Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

543 Az országgyűlés 20, ütése 1949. évi december hó 15-én, csütörtökén. 544 Ma sem kell magyarázgatnunk, bogy a megkezdett aíiapokon miiért kell továbbfejlesztenünk a hadsereget, hiszen a mögöttünk lévő év hatalmasan megnő vélte a dolgozó nép új országot építő munkájának eredményeit. Nőttek azok a javak, amelyeknek létrehozásaihoz egész dolgozó népünk verejtéke, szorgos munkája, öröme és büszkesége tapad. Elmélyült, erősödött a dolgozókban iá tudat, hogy viain basánk, van mit védenünk. Ez a haza erő'Sö" dött. gazdagodott, szépült a dolgozó nép építő, szerető gondoskodásával. Nőtt és keményebbé vált minden becsületes emiber tudata ban az elhatározás is, hoigy ezt iá mi országunkat smindtein körülményeik között, minden lebe&őségirie felkészülve, minden eszközzel meg kéli védeni. Ez az. ami először kifejezésre jut a honvédelmi tárica most tárgyalandó költség" vetésében. A másik pedig az, hogy bár a» elmúlt év döntő mértékben tovább növelte a béketábor erejét és fokozta s\ háborúria készülődő imperialista gyújtogatok belső zavarait és bajait, mégisiem esőkként, hanem növekedett if) háborús veszély, növekedett tehát a függetlenségünk megvédéséivel kapcsolatban ránk háruló felelősség is. Eltökélt szándékunk, hogy ennek a feladatnak teljes mértékben megfeléljünk, Úgy. amint azt népünk érdeke és becsülete diktálja. Ez magyarázza meg- a honvédeltmi költj ségvetós végösszegének növekedését az előző évivel isaemben, bár — és ezt nem érdektelen aláhúzni — a tárca költségvetése az egész költsegyeteshezi viszonyítva százalékos arányban netm növekedett, hanem ellenkezőleg, majdntem egy százalékkal ősökként. (BUok: NAGYISTÓK JÓZSEF. — 15.35.) Kifejezésre jut &. tárca költségvetésiében éberségünk és szilárdságunk ós. hogy kivédjük és elhárítsuk az ellenséges imperialisták részéről történő esetleges meglepetéseiket. Erre oktat bennünket a dolgozó magyar nép nagy vezére, Rákosi elvtárs, amikor újra és újra figyelmeztet, hogy egy gyenge, szabtadságta megvédésére képtelen országr szint© csábítja kalandokra a

7 imperialista rablókat. Es hoisy az; imperialista rablók csakugyan készülődnek, sőt eszeveszett fegyverkezésükkel fokozzák háborúra készülődésüket, erre az elmúlt év bőséges bizonyítékokat produkált. Beigazolódott, hogy a MarrshalMerv oélda valóban iafc, ami felől a béketábornak^ egy percig sem volt kételye: a háborúra készülődés r bevezetésié, menti hiszen ia Marshall-terv járszalagjára vont bábkormiányokkal kötötték meg az Atlanti Szerződést. Ez iá szerződés s az imperialistáknak ezt követő minden tette az addig álcázott háborús előkészületeket a leplezetlen nyalt elő" készítés iszlalkaszábia. juttatta. Az Atlanti Szövetség katonai bizottságának legutóbbi zárt ülésén, .amelyet Bradley amerikai háborús főusziító tábornok vezetett. 40 szakértő vett részt és kidolgozták a béketábor elleni közös katonai tervek állapjait. Nehogy azt higgyük, bogy ez a megállapítás feltételezéseken vagy mellékutakon szerzett értesüléseken! nyugszik. Távolról sem! A szemérmetlen háborús uszd" tás esztelen, hisztérikus rikácsolásba csapoitit át. az említett zárt értekezlet hivatalos kommünikéjében la világ tudomására hozta, hogy a fegyverkezés és a katonai felszerieilés még gyorsabb ütemének biztosítását határozták el és közös fealtoniai terveket fogadtak el. Mi ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ I. | lenne az más. t. Országgyűlés, ha weim a béketáibor nyílt, leplezetlen katonai fenyegetése, a. háborús uszítás propagandájáról a háború gyakorlati előkészítésére való áttérés kérkedő bejelentése? Ezek után egészen természetesnek kell vennünk, hogy az amerikai imperialisták maguk diktálják a tempót

