Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

425 Az országgyűlés 19. ülése 1949. mai, biztosítva "kezdeményező és ellenőrző jogaikat a területi problémák Jhelyes megoldása tekintetében. Iskoláink, kóriháiziaáink, egyéb kulturális és szociális intézményeinik egész sorát adtuk már át és fogjuk a közeljövőben átadni állami hatáskörből a helyi önkormá.nj-zatf)k hatáskörébe- A helyi vállalatok egész sora — vízműveik, villanytelepek. kenyérgyárak, malmok és egyéb üzemek — kerülnek a helyi igazgatás hatásköre alá. A jelentősen megnövekedett feladatok nagy mértékben kiszélesítik önkormányzataink gazdasági é« pénzügyi kereteit is. Ennek következtében csak helyesléssel fogadhatjuk, hogy *ߣ állami költségvetés mellett 1950. övi költségvetésiünk az önkormányzatok költségvetését is magában foglalja. Az önkormányzatok kiadásait 1950-re 1260 millió forintban irányoztuk elő. Önkormányzataink'azadórészesedés mellett saját bevételekkel ig .rendelkeznék, összes bevételük 1950-re 631 millió forintot tesz ki. A különbözetként mutatkozó 629 millió forintot iaz államigazgatás költségvetésébe állítottuk be kiegyenlítő kezelésben. Az állami és önkormányzati költségvetés mellett a benyújtott költségvetés harmadik szerkezeti részét társadalombiztosító és nyugdíjintézményeink költségvetése alkotja, amelyeknek pénzügyei 1282 millió forint bevétellel és 1230 millió forint kiadással nemcsak egyensúlyban vannak, hanem 52 millió felesleget is mutatnak. 1950, évi költségvetésünk ilyen módon szerkezetileg egységesebb képet ad állami és önkormányzati igazgatásunk, szociális és kulturális építésünk fejlődéséről, mint korábbi költségvetéseink. Nem volna kellő áttekintésünk népgazdaságiunk és államigazgatásuk egészéről, ha a központi és helyi államhatalmi szervek között megosztásra kerülő feladatokat nem tudnánk egysége« szerkezetben áttekinteni. Ugyanígy hiányoznék szociális kiadásainkról való egységes áttekintésünk, h-a az állami költségvetésben szereplő tételek mellett figyelmen kívül hagynánk tálrsadialonibiztosítási intézményeink szociális kiadásait. Az 1949. évi költségvetéssel szemben viszont hiányzik új költségvetésünkből a MÁV, a posta és az AHaimi Mezőgazdasági Gépüzem költségvetése. Ezek az üzemek ma már éppen úgy a vállalati gazdálkodás keretébe illeszkednek bele, mint népgazdaságunk állami szektorát alkotó egyéb üzemeink. Nem volna indokolt, hogy' vállalataink közül osupám néhányat szerepeltess' sünk költségvetésünkben. Állami vállalataink népgazdálkodásának azonban továbbra, is megvan a kapcsolata költségvetésünkkel. Vállalataink nyereségeiket a költségvetésbe fizetik be, mégpedig — ahogyan erre már Kossá pénzügyminiszter elvtárs rámutatott — 1950-ben. 3165 millió forintot, hatalmas új he vétellel gazdagítva 'költségvetésünk fedezetét. Viszont ugyanakkor vállalataink tőkeellátása, új üzemeink forgóeszközeinek biztosítása, az alapításokhoz és átszervezésekhez szükséges támogatás ugyancsak a költségvetésiből nyeri fedezetét. Az elmúlt évi költségvetésben a vállalati gazdálkodás 1050 millió forintban előirányzott nettó eredménnyel szerepel. 1950-re abból »a célból, hogy vállalati gazdálkodásunknak az állami költség*vetéssel való kapcsolatát teljesebbé és áttekinthetőbbé tegyük, vállalataink nyereségbefizetéseit és vállalataink részére a költségévi december hó 14-én, szerdán. 426 vetésből történő juttatásokat külön-külön bruttó összegekben szerepeltettük. Az 1950. évi költségvetésben új vállalataink forgóeszközökkel való ellátására, alapítási és átszervezési költségeire, kisebb kiegészítő beruházásaiig összesen 1135 millió forintot irányoztunk elő. amely összeg természetese» megnöveli a költségvetés kereteit anélkül, hogy nemzetgazdasági értelemben teljes egészlében új kiadást jelentene. Mindezek alapján megállapítható, hogy az 1950. évi szerkezeti változások, az előző évvel szemben mutatkozó szerkezeti eltérések lényegesen javították és egységesebbé tették költségvetésünket. Ez a jobb áttekintés hozzájárul ahhoz, hogy 1950. évi költségvetésünk híven tükrözze vissza azokat a változásokat, amelyeik államhatalmunk gyökeresen megváltozott jellege következtében állami feladataink területén jelentkeznekNépi demokratikus államunkban, a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, dolgozó népünk a munkásosztály vezetésével halad a »•zociializiinus felé. A .népi demokrácia állama. amely a termelőeszközök többségének tulajdonosa és amely hatalmát és az irányítása alatt álló eszközöket a szocializmus építésére használja fel, gyökeresen más feladatokat tölt be, mint a kapitalista állam. A kapitalista állam, amely a tőkések osztályszervezete, a lakosság elenyésző kisebbségének elnyomó szerve, a, kizsákmányolt többséggel szemben, kiadásainak többségét, főfeladatának megfelelően az erőszakszervezet, a rendőrség', a csendőrség, a had sereg, a bíróság, a büntető intézetek fenntartására fordítja. Á burzsoá államok is fordítanak bizonyojs összegeket közoktatásra, hogy a munkások a fejlettebb technika kiszolgálásához szükséges alaptudást elsajátítsák, és « modern gépeken fokozottabban termeljenek profitot a kapitalisták számára. Á tőkés államokba^ is szükség van bizonyos közegészségügyi intézményekre, hiszen a járványok nincsenek tekin; tettel a vagyoni helyzetre vagy >a társadalmi állásra. Ezek a közoktatási és közegészségi kiadások azonban a kapitalista állam költségvetésének csak csekély hányadát teszik. A mi államunk feladatai alapvetően különböznek a kapitalista államokétól, és ez a különbség' döntően jelentkezik a költségvetés megváltozott súlypontjainál is. Népi demokratikus államunk feladatainak a. kapitalista államótól döntően eltérő jellege elsősorban ahban domborodik ki, hogy a mi államunkban a népgazdaság fejlesztései népgazdaságunk (Szocialista átalakítása állami feladat. A mi államunkban nem a tő* kések, hanem 'az állani létesít új gyárakat, áruházakat, az állam látja el mezőgazdaságunkat modern traktorokkal és egyéb gépekikel. Vállalataink irányítását nem á nagybankok és a kapitalisták szervezetei, a TE'BE és a GyÖSz végzik, hanem újjászervezett vagy tíjonnan szervezett gazdasági minisztériumaink, amelyeknek feladatkörében összezsugorodtak a régi közigazgatási feladatok, és azok helyét a népgazdaságunk fejlesztését irányító, vállalataink gazdálkodását összefogó, rendszerező és ellenőrző feladatok foglaltaik el. Költségvetésünk legnagyobb tételét, összes állami kiadásainknak 41.3 százalékát népgazdaságunk ötéves tervének beruházásai adják. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadásaink, — beleszámítva a tervberuházásokat, vállalataink tőke- és alapítási költségellátását és f népgazdaság irányításával kapcsolatos költségeket — összes kiadásainknak már 63.8 százaié-