Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

44? Àz országgyűlés 19. ütése 1949. azoknak védelmét és el ínyeit, és adja oda a szövetkezetnek a maga gazdag tapasztalatait is. amire a szövetkezetben szükség van, s amit ott megbecsülnek.« Szószerint egyetértek azzal, amit hazánk ]>araszt miniszterelnöke mond- Meggyőiziődé«em, hogy a kiözépparasztságnak a saövetkezetek ben' vaa a helye, hogy a szövetkezeiídkben a szegényparasztokkal szorosi szövetségben tudunk dolgozni, és a umaigaim életéből, a magam esetéből], tudom, hogy tapasztalatainkat kérik. felhaszmalják é& hálásak érte. De me is várjukmíg a tapasztalatainkat kérik, hanem adjuk oda kéretlenül, adjuk oda önkéntesen és szívesem, mert a tapasztalatok kicserélése' és átadása éppoly motorja a fejlődésnek, minit a munkaverseny, vagy a fokozott gépesítés.Csodálkozásai és tisztelettel olvassuk az újságokban, hogy az ipari munlka hősei milyen csodálatos, eredményeket érmek el a Szovjetunióból áthozott sztahanovista munkamódszerrel, versenyekkel és' a tapasztalatok átadásával. Meggy őzedesem, hogy a Szovjetunió élenjáró rmezőgazdaságánualk tapasztalatai val, eredményeivel, a szovjet mezőgazdaság tudósainak megállapításaival gazidiaságilatg erősíteni tudju ka magyar mezőgazdáságot is. A szövetkezeti mozgalomnak a parasztgaizdálkodásban, a mezőgazdasági munkákban való elterjedése, az állami gazdaságokban, és a különböző szövetkezeitekben elvégzett kísérletezések eredményei és a munkamódszerek» a tapasztalatok kicserélése fokozni fogják a magyar mezőgazdaság termelékenységét. A falu átalakulása nagy lépésekkel halad; de még temérdíek tennivalónk van. A hároméves terv végrehajtásával jó közlekedést, vil" lányt, egészséges ivóvizet. jó iskolákat, egészségházat, könyvtárat, rádiót, telefont, gépállomásokat vittünk a falura. Ahol már kézzelfoghatóan, szemmelláthatóan szebbé tette a n'épi demokrácia a dolgozó nép életét, ahol már a gép megkönnyítette a mezőgazdasági munkát és a parasztnak olvasásra- szórakozásra, önmaga művelésére is ideje marad: ott hiábavaló a reació minden mesterkedése, hiábaváló a külföldi rádió és a (belső ellenség bármilyen aknamunkája, a nép egészséges ösztöne fellázad azok elten, akik haBuggágokkal« hamisítás sal, ferdítéssel próbálják szenibeáílítani saját érdekeivel'. Ahol a nép a fejlődés eredmény ei~ ben felismeri a saját érdékeit, — és te« megtörténik mindenütt, a legkisebb városban» falu" barn, de a tanyák életében is — ott nyert ügye van a haladásnak, az egészsége«?, fejlődésnek, a népi demokráciának, a szocializmiusnak. Ebben a tekintetben döntlő az életszínvonal ezemmellátható 'emelkedése. Négy esztendővel vagyunk egy háború után» mely rettenetes pusztítást végzett országunkban. Haj 1545-ben azokra hallgattunk volna, FÍkik a romok láttára csak sopánkodni tudtak» csak azt hajtogatták, hogy itt húsz vagy neigyven évig sem leea élet, s csak abban bizakodtak, (hogy valahonnan a tengerentúlról »a doílflJár-isten letekint reánk és idevet valami alamizsnát, akkor ma koldusahbak volnánk a, koldusnál. Ma már tudjuk, hogy a dollár-istenmél kegyetlenebb kksákmányoíó nincs, ét; aki egyszer neki eladta, magát, .az eladta magát az ördögnekOlvassuk a jelentéseket a Marshall" segélybe bevont országok helyzetéről. Halljuk a, híreket a növekvő munkanélküliségről Franciaországban, Olasországban, Belgiumban. Hollandiában, Nyugat-Németországban. és ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi december hó ií-én, szerdán. 