Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

435 Az országgyűlés 19. ülése 1949. sen keresztül & dolgozó magyar népet. Igaz, hogy a 28 család között az uralkodó osztálynak olyan tagjai is szerepeltek, mint Károlyi gróf 53^000 holddjal, a gróf Wenckheim-osalád 10.000 holddal, az AndrásSyak 59.000 holddal és nem utolsó sorban a. Bethlen-család és gróf Bethlen István is nébányezer told családi birtokkalDe nemcsak a költségvetés kiadásainak, hanem bevételeinek növekedés© is fokozta a dolgozók nyomorát és .eszközévé vált a magyar nép elnyomásának,. Minden új adó egyre jobban sújtotta a c?iolgozók|at, szorította le a munkások reálkeresetét. A parasztság milliói szenvedtek a. súlyos adóterhek járma alatt. A költségvetési bevételek növekedése aara volt jó, hogy tízezrével kergesse pusztulásba a paraszti gazdiaságokat és kényszerítsék tulajdonosaikat kivándorlásra, vagy méginkább arra, hogy földjüket bérbeadják a nagybirtokosoknak vagy a kulákoknak. A bevételek fokozása tehát közvetve vagy közvetlenül a dolgozó osztályok életszínvonalának csökkentését jelentette, mert minek másnak volt nevezehető az, »amikor a HorthyMagyarország úgy biztosította a csendőrségre. börtönökre, luxusépítkezéslekre, panamákra tszolgáló Összegeket, ^ hogy olyan magasra emelte fel a cuikor aráit, hogy az a munkásság számára éppe,n olyan elviselhetetlen volt, mint a parasztságra, hogy tömegesen voltak olyan munkás- és parasztgyermekek, akik csak hallomásból ismerték a cukrot, akiknek testét persze könnyebben kezdték ki a népbetegségek, mint az uralkodó osztályok jól táplált gyermekeiét. A eukoiradó tétele például 1931-től 1932-re 25 százalékkal emelkedett, Megdrágították a gyufát azért, hogy minden doboz gyufával Összesen 200 millió pengőt fizessenek a magyar dolgozók az úgynevezett svéd gyixfakölcsön keretében, amelyet látszólag állami érdekből vettek fel. De valóban állami érdeknek nevezhető-e az, amire a gyufa-filléreket fordították: hogy boldankint 600 pengőjével fizessék ki a földesuraknak 'azoknak a földeknek az árát, amelyeket 1920-ban a Nagyatádi-féle föld-reform eéljaira igénybevettek. (11,00.) A költségvetés növekedése f tehát Magyarországon, akár a börtönökre és csendőrségre fordított kiadásokat nézzük, akár a dolgozók életszínvonalát csökkentő bevételeket vizsgáljuk,'egy célt szolgált: azt, hogy foikozza az uralkodó osztályok kizsákmányolási lehetőségeit, (a dolgozó nép elnyomását és nyomorát. Mit jelent nálunk az államháztartás előirányzatának, a költségvetési kiadások összegéneik növekedése? Azt jelenti, Jhogy egyre növekednek azok az összegek, amelyeket a termelés kiszélesítésére és közvetlenül: vagy közvetve az életszínvonal emelésére fordítunk. A mi költségvetésünk növekedése azt jelenti, hogy 446 millió forinttal többet fordítunk jövőre kulturális és szociális célokra* mint az idén», nem számítva ide az ugyancsak kulturális és szociális célokra fordított beruházások növekedését és a társadalombiztosításra fordított öszszegeket- Ezzel 47 százalékkal növeljük meg folyó kulturális és szociális kiadásaink előirányzatát. Nemcsak általában növeljük meg például a szakszervezeti üdültetésre előirányzott összegeket, hanem az ideinél 60 százalékkal többet fordítunk a gyermekek üdültetésére, és az ingven üdülő élmunkások számát az előirányzott Összegből kétszeresére emeljük. A középfokú oktatásra 33 százalékkal^ az egyetemekre 40 százalékkal többet fordítunk, mint évi december hó 14-én, szerdán. 