Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-18
115 Az országgyűlés 18, ütése 1949. és fejleszteui, azt a tudományt, amely a Szovjetunióban! az egész társadalmat átszervezte, amely a Szovjetunió népét leverhetetlenné tette és amely a Szovjetunió népének hatalmas sikereit biztosította. Akkor lesz életképes' a Magyar Tudományos Akadémia, ha a marxizmusl6ninizimu)& szellemében fogja fejleszteni a magyar tudományt. (Lelkes nagy taps.) A, Magyar Tudományos Akadémia, valamint a magyar tudományos munkások büsziföétí vallják, hogy példaképük a nagy szovjet tudomány, a világ legmagasabbreindű tud okmánya, ia szocialista tudomány, hogy pélida" képei a nagy Szovjet Akadémia és hogy a Szovjetunió szocialista tudományának eredményeit akarják értékesíteni, továbbfejleszteni az ország szükségletének megfelelőiéin, A Magyar Tudományos Akadémiának és munkásainak nem szabad elfelejteniük: egészen más szellemben kell dolgozni ok a jövőben. A magyar tudományos élet munlkásainak komolyan fontolóra kell venniök: irányító eszmének kell tebinteniök Sztálin elvtársnak azokat az utasításokat, amelyeket a szovjet tudósoknak adott néhány esztendővel ezelőtt. A nagy Sztálin ezt mondotta: »Az a tudomány az igazi tudó* many, amely nem keríti el magát a néptől, nem tartja magát távol a néptől, hanem lkész szolgálni a népet, kész a népnek a tudomány össze» vívmányait átadni; a népet nem kényszeriből, hanem önkéntesen, szívesein szolgálja.« Olyan tudományt akarunk mi is fejleszteni, mint amilyem tudományt Sztálin elvtárs tart hlálado tudománynak, olyan tudományt, amelynek régi és elismert vezetői nem tekintik magukat a tudomány monopolistáinak. Olyan tiu; dományt, amelynek régi és elismert vezetői nem zárkóznak, Î:. nem gubóznak be önelégülten, hanem igenis megteremtik a szövetséget, az együttműködést a tudományok fiatal művelőivel. Mi is olyan tudományt akarunk kifejleszteni, amelynek művelői átértük a tudományban kialakult hagyományok erejét és jelentőségét és a tudományok érdekében hozzáértőén ki is használják, de nem akarnak e hagyományúik rabdává lenni, hanem van bátorságuk és elszántságuk ahhoz, hogy a régi hagyományokat, normákat összetörjék, ha azofk elavulnak, ha a haladás féke^ zőivé válnak- Olyan tudományt akarunk kifejleszteni, amelynek művelői új hagyományokat, új normákat tudnak teremteni. Mi is olyan tudományos munkásoki akarunk lenni, akik nem felejtik ej azt, amit Sztálin elvtárs a tudósok lelkére kötött a Saovjetúnáoban : igenis számolni kell azzal, hogy nemcsak eéhbeli tudósok tudnak tudományos alkotással foglalkozni, nemcsak eéhbeli tudósok tudnak tudományos igazságokat felfedezni, hanem a 'tudomány terén nem közismert emberek is egyengethetik a tudománv útját. ÍA tudományos válágbani teljesen ismeretlen emberek: munkások, pair asztok igenis nagy felfedezésekkel és újításokkal óriási lépésiben vihetik előre a tudományt. (Lelkeift namt taps.) T. Országgyűlés! A magyar tudósok, a magyar tudományos munkások ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor a Magyar Népköztársaság jóvoltából és támogatásával újjáalakul a Magyar Tudományos Akadémia, eddig soha nem isimért magas poliera kerülnek, eddig soha nem ismert fontos helyet töltenek be az ország életében. Ezért a tudományos munkásoknak át kell érezniök: annak a tudománynak, amelyet nekik fejleszteniök kell, haladó tudománynak kell lennie, amely nem elégedhetik meg azzal, hogy a világot megismeri, haneanj a világot ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi december hó 13-án, kedden. 