Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

437 Az országgyűlés 19. ülése 1949. állami gazdaságokbam előirányzott és elsősorban az állattenyésztés érdekeit szolgáló újépületek. Ezt mutatja a 140 új gépállomás létesítéseA közlekedés terén az új építkezések korszakát jelzi á Bur'tatpeist— miskolci vonal villamosítási munkálatainak megkezdésiéi, az óbudai új Duna-híd megépítése és jelzi sok más mellett a budapesti mélyvezetésű földalatti vasút építkezésének megkezdése is. Az új állami áruházak a belkereskedelem terén megmutatják iáé új építések megindítását, de ugyancsak egy s cur új létesítmény fogja szélesíteni egészségvédelmi hálózatúinkat is: járványkórház, óvodák, gyógyfürdők, bölcsődék és sportpályák egész sora. Az új létesítmények sorából nem hiányoznak, sőt egyre magyobb súllyal szerepeinek >a népimüvelés és a népoktatási új intézményei is. amelyeknek szerves részét alkotják a GanzVagótíban építendő 500 személyes és a Ganz hajógyárban építendő 200 személyes tamniűhely éppen úgy, mint a miskolci vagy veszprémi műegyetem hatalmas építkezése. Azt mondhatná iá zoinban valaki. ak

a nem ismeri a szocializmus gazdasági és társadalmi rendszerét, » szocialista társadalom építésének tÖTvényeit, hogy az állaim feladatainak fokozódása, a beruházások, ia kulturális és szociális kiadások megnövekedése a dolgozó népre háruló terhek növekedésével járhat csak együtt Ezt a hiedelmet a viliágon először a szocialista Szovjetunió társadalma» a Szovjetunió szocia lista gazdasági rendszere döntötte ínég. 1 eninek a hiedelemnek az ellenkezőjét bizonyítj népi demokráciánk fejlődése és ezt bizonyítja jövő évi költségvetésünk isA költségvetés kereteinek növekedésével, a beruházási, a saociáhs és egyéb kiadások gyors ütemben történő emelkedésével, ha a stabilizációt biztosítani akarjuk, a bevételek hasonló ütembein' történő emelkedésének is együtt kell járnia. Csakhogy ezek a» bevételek nem a dolgozó nép terhét növelik, nem ammak életszínvonalat csökkentik' hanem a szocialista akkumuláció tervszerűségével, a szocialista akkumuláció új. nálunk eddig ismeretlen forrásainak feltárásával érhetők el. Népgazdaságunk fejlődése, a termelés és a forgalom kiszélesedése. így mindenekelőtt az ipari termelés közel 18%-os növekedése, amit ' jövő évi tervünk a

2 idei termelési színvonallal szemben előír, önmagában is az állami bevételek jelentős növekedését teszi lehetővé anélkül» hogy bármilyen többletterhet rakna ia dolgozó osztályok vállára. De — mint említettem — ezen túlmenően a szocialista akkumuláció újszerű, újtípusú forrásai játszanak döntő szerepet abban, hogy a költségvetés bevételi oldala éppen olyan reális és éppen úgy a dolgozók érdekeit szolgálja, mint a kiadásoké. Vájjon a dogozók terhének . növelését jelenti-e a takarékosság fokozása, amit jövő évi költségvetésünk az állami és gazdasági élet minden területén megkövetel?. Nyilvánvalóan nem! Itt nem a dolgozók terhére való takarékoskodásról van szó. hanem az államigazgatás, a gazdasági munka terén jobb szervezéssel, a bürokratizmus elletni harccal, az idő- és anyag*pocsékolás ellen való küzdelemmel elérhető takarékoskodásról, a pénzügyi fegyelem megszilárdításáról, valamint arról a figyelemről, amelyet minden elköltendő fillérre f ordítanunk kell, hogy az a legjobb, a szocialista építés évi december hó- 14-én, szerdán. 438 szempontjából legfontosabb célokra kerüljön felhasználásra. Kossá elvtárs megemlékezett már arról, hogy adórendszerünkben — például az egyenes adóknál — osztályszempointtból alapvető változások történtek. Az egyenesadó bevételek fokozását a költségvetés a kulák- és egyéb kizsákmányoló elemek, de nem a dolgozó tömegek adóztatásának fokozásával irányozza elő. A szocialista akkumulációniak új, nádiunk edd'ig ismeretlen

1 forrása az, amely nem^ kis mértékben járul hozzá ötéves tervünk sikeréhez, jövő évi költségvetésünk fedezéséhez: az ötéves tervkölesön. Uj típusú forrásai nemcsak azért, mert a kölcsön összege nem a^ kizsákmányoló osztályok javára, inem a háború colijaira kerül felhasználásra, hanem a békés építésit, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelését biztosítja. Biztosítja ezt nemosak azért, mert a kölcsönt a kormány a kölcsöint feltételeihez képest vissza fogja fizetni, hanem azért is, mert ellentétben a régi Magyarország 'kölcsöneivei, ez a kölosön miniden kényszertől mentesen került jegyzésre, sőt 50%-bain túJjegyzésre, minthogy a magyar nép a kölcsönt nem egyszerű pénzügyi műveletnek, hanem a szocialista építés fontos láncszemének, az ötéves terv előkészítésében és végirehajtásában történő aktív részvételének tekintette és népmozgalömként tömegesen vállalta a kölcsön jiegyzését és fizetését. Külön akarok azonban beszélni a szoeiar l'sta akkumulációinak azon <úd forrásairól, amelyet a mi viszonyaink között a forgalmiadé és az állami vállalatok nyeresége jelent- Nem szükséges bővebben kifejtenem azt. hogy » vállalatok- nagyüzemeik nyereségének jellege mennyiben változott ímeg a múlthoz képestHiszen )k'i előtt ne vollna világos az, nogy milyen alapvető különbség vlan a tőkések zsebébe vándorló haszon vagy az állalmi üzemeknek a szocialista építés ügyét szolgáló, a síztooialiiista tervszerű akkumuláció legfontosabb forrását alkotó nyeresége között? Közismert az is, ihogy a termelékenység emelésémeik és ezem keresztül a nyereség fokozásának útjai a tőkés kizsákmányolás idején jelentős részben a munka intenzitás fokozása, a munkások fizi; .kai erejének egyre .nagyobb mértékben tönténŐ igénybevétele volt. Az a hatialmais mozgalom, amieily a Szovjetunió dolgozóinak ISztahanoymoEgaiíma példájára nálunk most van születőben, napnál világosabban niu%itiia> hogy más úit az, amelyen járva a teirmeAelnységnek igazán iiagyfolkiú, a kapitalista rendszerét messze túMialíadó emelése érnető el a munka jofhb megszervezésének, észsizerűisítésének a. dolgozók széles töanegeilből jövő kezdeményezésének írtján. Meg kel áronba JI azt is világítani, hogy milyen mértékben változott a forgalmiadé jellege és szerepe _ a szocializmus építésének idején. A forgailmiadó és a hozzá hjasonló fogyasztása adó a tőkés rend szerbem közit udoniásuan a leginkáfbbi antiszociális adó volit, amelynek terhe a legsúlyosabban érintette a dolgozókat és amely a legvilágosabban mutatta a tőkés kizsákmányolásinak ara adórendszeren keresztül megvalósított formáját. A forgalmi és fogyasztási adó, amely ugyanolyan összeggel sújtotta a havi 80 pengőt kereső munkás;, mint a<z ezreket vagy tízezreket kereső tőkéseket, volt am aiz adófajta, amellyel az uralkodó osztályok a legegyszerűbben tolhatták át az adóteher legnagyobb ré-