Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
429 Az országgyűlés 19. ülése 1919. évi december hó li-én, szerdán. 430 Költségvetésünknek a népgazdasági tervivel való szoros Összefüggése 'lényegesen növeli a számadatok realitásait, de egyúttal azzal a következménnyel is jár, hogy a tervnek miniden részletében való pontos teljesítése előfeltétele annak- hogy a költségvetés bevételei és kiadásai egyaránt az előirányzatnak megfelelően alakult ássanak. T- Országgyűlés! A múltban, a népelmyomió Horthy-rendszerben az állami költsegyete;? vajimi kevéssé érdekelte népiünket. Jól tudták"hasty abból csak a nagybirtokosok, a gyárosok és a bankárok húznak hasznot, a nép pedis: nyögte a növekvő adóterheket. A mi költségvetésűink azonban a imagyar nép költségvetése. Annak 'S^evéteHleit népük Si&ocialiizfmust építő munlkalendülete biztosítja, kiadásai pedig; egytől-egyig a népért vannak- Számukra épülnek az új gyárak, iskolák, kollégiumok, lakóházaik; ők és fiaik tanulnak az új egyetemieken és. tanfolyamokon; szociális imtézménveink. raíz ő jólétüket vannak hivatva biztosítana. Eddigi eredményeink, az a hatalmas 'lelkesedés, mielylyel dolgo'zó népünk városban és, falun egyaránt ötéves tervünket fogadta, biztosítékot nyújt arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának ég a magyar nép bölcs vezérének, Rákosi Mátyásinak irányításával (Hosszantartó lelkes, ütemes taps.) aa ötéves tletrvből 1 az 1950- évre eső feladatokat. így magát az 1950. évi költségve tésií is, maradéktalan uni megvalósítjuk. T. Országgyűlés! ^ A Magyar Népköztársaság 1950. évi költségvetését az országgyűlés költségvetési biizottsága letárgyalta és változatlan 1 szöveggel jóváhagyta. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a ( beterjesztett költségvetést általánosságban fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZETT JÓZSEF jegyző: Szita János! ELNÖK: Szita János képviselő urat illeti a szó. SZITA JÁNOS: T. Országgyűlés! A költségvetés számai felett dönt, hanem a költségwr.S'zággyűlés munkájának. Amikor a% országgyűlés a költségvetés kérdéseiben állást foglal, nemcsak pénzügyi kérdések, nemcsak a költ" ségyetés számai felett dönt. hanem a költségvetésein keresztül tulajdonképen a kormány, az egész ország munkaprogramját hagyja jóvá.» A költségvetés tárgyaláislát .nagy mértékben megkönnyíti az, hogy az elmúlt napokban elfogadott hatalmas népgazdasági ötéves tervünk világosan mutatja meg a legdöntőbb területeken hosszú látra, előre a szocialista építés feladatait. A jövő évi költségvetés, szellemében és keretszámaiban egyaránt, már az új ötéves terv alapján készült el. Ezért joggal tekinthetjük úgy a jövő évi költségvetés parlamenti tárgyalását, mint a>z országgyűlés munkájának azi ötéves terv megvalósítására irányuló első komoly lépését. Ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés valódi jellegét világosam láthassuk, nem elég azt önmagában vizsgálni, hanem össze kell hasonlítani az előző évek költségvetéseivel. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a« országgyűlés Magyarország eddigi legnagyobb költségvetését fogadja el Eminek & 17-5 milliárd os kerete messze meghaladja a Magyarországon eddig valaha megszavazott költségvetéseket. A költségvetésben szereplő 1 % A milliárdos beruházási keret ugyancsak óriási mértékben múlja felül a Magyarotrszágon valaha *s a termelés és az életszínvonal fejlesztésére szolgáló, beruházásokra fordított össaegeket. A I költségvetésnek ez az első alapvonása világo-san utal airra, hogy jövő évi tervünk és költI ségvetésünk fő feladata már egészen más. mint a hároméves tervé volt. Ahogyam aiz ötéves terv a magyar népgazdaság újjáaílakításának, új alapokon való megszervezésének terve, úgy már a jövő ; vi költségvetés is — amint az már az összes eit megelőző költségvetések méretét túlhaladó keretéből is kitűnik — új, az eddiginél sokkal nagyobb feladatok megoldására utal. Hogyan aránylik az államháztartás jövő évi előirámyzata Magyarország régebbi költségvetéseihez? A háfoorúelőtti évtized átlagálban Magyarország költségvetése hozzávetőlegesen évi 1.2 milliárd pengő körül mozgott Ebből a pengő átszámítása után; kitűaik. hogy a jövő évi előirányzat több mÂmt három és félszerese a hábcrűelőtti évek költségvetési keretének. A benyújtott költségvetés kereteinek vizsgálata ezonbam memesatk; a háború előtti évekkel szemben elért fejlődésünket mutatja, hanem világos kénét ad a népi demokrácia gazdasági ós kulturális fejlődésénői is. Ezt elsősorban attól az időponttól kezdve lehet szemügyre venni, amióta — hála nagy Pártunknak és Pártunk vezetőjének, akit a nép azokban a napokban a forint apjának nevezett el, Rákosi elvtársnak — a stabilizáció révén szilárd alapot teremtettünk pénzügyeiinik és azon túl egész n épgaizdaságunk fej 1 ődése sz ámár a. A jövő évi előirányzat az első stabilizációs költségvetés kereteit négyszeresen múlja felül. De megnézhetjük azt a hatalmas fejlődést is, amelyet idei és jövő évi költségvetésünk összehasonlítása tükröz vissza. Az a költségvetés, amelyet az idén hajtottunk végre és amelynek törvényjavaslatát most egy éve nyújtotta be az országgyűlés elé az akikori pénzügyminiszter, Gerő Ernő elvtárs, 9 milliárcfos keretben mozgott. Annak keretét tehát az új költségvetés majdnem 90%-kal haladja mieg. Kossá elvtárs azonban közölte beszámolójábam, hogy az 1949-es költségvetés tervezett kereteit lényegesen túlteljesítettük, amit elsősorban a« tett lehetővé, hogy az ipar termelése jelentősen felülmúlja a tervelőirányzatot, hogy a munkaverseny szélesedő mozgalma, laizi újítómozgalom fejlődése, az iparban rejlő belső tartálékok-egy részének kiaknázása az Önköltségcsökkentés újabb lehetőségeit tárta fél, ós hozzájárultak ehhez a be szolgáltatási sükierei és hozzádárurt pénzügyi szerveink jó munkája. Ha azonban az idén ténylegesen teljesített költségvetési keretekből indulunk is ki, a jövő évi előirányzat így is meghaladja; az idei eredményeket több mint egyharmadával. A költségvetés hatalma® méretei mögött természeteisen ott vannak az ötéves terv első évének reálisan omelkec 7 » előirányzatai, minthogy a költségvetési nem más, mint pénzügyi tükörképe a termelés és a forgalom, az életszínvonal, az egész magyar népgazdaság gyorsütemű fejlődésének. De nemcsak az új költségvetés főösszege jelzi az előttünk álló feladatok megnövekedését, hanem az is, hogy eddig fis jelentős mértékben növeltük meg, és még jobban megnöveljük a jövő évi költségvetés végrehajtása során a nép, gazdaság fejlődésének ütemét. Gerő elvtárs nagy beszámolójábam utalt már erre a körülményre az ötéves tervvel kapcsolatban. De a költségvetés vizsgálatánál is világosam látszik, hogy népgazdaságunk fejlesztésének üteme gyorsabb, mint azelőtt valaha. A háborúelőtti