436 bavaly, és hatalmas mértékben fokozzuk &z ipari, mezőgazdasági és egyéb területeken ® szakoktatást. A ml költségvetésünk emelkedése azt jelenti, hogy 900 millióval növeljük meg a honvédség céljaira fordított kiadásokat,^ de nem azért, hogy ez a dolgozó nép elnyomását szolgálja. Ezt nemes afc az zárja ki. hogy az álíamhatalom a dolgozó nép hatalma, s hogy kormányzatunk nem a nép ellen, hanem a dolgozók érdekében hívta létre az új honvédséget, hanem kizárja az új, munkásokból és parasztokból, a nép fiaiból álló honvédség jellege is. A honvédségünkre fordított kiadfásiok növekedése tehát nem a dolgozó nép jóléte és biztonsága ellen irányuló merényletet takar, mint a Horthy-hadsereg növelése, hanem a nép jólétének és fejlődésének m védelmét szolgálja, hogy népünket semmiféle imperialista támadás meg tie akadály ózhassa nyugodt építiő munkájában. A legfontosabb szerepet a népgazdaság továbbfej l'esztése, az életszínvonal emelése szempontjaiból kétségkívül a beruházásokra előirányzott összegek játsszák. Az előttünk fekvő költségvetésben előirányzott berházáísok nyolcszorosát teszik , ki annak az összegnek, amelyet a háború előtt a \ költségvetésben és azon kívül Magyarországon évente beruháztak, és 68 százalékkal múlják felül azt az összeget, amelyet idén hároméves tervünk utolsó évében beruházásokra fordítottunk. A háborúelőtti 13 év átlagában a költségvetés kiadásainak 3.3 százalékát forddtottálk beruházásokra. Az előttünk fekvő költségvetésben a beruházások súlya 41 százalékkal szerepel, tehát tizenkétszer akkora súllyal, mint a régi, MagyaTország költégvetésében. A 7 és Í-* miiltiárd'Oeí beruházási programúi, amely «, költségvetés kiadásainak legnagyobb tétele, nemcsak a termelés kiszélesítésének, az életszínvonal további emelkedésének útját jelzi, hanem azt a minőségi változást is. amellyel az 1950-es beruháizáfii terv alapjában különbözik a hároméves terv beruházási programmjától. A különbség lényege az, hogy bár a hároméves tervben ' is új létesítmények egész sora jelezte az új Magyarország építését, — gépállomások, új gyárrészek, egészségházak, iskolák—-a hároméves terv beruházásai legnagyobb részükben még a helyreállítási periódus berunájzásai voltak. Az ötéves t terv alapvető célkitűzésének megfelelően, aníely Magyarország népgazdaságának újjáalakítását, újjászervezését jelölte meg, jövő évi beruházási terveinkben igen nagy súllyal szerepelnek azok a létesítmények, amelyek teljesen újat alkotnak és ezzel új fejezeteket nyitnak meg tervgazdálkodásunk történetében. Ilyen új beruházás mindenekelőtt az új hatalmas vas kombin át építésié, amelynek az idén csak az előmunkálatai indultak meg; ilyen beruházás például az új várpalotai erőmű, egy új irodagépgyár létesítése, új kazámgyár felállítása. Az új beruházások sorát növeli a vü* lamosenergiatermelés és az öntözés szempontjából egyaránt nagyjelentőségű tiszalöki erőmű, amelynek munkálatai a jövő évben kezdőd*" nek. Üj létesítmény a kenőolajgyár, a mezőgazdaság szempontjából pedig rendkívüli jelentőségű az új szuperfoszfátgyár létesítése. De nemcsák az ipar területén indul meg az újat alkotó beruházások sorozata, hanieim a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság egyéb területein is. Ezt mutatja a közel tízmillió forintos beruházás, amelyet új erdők telepítésére fogunk fordítani. Ezt mutatják az 28*