448 tudjuk, hogy a munkanélküliség azért vaumért akik Amerikából a doilllárokat adják, csak az amierikai milliárdosok gazdasági érdekei szerint igazodnak, ós a (leghalványabb lej kiismeretfurdialásuk sincs az európai munkanélküliség növekedése, az európai munkásmil" liók nyomorúságai miatt. Látttuk» hogy imént tönkre, hogyan vesztette el értékének nagy részét az, angol fomlt. és láttuk azt is, hogy a« amerikaiaiknál rideg fogadtatásra, süket fülekre talált az angol miniszterek hétről-hétre megismétlődő és egyre kétségbeesettebb segély kiáltása. Kérdezem a magam paraszti eszével; ha e szövetségi rendszerben Angliának nincs szava, ha Franciaország kénytelen ellentmondás nélkül végrehajtani azokat a parancsokat, aimely eket katonai tiekintetiben aiz amerikai vezérkar főnöke kiad. vájjon tmilyeni helyzetük, milyen megbecsülésük lehet ott ia kis népek" nek. a kis országoknak, milyen lenne Magyarország helyzete, ha 1945-ben néhány tmiUlíió dollár árukölcsönért, esetleg valami segél vért eladjuk magunkat az amerikai nagytőkének. (12'00) Ha az amerikaiak versennyel tönkreteszik az angol gazdasági életet, ha az ország gtokra rákényszerítetít árubevitellel viillághífü iparágaikat tesznek tönkre Franciaországiban' Olaszországban, mint például atz autó" és a repülőipart, a textiliparit, vájjon hova jtutottunk volna mi négy esztendő alatt amerikai gyámság alatt? Ha Franciaországban tönkre" teszik a meglevő ipart, vájjon sor kerülhetett volna-e egyáltalán Magyarországon az ipar megindítására, amelyét a romokbóil kellett felépíteni? És kérdezem — de ezt szeretném mtegkérdezni különikültötni minden parasztembertől. el

L sősorban azoktól, akik a fejlődéssel szemben ínég bizalmatlanok vagy tartózkodóak, — vaj" 3 on hol tartana a magyar mezőigazdaság, ha 1945-ben elfogadjuk Amierifcai úgynevezett eegítségét, és ha ma az amerikai mezogazdaeági nagyüzemi termeléssel volnánk versenyben, ugyan milyen verseny volna az? Sem itthon, sem külföldön nem tudnánk eladni búzánkat, mert — amint a, kapitaliisítla államok" ban fellépő válság bizonyítja. — Amerika, feláron adja a búzát meg a húst, a zsírt, az állatokat, s elárasztja a piacokat olcsó hússal és zsiradékkal. Magyar ország azonban végül is nem állt oda tartani a markiáit az amnerikaïiakuak, nem állt oda könyörögni, hanem a kommunisták útmutatását, irányítását követve és — erről ma már úgy (beszélhetünk, mint történelímünk egy döntő fordulatáról—saj felszabadító Szovjetunió baráittságára és Önzetlen segítségére támaszkodva, hozzáfogott a megmaradt erők összegyűjtéséhez, az ipar, a mezőgazdaság' újjáépítéséhez. Bebizonyosodott, hogy a bizalmatlanokkal szemben a kommunistáknak volt igazuk: ebben ajnépben sokkal több erő, sokkal több munkakép esiég, ebben az országban siókkal több bels'ő tartalék volt, semhogy rá lettünk volna szorulva a világkapitalizmus kolduskenyerére. És most példaképpen áll előttünk a magunk helyzete és másfelől a válságokkal, munkáméi" küldséggeil, mindenféle nehézségekkel küszködő nyugateurópai országok állapota. A két példát összehasonlítjuk és levonjuk belőlük a következtetéseket. Latijuk, hogy Angliában, Franciaországban, Olaszországban egész iparágakat állítanak meg vagy szerelnek le. hétrőlhétre újabb ós újabb százezreket tesznek ki 29