Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

4l9 Àz országgyűlés 18. ütése 1949. .iáik be specialis munkatervükét és költségvetésüket- Az új Akadémia ebből ai magasabb terveket előkészíti, részekre bontja és ütemezi, tehát Magyarország gazdasági erejlének lehető legracionálisabb kihasználását biztosítja az öt" éves terv kérettem belül te. É (hiaftialuias felladatok mellett legyen szabad néhány kisebb példával is illusztrálnom az Akadémiának, mint legfelsőbb tudományos csúcsszervnek a szerepét. Eddig nem jutottunk hozzá, hogy a kutató szakemberek idejével takarékoskodjunk, pedig, ezek a szakemberek különlegesen fontos káderei a szocializmus építésének. Ugyanazt a szakértőt sokszor ugyanabban a, kérdésibem: a legkülönbözőbb szervek, vállalatok, egyesületek, minisztériumok kérdezték meg. Most a törvény erejénél fogva az Akadémiára szajjl a tudományos kérdések" ben a hialtóságok számmna való véleanénynyilvár niítás feladata- Előreláthatólag most is ugyanazt a szakembert, illetve ugyamiazokialt a szakembereket kérdezik majd meg. de most majd csaík egyszer. Még natgyobb volt a pazarlás a vidéki szakemberek idejével. A miagiam és vidéki egyetemi tanártársadon praxisából állíthatóim), gyakran történt meg. hogy egy sürgős kérdésben összehívott budapesti megbeszélés után Soproniba visszatérve már otjt várt a távirat vagy a telefoni egy másik közület részéről, amely még ugyanaznap vagy imiásmap új felütazásumkat kívánta Budapestre. Vegyük hozzá, hogy az 'egyszeri sopron-budapesti oda-vissza út gyorsvonaton lakástól lakásig 10 óra., autón is körülbelül 7 óra. Áz Akadémiánjak most módjában áll megszervezni, hogy a legkülönfélébb ilyen megbeszéléseiket, üléseket, sőt felolvasó szaküléseket is a hétnek, vagy a hóniapniaik ugyanazon a napólán tartsák egymásu'támi időpontokiban, amiikoris a vidékiek megtakarítihatják a gyakori felutazáBsal járó időveszJtieségeket, általában pedig az Összes szakemberek e konferenciáilis munkájukat egyvégben végezhetik, vagyis nem kell elmélyedést igénylő kutató munkájukat minduntalan megszakítaniuk. A Tudományos Akadémia új szervezetével megszűnik a Magyar Tudományos Tanács, amely a múlt év vége óta működvén» a magyar tudományos kutatás számára el nem évülő példát mutatott. A Magyar Tudományos Tanács vezetett be ugyanis Magyarországom egy teljesen újtípusú tudományos munkastílust. A Tanács által készültek először hazánkban olyan tudományos tervek, amelyek elkészítésében széleskörű kollektívák vettek részt. Először a Tudományos Tanács vállalkozott sikeresen arma, a, feladatra is, hogy az ország legégetőbb kutatási problémáit kiválassza E problémákra vonatkozó tervek kötötték össze a tudományt a gyakorlati élettel. A Tudományost Tanács, élén Gerő miniszterrel és titkárságában azzal a hozzáméltó kitűnő gárdával, amelyből itt csak Alexits Györgyöt és Erdős Tamást említem, volt képes airra, hogy a kutatásihoz szükséges előfeltételeket megteremtse- Előteremtette a tudományos könyv-, folyóirat- és laboratóriumi felszereléshez szükséges hatalmas össze" geket és a beszerzésükhöz szükséges egyéb előfeltételeket. A kutatókat mentesítette az anyagi gondoktól és még olyatni szükségleteikről is gondoskodott, mint például a nyári üdülés és az autókérdés. évi december hó Í3-án

t kedden 4aö Amikor most a Tudományos Tanács szerepét is átveszi a Magyar Tudományos Akadémia, úgy érzem, nem mulaszthatjuk el minden magyar kutató nevében, kifejezni hálánkat azért a hatalmas mimikáért, amelyet a' Tudományos Tanács a kutatókért, a kutatásért és ezen keresztül az egész Országért végzett. Az Akadémia megalkotja a maga külön tudományos intézményeit, például a legköltségesebb kutató berendezéseket magábanfoglaló központi fizikai laboratóriumot, amelyből speciális jellegénél fogva is csak egy lehet az országban. E saját intézmények létesítése által és más módon sem csökkenti azonban az Akadémia az egyetemek jelentőségét- Meg keil itt említenem, hogy az egyetemeken továbbra is nemcsak az Oktatásnak, hanem a legmuagasiabb kutatásnak is székhelyei maradnak. A« egyetemek kutató jellégének fenntartására feltétlenül szükség van, többek között a felsőoktatás szempontijából is, mert abban a pillanatban, amikor az egyetemeken megszűnnék a kutatás; feltétlenül leszállana az oktatás nívója is. Az oktató gárda a jövő generációt a forradalmi haladás ütemében csak akkor taníthatja, ha, maga iß benne él korának forradalmi haladásában. Amint é csak másoktól átvett, több-kevesebb kéréssel közölt ismeretekre tanítaná a jövő, szakgenerációt, elmaradunk. Az Akadémia és az egyetemek tehát nem válhatnak egymással szembenálló intézményekké, már csak azért sem, mert tagjaink nagyszámban közösekVégül tudnia kell az egész magyar népnek. hogy a tudomány ilyen szervezése terén nem ugrunk sötétbe. Itt i

s kipróbált példa áll előttünk: az a hatalmas és egyedülálló példa, amely megmutatja, hogyan: lehet a kapitalista hatalmak versenye idején behozni ipari elmaradottságunkat, hogyan: lehet a szegény és gyenge mezőgazdasági államból sok más állam ellen" kező érdekével szemben erős ipari állama átalakulni és legfőképpen megmutatja, hogyan válhatik az elnyomott, kizsákmányolt nép a munkásosztály vezetésével erős és elégedett szocialista néppé. Ez a példa, amint mindnyájan tudjuk, a Szovjetunió példája. A szovjet tudományt és ipart nem terhelik a világnak egy még egészen más állapotából származó berendezkedések elavult alapjai. A Szovjet fiatal ipara és oly hatalmassá fejlődött tudományossága már egy magasabb szintből indult ki- De ez a tudó" mányosság többé már nem is magánügy, nem kevés szerencsések magánszórakozásia, ha nom a békés termelés szolgálatába állított, milliók jólétét biztosító, és ennek érdekében a természet céltudatos megváltoztatására irányuló, intézményes közügy. Ë magasrendű alapelvek és a hihetetlenül rövid idő alatt elért roppant eredmények alapján ma már az egész magyar kutató gárda, élén az újjászülető* Akadémia vezetőivel, felismerte és kinyilatkoztatta a, szovjet tudományosság élenjáró jellegét. Ezt a példát óhajtja követni az új magyar Akadémia. T. Országgyűlés! Levonom a végső következtetéseket- Ha az Akadémia célja valóban a tudományok támogatása a nép érdekében, é» ha csak akkor töltheti be hivatását igazán, ha ebben az szellemben dolgozik, mint ahogyan valóban ez a célja, és valóban így tölti be igazi hivatását, akkor megállapíthajuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia valójában 27*