Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
427 Az országgyűlés 19. ülése 1949. kát teszik ki. A népelnyomó Horthy-rendszer költségvetésében ezzel szemben a döntő súlypont az elnyomó szervek kiadásaira esett, az erőszakszervezetek népelnyomó tevékenységét pedig szervesen kiegészítette a Horthy-rendszer közigazgatási bürokráciáira, mely az állami kiadásoknak átlagosan egynegyedét emésztette fel. A mi költségvetésünkben, a teljesen megváltozott jellegű igazgatási szervek kiadásai az összes kiadásoknak csupán 3 százalékát teszik ki. Államhatalmiunk megváltozott szerepe tükröződik az áJlaímapparátus összetételében is. A Horthy-rendszer igazgatási .apparátusában a jogászok és a bürokraták volta túlsiílyban. A lecsúszott dzsenltri. ha már elkártyázta földjének utolsó maradványait, az állaiinapparátusibán keresett; menedéket. Lélektelen!, korrupt, a néppel semmi közösséget nem érző államapparátus jellemezte a Horthy-rendszert. A mi államapparátusunk mind osztályösezetételében, mind szakmai tagozódásában gyökeresen eltér a Horthy-rendszer államapparátusatói. A mi álliamapparátusuinkbiarn döntően megnőtt az operatív, tehát a nem igazgatási tevékenységet végző alkalmazottak száma. Az 1950- évi költségvetés létszámkimutatásából az tűnik ki> hogy a költségvetésből fizetett orvosok száima a Horthy-rendszer létszámaihoz képest tizeninyoloszorosrai, az egészségügyi alkalmazottak szánna harmincszorosa, a tanítók és tanárok szarnia ötszörösre növekedett. ÁlliEimapparáit'usuinkiban jelentősen megnőtt a vállalataink gazdálkodását és népgazdaságunk ^tervszerű fejlesztését irányító szakemberek aránya. Ezzel magyarázható a mérnökök számának megkétszereződése, a 'technikusok számának megháromszorozódása. Hortbyék állama kasztszerű státusrendszerével gondoskodott m, oeztálllypoliltika érvér lyesítéséről az állami alkalímaziottaknál isA fogalmazási karban levők fegyelmi vétséget követték el, ha az alacsonyabb karba n levőkkel barátkoztak. Az altiszteknek, kezelőknek és számvevőknek reggel 8 _ ra kellett a hivataliban lenniök. de a magaisablb kasztban levők esak 9—10 órára ballagtak be munkahelyükre. A benyújtott költségvetés létszáimösszeállításából teljesein eltűnt ez a régi kialsztrendsízer. Az állami alkalmazottakat munkakörök szerint csoportosíiija, és ezáltal lehetővé teszi, hogy államigazgatásunkban is megvalósítsuk a tervszerű munkaerő-gazdálkodást. Először szerepel táfcmi költségvetés ünkr ben 2178 főnlyi ezínházi alkalmazott és közel 5000 főnyi tudományos munkát végző dolgozó illetménye. A tudós mai már nem fűtetlen. pókhálós szobáiban nyomorog, hanem, anyagilag is egyik legmegbecsültebb tagja társadalmunknak, és a fejlődés perspektíva j^ beniae van azokba^ a hatalmais összegkben amelyeket egyetemi és felső oktatásunkra, a miiniszteiúumainkíba és állami intézményeinkbe bekerült úji munkás- és paraszítítisztviselők oktatására, szakiskolákra, kollégiumokra es ösztöndíjakra fordítunlki. Niépi demoíkráoiánknfsík egyre több magas műveltségű, kitűnően képzett, a népből jövő és a (néphez, hű szakám" bérre van szüksége;, és az oktatásra előirányzott hatallmias összegek jelzik, hogy államunk* mennyire fontos 'feladatának (tfekinltí dolgozói szakképzettségének fejlesztését. T. Országgyűlés! Az elmúlt héten emelte az országgyűlés törvényerőre népgazdaságunk vi december hó 14-én, szerdán. 