Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

115 Az országgyűlés 18, ütése 1949. és fejleszteui, azt a tudományt, amely a Szov­jetunióban! az egész társadalmat átszervezte, amely a Szovjetunió népét leverhetetlenné tette és amely a Szovjetunió népének hatalmas si­kereit biztosította. Akkor lesz életképes' a Ma­gyar Tudományos Akadémia, ha a marxizmus­l6ninizimu)& szellemében fogja fejleszteni a ma­gyar tudományt. (Lelkes nagy taps.) A, Magyar Tudományos Akadémia, vala­mint a magyar tudományos munkások büsz­iföétí vallják, hogy példaképük a nagy szovjet tudomány, a világ legmagasabbreindű tud ok­mánya, ia szocialista tudomány, hogy pélida" képei a nagy Szovjet Akadémia és hogy a Szovjetunió szocialista tudományának eredmé­nyeit akarják értékesíteni, továbbfejleszteni az ország szükségletének megfelelőiéin, A Magyar Tudományos Akadémiának és munkásainak nem szabad elfelejteniük: egészen más szel­lemben kell dolgozni ok a jövőben. A magyar tudományos élet munlkásainak komolyan fon­tolóra kell venniök: irányító eszmének kell te­binteniök Sztálin elvtársnak azokat az utasí­tásokat, amelyeket a szovjet tudósoknak adott néhány esztendővel ezelőtt. A nagy Sztálin ezt mondotta: »Az a tudomány az igazi tudó* many, amely nem keríti el magát a néptől, nem tartja magát távol a néptől, hanem lkész szol­gálni a népet, kész a népnek a tudomány össze» vívmányait átadni; a népet nem kény­szeriből, hanem önkéntesen, szívesein szolgálja.« Olyan tudományt akarunk mi is fejleszteni, mint amilyem tudományt Sztálin elvtárs tart hlálado tudománynak, olyan tudományt, amely­nek régi és elismert vezetői nem tekintik ma­gukat a tudomány monopolistáinak. Olyan tiu; dományt, amelynek régi és elismert vezetői nem zárkóznak, Î:. nem gubóznak be önelé­gülten, hanem igenis megteremtik a szö­vetséget, az együttműködést a tudományok fiatal művelőivel. Mi is olyan tudományt akarunk kifejleszteni, amelynek művelői át­értük a tudományban kialakult hagyomá­nyok erejét és jelentőségét és a tudomá­nyok érdekében hozzáértőén ki is használják, de nem akarnak e hagyományúik rabdává lenni, hanem van bátorságuk és elszántságuk ahhoz, hogy a régi hagyományokat, normákat össze­törjék, ha azofk elavulnak, ha a haladás féke^ zőivé válnak- Olyan tudományt akarunk kifej­leszteni, amelynek művelői új hagyományokat, új normákat tudnak teremteni. Mi is olyan tu­dományos munkásoki akarunk lenni, akik nem felejtik ej azt, amit Sztálin elvtárs a tudósok lelkére kötött a Saovjetúnáoban : igenis szá­molni kell azzal, hogy nemcsak eéhbeli tudósok tudnak tudományos alkotással foglalkozni, nemcsak eéhbeli tudósok tudnak tudományos igazságokat felfedezni, hanem a 'tudomány te­rén nem közismert emberek is egyengethetik a tudománv útját. ÍA tudományos válágbani tel­jesen ismeretlen emberek: munkások, pair asz­tok igenis nagy felfedezésekkel és újításokkal óriási lépésiben vihetik előre a tudományt. (Lelkeift namt taps.) T. Országgyűlés! A magyar tudósok, a ma­gyar tudományos munkások ebben az ünnepé­lyes pillanatban, amikor a Magyar Népköztár­saság jóvoltából és támogatásával újjáalakul a Magyar Tudományos Akadémia, eddig soha nem isimért magas poliera kerülnek, eddig soha nem ismert fontos helyet töltenek be az ország életében. Ezért a tudományos munkásoknak át kell érezniök: annak a tudománynak, amelyet nekik fejleszteniök kell, haladó tudománynak kell lennie, amely nem elégedhetik meg azzal, hogy a világot megismeri, haneanj a világot ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. évi december hó 13-án, kedden. 