416 át is akarja alakítani. Annak! olyan tudománynak kell lennie, amelynek eredményekép a magyar nép egészségesebb legyen, jobban táplálkozzék, jobban lakjék, több könyvhöz íjusson. Olyan tudománynak kell lennie, amelynek eredményekép a magyar nép anyagi és szellemi ' kultúrája emellkedik. De ugyanakkor tudjuk azt, hogy ennek a tudománynak nemcsak azzal kell foglalkoznia, hogy a termfs/lőerőket fejlessze, és a munkamódszereket tökéletesítsehogy minél termékenyebbé tegye a termelőmunkát, hanem igenis,, ennek a tudománynak azzal is kell foglalkoznia, hogy felvilágosítsa a magyarokat, hogy öntudatossá tegye a magyar népet. Ez a tudomány akkor lesz igazán halaidé tudomány, ha a magyar népet elszánttá teszi abban az elhatározásában, hogy soha többet nem engedi a kizsákmányolókat vissza' térni, hogy küzd minden kizsákmánvolás és elnyomás ellen. • Ha a magyar népet nemcsak erre az elhatározásra teszi képessé, hanem megmutatja a módját is annak, hogyan lehet megakadályozni és hogyan fogjuk megakadályozni azt, hogy újra visszatérjen Magyarországon a kizsákmányolás; ha megtanítja a magyar népet nemcsak arra, hogy harcoljon az imperialista háboirú veszélye ellen, hanem megtanítja arra is* hogyan lehet eredmenyesem, harcolni, hogyan lehet megakadályozni a reakció munkáját, hogyan lehet kitépni a magyar életből a reakciós osztályok é s intézmények utolsó gyökereit is, akkor teljesíti a Magyar -Tudományos Akadémia kötelességét, a szocialista építésnek 1 , hatalmas tényezője lesz és nemcsak régi fénye tér vissza, hanem olyan tisztelet tárgya is lesz, • amilyen sohasem volt a magyar nép részérőlVégire a z lesz a Magyar Tudományos Akadémia, amit mindig vártak tőle: irányítója és «lősegítoje a magyar nép boldogulásának. Ez a törvényjavaslat ennek megvalósítását célozza és ezért kérem az Országgyűlést, hogy eat a törvényjavaslatot részleteiben és általánosságábatn szavazza meg. (Hosszantartó lelkes taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik! CZETT JÓZSEF jegyző: Szádeczky-Kardos Elemér. ELNÖK: Szádeczky-Kiairdos Elemér képviselő urat illeti a szó.. SZÁDECZKYKARDOS ELEMÉR: T. Or; szággyűlés! Valami sajátságos szívdobogtató varázsa van a legtöbb országban! lannak a szónak, hogy Tudományos Akadémia- Ha közelebbről megvizsgáljuk a varázs mibenlétét, rendszerint azt találjuk, hogy nem a magas szárnyalású jelmondatok az intézmény homlokán, nem is a hasonlóan magas szárnyalása megállapítások az; Akadémia céljáról okozzák e sajátságos hatást, hanem egy sokkal hétköz* napibb, egyszerűbb dolog: a hírnév, végső fokon, az emberi hiúság kérdése. Nekünk ma már kissé komikus, de így van: minden párisi polgár büszke, ha megtudja, hogy egy neves ism 'rose beevezett az úgynevezett »halhatatlanság « vizére«, mert jogosulttá vált a francia akadémia tagságát jelképező, sokat emlegetett »zöld frakk« viselésére. És vájjon melyik irodalmi műnek nem jelent eleve legalább is példányszám-sikert, ha szerzője neve alatt ott áll a bűvös cím: de l'académie française? Az akadémiák jellemző funkciója ilymódon gyakran az volt, hogy egy, egyébként alig mér hető értéknek, az elvont tudományos vizsgálódáis, illetve az irodalmi működés értékének fokmérőjéül szolgált. Sőt nemcsak az akadémiai 27