428 ötéves tervét. A mi 1950- évi költségvetésünk már jelentős részben tükrözi azokat a feladatokat, amelyek ötéves tervünk első évének megvalósításával kapcsolatban pénzügyi síkom jel'entkezniek. 1950. évi költségvetésünk nemzeti jövedelmünknek 1950-hen bekövetkező jelentős további emelkedésére épült fel- A nemzeti jövedelem ilyen rohamos emielkedése kapitalista államokban elképzelhetetlen, és csak a megvalósult szocializmus országaibami ismeretes, csak a szocializmust építő országokban lehetséges- Mi évről u évre hatalmasam növekvő összeget fordítunk 'népgazdaságunk fejilieazté" sere. és ugyanakkor egyidejűiéig tudiiuk népünk életszínvonalát, kulturális és szociális jólétét emelni. A szoeiaiáztmiué építésélnék előrehaladásaval egyre bővül népgazdaságunk szocialista szektora és ezzel kapcsolatos az. hogy évrőlévre a kapitalista államokban nem ismert arányokban emelkedik költségvetésünk volu.mene is. Az állami költségvetés a nemzeti jövedelemnek egyre szélesebb területét vonja be ellenőrző köréibe, és egyre inkább t válik tervgazdálkodásunkínak is szerves részévé. A köMsiégvetés számadatai a; népgazdasági teriv szálmaihoz szorosan kapcsolódnak. A népgazdasági terv határozza .meg feladatainkat a népgazdaság*, fejlesztése, népünk anyagi és kulturális felemelése terén. A tervvel való ez a szoros kapcsolat egyaránt jelentkezik a kiadásoknál ég bevételéknél. A költségvetési reform lehetővé teszi, hogy kiadásainkat azok jellege szerint is csoportosítva, terjeszthetljük az országgyűlés elé. Költségvetésünk rovatrendje biztoítjai hogy tervgazdaságunk anyagi méreteit ÖsszeegyeztetbJetjiük a legnagyobb fogyasztó, , ax áMam igényéivel!. Költségivétlésümik ponto& számot ad arról, hogy állami ezerveink milyen összegeket fordítanak nyomtatványokra, milyen mértékben fogják vasútainkat és különböző egyéb szállítási eszközeinket igénybevenuii, mennyi szenet, fát. villanyi áramot fognak felhasználni, kórházaink, kollégiumaink mennyit költenek élelmiszerre és egyéb anyagokra, egyenruhás szerveink milyen méraékbeiiii fogják textil- ési bőriparunk szolgáltatásait igénybevenni. Költségvetésünkben ez évben először szerepel az az összeg is, amelyet állami nyersanyag-tartalékokra kívánunk fordítani. (10.30) Ezeknek az előirányzatokinak mindlein egyes tételé szervesen kapcsolódik az 1950~re már kidolgozott népgazdasági részlettervekhez. De ugyanígy bevételeink sem becslésen vagy az 1949. évi számok egyszerű további ejleszítiésén épülnek feli, hanem szorosan kapcsolódnak a népgazdasági tervhez. Forgalmiadé-hevételeinket az 1950. évi termelési és fogyasztási tervek számadatai alapján kalkuláltuk. Vállalataink nyereségeinek felbecsüléséné! figyelembe vettük a tenmlélékenység növekedésének és az önköltségesökk énééinek 1950-^*« előirányzott tervszámait. TJgyanigy egyenesadó-beyételeiniknél is most először tudtunk konkrét részlettervek alapján reális száanátásokon* nyugvó előiráiuiyzatot adni. Illetményadóbevételeinket, amelyek egyenesadó^bevétieleink legnaigyoblb tétellét adják, az, alkalmazotti létszámnak a terviben előirányzott emelkedésének megfelelően irányoztuk elő közel 1-6 milliárd forint összegben- Társulaitiadő'blevételeink 800 málló forintos előirányzata is az 1950. évi részletterveken! épül fel.