416 át is akarja alakítani. Annak! olyan tudomány­nak kell lennie, amelynek eredményekép a ma­gyar nép egészségesebb legyen, jobban táplál­kozzék, jobban lakjék, több könyvhöz íjusson. Olyan tudománynak kell lennie, amelynek eredményekép a magyar nép anyagi és szellemi ' kultúrája emellkedik. De ugyanakkor tudjuk azt, hogy ennek a tudománynak nemcsak azzal kell foglalkoznia, hogy a termfs/lőerőket fej­lessze, és a munkamódszereket tökéletesítse­hogy minél termékenyebbé tegye a termelő­munkát, hanem igenis,, ennek a tudománynak azzal is kell foglalkoznia, hogy felvilágosítsa a magyarokat, hogy öntudatossá tegye a ma­gyar népet. Ez a tudomány akkor lesz igazán halaidé tudomány, ha a magyar népet elszánttá teszi abban az elhatározásában, hogy soha töb­bet nem engedi a kizsákmányolókat vissza' térni, hogy küzd minden kizsákmánvolás és elnyomás ellen. • Ha a magyar népet nemcsak erre az elha­tározásra teszi képessé, hanem megmutatja a módját is annak, hogyan lehet megakadályozni és hogyan fogjuk megakadályozni azt, hogy újra visszatérjen Magyarországon a kizsákmá­nyolás; ha megtanítja a magyar népet nem­csak arra, hogy harcoljon az imperialista há­boirú veszélye ellen, hanem megtanítja arra is* hogyan lehet eredmenyesem, harcolni, hogyan lehet megakadályozni a reakció munkáját, ho­gyan lehet kitépni a magyar életből a reakciós osztályok é s intézmények utolsó gyökereit is, akkor teljesíti a Magyar -Tudományos Aka­démia kötelességét, a szocialista építésnek 1 , ha­talmas tényezője lesz és nemcsak régi fénye tér vissza, hanem olyan tisztelet tárgya is lesz, • amilyen sohasem volt a magyar nép részéről­Végire a z lesz a Magyar Tudományos Akadé­mia, amit mindig vártak tőle: irányítója és «lősegítoje a magyar nép boldogulásának. Ez a törvényjavaslat ennek megvalósítását célozza és ezért kérem az Országgyűlést, hogy eat a törvényjavaslatot részleteiben és általánossá­gábatn szavazza meg. (Hosszantartó lelkes taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik! CZETT JÓZSEF jegyző: Szádeczky-Kardos Elemér. ELNÖK: Szádeczky-Kiairdos Elemér kép­viselő urat illeti a szó.. SZÁDECZKYKARDOS ELEMÉR: T. Or; szággyűlés! Valami sajátságos szívdobogtató varázsa van a legtöbb országban! lannak a szó­nak, hogy Tudományos Akadémia- Ha közelebb­ről megvizsgáljuk a varázs mibenlétét, rend­szerint azt találjuk, hogy nem a magas szár­nyalású jelmondatok az intézmény homlokán, nem is a hasonlóan magas szárnyalása meg­állapítások az; Akadémia céljáról okozzák e sajátságos hatást, hanem egy sokkal hétköz* napibb, egyszerűbb dolog: a hírnév, végső fokon, az emberi hiúság kérdése. Nekünk ma már kissé komikus, de így van: minden párisi polgár büszke, ha megtudja, hogy egy neves ism 'rose beevezett az úgynevezett »halhatatlanság « vizére«, mert jogosulttá vált a francia aka­démia tagságát jelképező, sokat emlegetett »zöld frakk« viselésére. És vájjon melyik iro­dalmi műnek nem jelent eleve legalább is pél­dányszám-sikert, ha szerzője neve alatt ott áll a bűvös cím: de l'académie française? Az akadémiák jellemző funkciója ilymódon gyakran az volt, hogy egy, egyébként alig mér hető értéknek, az elvont tudományos vizsgáló­dáis, illetve az irodalmi működés értékének fokmérőjéül szolgált. Sőt nemcsak az akadémiai 27

Next

/
Thumbnails
Contents