgozóiniak és vezetőinek ismerniöík kell a technika, a vegyé­szet forradalmi eredményeit, amelyeket a Szovjetunió hozott létre. Es a mi iparágaink­ban "dolgozóknak ezeket a felbecsülhetetlen ér­tékű 'eredményeket lalkalmaizniok is kell nép­gazdaságunk javára. A kapitalista itiermelés és iparvezetés a könnyűipar sok területét úgy építette fél, nog y kevés mérnök, képzett technikusi. Vagy szak­munkás sok naipszámoisisal és betanított mun­kással dolgozott. Ennek a felépítésinek a bűneit és mérhetetlen niagy kárait nekünk kell most hieüyréboznunk, nekünk kel irányít vecpintünk arra és megteremtenünk ammak lehetőségét. hogy a könnyűiparbaini, minit a szesz-, textil-, konzerv-, malom­, papír", cukor- és a többi iparágakban ál'laudóian növekvő, jól képzett mérnök, szakmunkás, és művelt műszaki dol­gozó álljon resndelkiezésre. A sízociialisítla termelés tudományos és terv" eizerű termelés, magasabb színvonalú, minit a kapitalizmusé, és ennek kifejezésre keH jutnia a több-ég jobban képzett szakmunkásban, a

Next

/
Thumbnails
Contents