Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

545 Az országgyűlés 20. ülése lHê. évi az amerikai hadianyagokhoz azonban lehetne egy és más megjegyzést fűzni, például, hogy jóréiszüktnek harci értéibe igen 'kétséges. Az angol kormány például leállította arc Amerika' ból kapott egyik típusú harci repülőgépekkel valló gyakorlatozást ,a sorozatok katasztrófák miatt, holott éppen ;ezen a téren tanulhatott volna a török koirmány hasonló esetéből. Egy évvel (ezelőtt ugyanis a törökök voltak kénytelenek leállítani az amerikai harci repülőgépekkel való gyakorlatozást, mert együk; pilóta a másik után pusztult el. Az amerikaiak akkor azt mondották, hogy nem a gépekben, hanem a török pilótáik aliacsionyaibbrendűiségében keresendő ia sorozatos katasztrófák oka- Hadd fogják most rá ezt az alacsonyabbrendűséget az angolokna isi De ezeknek iai részben nem i's

1 kétesérték û amerikai hadianyagoknak az átvétele még további terhet ró a nyugateurópai dolgozók vállára. Az amerikai imperialista háborús célokra saját (költségen való felkészülésben keresendő a nyugateurópai dolgozók életszínvonala fokozatos romlásának az oka, ebben keresendő az angol fejadagok alacsony voltának, a jegyreudszer uralmának nyitja, amelyre Gerő elvtárs» államminiszter^ az ötéves terv tárgyalásakor elmondott beszédében hivatkozott. Négy milliárdot költöttek a Marshall-terv «során az amerikai szuperkapitalisták a nyugati bábkormányokra, de ezzel szemben 6 milliárd dollár értékű, és ismét hangsúlyozom, részben csökkentértékű hadfelszerelést sóztak ezekre az. államokra, Ez a kereskedelmi ügylet tehát eddig 2 milliárdot jövedelmezett az amerikai tőkéseknek csak Nyugat-Európában. Ugyanakkor a további harácsolás lehetőségét is kiszélesitette. A háborús készülődé« és uszítás politikája tehát, mint látjuk, eddig is erősen kifizetődött, és a jövőben is kifizetődlőnek Ígérkezik a dollármilliomosok számára. Ehhez a politikához azonjban biztosítani kell akiatoinaságotis.Ezenatéreii sem finnyásak az amerikai imperialistáik. Nemosiak a nyugateurópai dolgozókat szándékoznak. felhasználni, hanem nyugatnémetországi fasisztákat is. 25 német hadosztály felállítását vették tervbe és hogy a szervezés alatt álló német fasiszta hadsereg német alvezérei előre betanuljanak az amerikai katonai vezetésbe, máris szolgálatukba állították a hírhedt Guderian marsa lit, Halder tábornokot, »aki Hitler vezérkari főnöke volt Stumpf Feldmarschailt, és- hogy az SS-ek se maradjanak ki a társaságból, alkalmazták Steuber SS főcsopoirtyezietőt és másokat. Ezeket az urakat az amerikai katonai vezetés meginvitálta magához egy nagy amerikai őszi had'gyakorlatra, amelyen már német osztagok is részt. vettek. Az amerikai katonákat tehát a» a »kitüntetés« érte, hogy eldefilir ózhattak a nálei generálisok előtt. Ha pedig már az amerikai imperialistáknak a német fasistzta tábornokok iránti szeretetéről beszélünk» ne feledkezzünk meg arról sem. hogy ugyanilyen szeretettel ölelik magukhoz a hitlerista^ német nagytőkéseket is. Újjáépítették és működtetik a bajorországi Messerschmitt repülőgépgyárakat, újjápíitették a Krupp-cég hadianyaggyárait, a müncheini Steinhall optikai gyárat, amely a tengeralattjárók fontos alkatrészeit gyártja, aiz allachi harekoesigyárakat és így tovább. Az angol tőkések is megpróbálják utánozni az amerikai tőkéseik - módszereit, és NyugatEurópában, de természetesen csak az ameri* kaiak által engedélyezett helyeken, felállítják december hó I5~én, csütörtökön. 