r a háborús készülődés terem és ezért egész költségvetésük 37%-át fordították hadfelszerelésre 1949-hen. Truman elnök mostani költségvetési üzenetében bejelentette, hoigy az, 1950. évben még ma" gyobb összeget kell költeni a háború előkészítésére, aminek ' eredményeként, amint mondta, — idézem Trumant — »taa 1950-re ajánlott fegyvietres erők a leghatalnmsaibbak, amelyeket országunk valaha fenntartott bé" kés időkben«. Az amerikai imperialisták ötéves texv alapján folytatják a háborús előkészítést. 1948-ban még csak 11 milliárdot fordítottaik fegyverkezésre, 1949-ben már 14, 1950"re 17 és fél, 1951-re 20. 1952-re pedig 27.5 milliárd dollárt irányoztak elő. Ezek szerint a háboTÚra készülődés ötéves tervében mintegy 90 milliárd dollárt irányoznak elő hadseregük fel" szerelésére. Ez az összeg azonban természetf*sen csak ^egyrésze iat valójában elköltött vagy elköltendő összegnek, mert hiszen ebben nancsenek benne például az atombomba gyártására elköltött és még elköltendő milliárdok, amelyek pedig, mint nagyon jól tudjuk, szín" tén a háborús zsarolás és fenyegetés céljait szolgálják, és nimesenek benne azok & milliárdok sem. amelyekkel a marshallizáfrt országok kormányait és a munkásárulókiat, ezeket &z élve rothadó banditákat pénzelik, pedig ezek az összegek is a háborúra 'készülődés .fontos lépését jelentik. És hogy ezen a téren milyen leplezetlen nviltsággal jelentkezik az aímerikai pénzadó gtazdák és a nyugati bábkoirmányok viszonyának egész mélységes züllött" sége, e tekintetben elég arra a bejelienltlett amerikai tervre hivatkoznunk, amely szériáit az amerikai imperialisták adják a nagy háborús vállalkozáshoz a fegyvereket és kalpják a dollárokat, a nyugati bábkormányok pedig szállítják a dolgozó népet és kapják a háború nyomoriiiságát s kemyéradó gazdáik megtörését és judáspénzeit. Azt pedig, hogy az aimerikai impierialisták nyugateunópiai ügynökségét jelentő bábkormányok és az okét alázatosan kiszolgáló munkásárulók valóban nemcsak' tervezik a dollármilliárdosok érdekeintek kiszolgálását, banem már meg is való" sítják, bizonyítja az, hogy az Atlanti-szerződés államai jelenleg jóval több mint kétmilliárd embert tartanak fegyverben, amibe pe" dig nincs is beleszámítva az angol haderő, ez természetesen csak a jelenlegi^ állománya a háboirűs uszítók katonai blokkjának. De készen vannak — és a Marsihalljkormán'yok elfogadták — a háborús készülődés fokozásának további imperialista tervei is. Ezek szerint Anglia lényegében amerikai támaszponttá alakult át, ezenkívül 800 000 katonát, 6000 harci repülőgépet és egész tengerészetet' köteles renítelkezlésre bocsátani. Franciaország szintén amerikai támaszpont lenne, és — mert a támaszpont magában véve még nem elégséges — szállítaná az ágyútöltelékeket is; 200.000 főnyi hadsereget kellene adnia. Dánia, Norvégia, a Benelux-államtok, Olaszország szinten megkapták a patfanesiokat, és a parancsokon kívül kapják *z amerikai hadianyagot. Ezekhez 35