Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

Ä\ 4l7 Az országgyűlés 18. ütése 1949. tagság volt ilyen magasabb fokmérő, hanem a dolgozatok akadémiai bemutatása és • megjelentetése az akadémia folyóirataiban már Siztaítén egy bizonyos fokú értékelésnek számított. Az akadémiák Hyesu módon előnyt biztosítottak tagjaiknak" Elősegítették, hogy a hétköznap gondjaitól mentesen, a gyakorlati életből kikapcsolódva miméi elvonultabban végezhessék munkájukat. Ment itt volt a hangsúly: az,, akadémiák trendszerűit az úgynevezett magas szárnyalású, elvont tudományoknak voltak >a táimagatói, é« a gyakorlati élethez tulajdonképpen alig volt közük. Mi adta meg hát az akadémiák néha már többszáz éves fennállásához a reális alapot, az anyagi feltételeket, ha munkájuk főképpen ilyen imponderábiliákon alapultl Egyszerűen az, hogy az lakadéniiák ugyanakkor, amikor f ellegvárai, csúcsszervei voltak az elvont magas tudományok pártolásának, a valóságban egyszersmind, akarva nem akarva, szolgálták az uralkodó társadalmi hatalmat azaalL hogy segítettek a szellem fegyvereit kisajátítani! egy kisebbségi osztály uralma számára. Biztosították ugyanis, gyakran a legnemesebb szándék ellenére, a> tudomány eredményeinek a szó szoros értelmében vett elvontságát, elvonását a a kizsákmáinyolt millióktól. Ezért volt az, hogy az akadémiák tagjaik munkásságától ilyen értelmű »magas szárnyalást« kívánva-, a kutatá" soknak a gyakorlati élettől való eltávolodását szolgálták' Ezért volt az is. hogy a természettudományoknak és a> műszaki tudományoknak easek az aJsadémiák lehetőleg semmi, vagy kevés szerepet juttattak. Ilyen módon váltak az akadémiák a gyakorlati élettől távol álló formaságok és külsőséges hagyományok ápolóvá isNem volt kivétel ez alól — mint az igen t. előadó képviselőtársunk szavaiból is hallottuk — a Magyar Tudományos Akadémia sem sok időszakán keresztül. Báztos vagyok bemnie, hogy új világunk és elsősorban önök. t- képviselőtársaim, szintén szívdobogva figyelik Tudományos Akadémiánk kérdését és így az előttünk fekvő törvényjavaslatot is. De arról is meg vagyok győződve, hogy a magyar: 'nép minden tagja —• élén az országgyűlési küldötteivel — többé nem az úgynevezett híres emberek gyűléseként, érdekesség gyainánt nézi az Akadémiát, vágyig abból a szempontból, ami éppen elválasztja az egyes embert, például az úgynevezett kiválóságokat a. tömegtől, hanem ellenkezőleg, saját érdekeit felismerve, abból a szempontból vizsgálja az Akadémia kérdését, ami azt a tömegekkel összeköti, vagyis abból a szempontból, amit a Tudományos Akadémia közvetlenül és gyakorlatilag adui képes az országnak. Uj világunk hatalmas eredmény ebiek láttán ma már nem lehet többé kétséges a magyar nép előtt» hogy aa emberi jóléthez, boldogsághoz nem szükséges más emberek igában tartása, >az embermilliók kiuzsorajzása, hanem lehetséges az embeirmilliókat is megelégedetté tenni, mégpedig egyrészt felvilágosítással, az öntudatqsaibb, joibb. eredményesebb termelő munka által, másrészt éppen a tudomány és a technikai haladás eredményeinek tényleges felhasználásával. A tudományos halada® előrevitelét és a technika* eredményeánek felhasználását vara hivatva biztosítani a Magyar évi december hó 13-án, kedden. 418 Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat. Míg a régi viláfir nem látta kíváraaJtiosmak a gyors haladást, félt a változásoktól, a tudomány eredményeinek a gyakorlati életbe való állandó és azonnali átvételétől, ezért főleg az ilyen változásokat nem, vagy csak kevésbbé fokozó úgynevezett szellemtudományokat támogatta, addig az új világunk felismerte, hogy az embertömegek sorsának gyors javítását éppen: a tudomány, mégpedig «kősorban a természettudományok haladása és e haladásinak a műsziaki tudományok általi felhaszmálása révén érheti el. Ezért mindenekelőtt az Akadémia kibóVítette eddigi kereteit, anieigfélelő szervezeteket adva ,a természeti és műszaki tudományoknak. Tökéletesen kifejezi eat a különbséget a régi és új! akadémiánk osztályainak összehasonlítása!. A régi Akadémián három osztály volt; nyelv- és alaptudományi osztály; bölcselet, társadalmi- ési történiettudományi osztály; matematika és .természettudományi osztály. Ezzel siaömiben alz új Akadémiának a következő osztályai vannak: nyelv- és irodalomtudományi: társadalniir törtéueti; :

. matematikai- termésaettüdományi; biológia- és agrártudományi; orvostudományi; műszaki tudományok osztálya. Nyilvánvaló, hogy ez új osztályok sorrendje niem jelent többé csökkenő érték szerinti rangsorolást sem. Mármost hogyain járt el a továbbiakban az új Akadémia céljainak megvalósításában? Amint a tfÖrvényslavaeaatból kiderül, egyrészt országunk legkiválóbb, eilislmert tudósait, szakembereit összegyűjtve, ezek segítségével felkutatja és nyilvántartja az országunk tényleges helyzetére vonatkozó adatokat. Megállapítja a legsürgősebb feladatokat, az országos érdekű tudományos célokat. Entnek megfelelően tervszerűen irányítja a tudomány művelését. Megállapítja a tudományos feladatok elvégzéséhez, a tudományok műveléséihez szükséges eszközöket ée a legmegfelelőbb r személyeket. Gondoskodik a megfelelő folyóirat- és könyvszükségletről. Biztosítjia a szakértők és az újítók összmunkajátl, és köztük a szükséges kapcsolatok megteremtését elősegíti. Végső fókorai irányítja ai különböző tudományos egyesülteteket, ezek munkáját ÖSK* Ézehangolja. Mindennek — amint az előadó szavadból is hallottuk — roppant szerepe van az előttiünk álló ötéves terv kivitélében- Ez a 'terv teljes grandiózitásában a napokban bontakozott ki Gerő imiiniszter hatalmas expozéjából- Ennek a tervnek — ha szabad így mondanunk — központi idegrendszeréti a tudományios tervrész jelenti. Az ötéves tudomiámyos terv irányításába»n és ellenőrzésében már vezető szerepe lesz az új Akadémiának. A termelés hatalmas növekedése mennyiségi és miiniőeégi ^tekintetben csak, úgy lehetséges, ha ,a( dolgozók munkájának javítása imfâilett a tudományos, illetve műszaki haladás összes lehetőségeit felhasználva! állandóan biztosítjuk a felmerülő új és úűi problémák legjobb, legszakszerűbb megoldását. Emellett azonban nem engedjük, hogy főerőinket éllaprózzuk. hanem kijelöljük a legdöntőbb feladatokat és azokra koncentrálva a. legjobb erőket, biztosítjuk ezeknek a döntő féladatoknak teljes, komplex megoldását. Az összes tudományos intézetek, bármely tárcához tartoznak is. az Akadémiának mutafc