546 saját újabb hadianyaggyáraiklat. Erről ad hírt. t. Országgyűlés, a budapesti brit követság november 30-i sajtószolgálata, amelyet közbevetőleg megjegyezve, nagy ügybuzgalomimial és felkérés, nélkül küldözgetnek szét az országba. Olaszországban brit De Havilland Vampyr típusú léglökéses vadászgépeket fognak gyártani. Ezt a háborúra készülődésen keresztül mérhetetlenül profitáló politikát egészíti ki a támaszpontok politikája A támaszpontok egész hálózatát építik ki és szerelik fel. A cél világos és letagadhatatlan: bekeríteni északról és délről, Európában és m egész világon a béketábort. Ezért szerelik fel New Foundland, Grönland. Izland szigeteken, továbbá Kanadában, Alaszkában, Angliában az északi tervnek megfelelően, az Azórá szigeteken. Marokkóban, Portugáliában, Spianyolorszájgban, Olaszországban és Jugoszláviában a déli terv szerint a támaszpontok hálózatait. A távolkelet sem marad ki a lázas igyekvésből, és azon vannak» hogy támaszpontok gyűrűjével vegyék körül a népi demokratikus Kínát és a szabadságukért harcoló népek frontját. Ebből a célból látogatják meg az ameriklai tábornokok éppen ezekben a napokban Japánt és Okin'asya szigetét, ahol az amerikai imperialistákra jellemző» enyhén szólva szerénytelenséggel jelentik be az újabb támaszpontok megépítését. De a támaszpontok, t. Országgyűlés, nemcsak épülnek, hanem akadnak eszeveszett Őrjöngök, afldk már működtetni is szeretnék. Poroitihv Thompson, a köziismert amerikai újságírónő, például nyíltan sürgeti az imperialisita vezérkarokat, hogv a meglévő támaszpontokról kezelek meg a Szovjetunió és a népi demokráciák bombázásiát, mielőtt még a Szovjetunió teljes mértékben eltünteti a második világháború pusztításainak nyomait. Azt állítja ez a »nyugati humanista«, hölgy, hogy most azért is célszerű elkezdeni a bombázást, mert nem kell számolni & megtorlással, szabadon lehet tehát pusztítani a békés dolgozó népeket. De nehogy azt higyjük. hogy egy ilyen kannibáli terv csak elszigetelt jelenség ég: az 'imperialista vezérkar máskép gondolkozálk, Távolról sem! Viaimdlenberg tábornok, aki nem Forrestall utódja az elmegyógyintézetben bJanem az amerikai légihaderő vezérkari főnöke, nyilvánosan elmondotta* ho|gy már 70 fontois központot jtelöltek ki a Szovjetunió' ban, miint az amerikai légierő bombázásának célpontjait. Előttünk ;

Qem kétséges, t. Országgyűlés, hogy -a háborús készülődés okai között ott van a kapitalista világot alapjaiban megrázó válság elmélyülésétől valló páni félelem. A tőkésiek számítása 'a-z, hogv a hadi" gazdálkodás továbbfejlesztésével. amelynek útján már igen jelentős mértékben előrehaladtak, két! legyet is ütnek egycsapásira. Megtömik millióikkal feneketlen zsákjaikat, ugyanakkor elkerülik a válságot. Ez a. számítás azonban nemcsak hibás, hanem azt is bizonyítja, hoigy nem tanulnak ia

: történelmi példákból. Szitálin elvtárs 1939-ben a XVIII. piártkongresisizuj&on foglalkozott A hadigazdálkodás kérdésével a kapitalista országokban. Idézem Sztálin «livtársat: »Mit is jelent az ország gazdaságának hadi útra való letérése? Azt jelanti. hogy az iparnak egyolldalú háborús irányt adnak, hogy mindenképpen kiszélesítik a háború céljaira szükséges cikkek termelését, amelyek nem fügignek össze a népiesség fogyasztásával. Mindenképpen szűkítik a népesség fogyasztására szükséges cikkek teniae-