Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-18
405 Az országgyűlés 18. ülése 1949. nelmi dieső emlékek ősi városával» Budával. A sokszázados múltból fakadó történelmi rttosifény az egyesítés tényével Pestre is átsugárzott, és netmesiak osztályosává tetlte annak a- történelmi múltnak, amely Budát övezte, hianean a fejlődés útjának újabb lehető sésreit teremtette meg.« Valóban úgy érezte tehát a. hivatalos vezetőség, hogy mintegy kitüntetiés Pestnek, ha Budával együtt élhet és viselheti Buda nevét. Ilyen gondolkodás mellett nem csoda, ha a fejlődés további lehetőségét elvágta az a meggondolás, hogy az uralkodó osztály, a feudalizmus és a kapitalizmus elfeni merem y " let lenne, ha a főváros életébe a környező helyek műnk áslak oss ágát is bekapcsolnák. A feudalizmus a kapital izmussal még cSak ti 'tudott egyezni — hiszen kölcsönösen kiegészítették egymást — a szocializimust hír-; dető munkássággal azonban már nem. így történt, hogy Budapest határa valóban hiátár volt, gát a fejlődéssel szemben• Sőt, magában ia{ városban is volt egy másik határ, — ha nem is ilyen látható — amely miagának a városnak a munkásságát is kívülre zárta a fejlődésből, a városi életből. Nézzük csak Angyalföldet, rossz közlekedésével, elhanyagolt útjaival, a kulturális lehetőségekből kizárva. Ugyanez volt ai helyzet Kőbányán vagy a Ferencváros munkáslakita vidékein^ A : hivatalokat, a különböző hatóságokat mindig a kerületek legbelső részén helyezték el úgy. hogy a munkásoknak napokat kellett eltöfeniiök. míg valami hivatalos, ügyüket el tudták intézni. Még rosszabb volt a helvzet a budapestkörnyéki helyeben- Amikor az ember Budapest határát elhagyta, szinte egészem más világiba jutott, távol a városi élettől, messze ai kultúrától. Amíg Budapest belseje a gazdagság és a fény városa volt. addier itt a szegénység és a Sötétség kezdődött. Lehetetlen lakásviszonyok, a higiéné teljes hiánya, szuciállis ^elhanyagoltság: ezlek jellemezték Pestkönniyékét. ugvanakkor, amikor a vezetőréteg, fez arisztokrácia, , a bankárok, a gyárosok, a földbirtokoisoik gazdag Budapestről, aranykorszakról^ beszéltek. Mindkét kérdést részletesen és bőven kifejtették előttem szólott képviselőtársaimFelvetődik . a kérdés: miért volt ez az elkülönítés, miért voltak ezek az éles határok? Bésizbein megkapjuk erre a választ akkor, ha a hivatalos sztatisztikai adatókát lapozzuk. Mit mondanak ezek a statisztikai adatok ? Budapest Székesfőváros 1936. évi statisztikai zsebkönyve mutatja a külső kerületeik politikai helyzeJtét: például Budapest törvényhatósági bizottságába a 181 tag közül a 82.374 lakosú XIII. kerület éppúgy 7 tagot küldött, maint a 22.307 lakosú I., vagy a 25146 T'ajkosú IV- kerület, nem is számítva azt a 73 bizottsági tagot, akik mean választás útján. hanem a kormányzat jóvoltából vettek részt a város ügyeinek intézésében. Érthető tehát, hogy a városházi uralmat féltették a dolgozóktól. amikor Nagy-Budapest ellen küzdöttelk. Nézzük meg most a •képvi'Selőváliaisztókiat. Amikor a 82-374 lakosú XIII. kerületben 17-791 volt a választók száma: 19840. Budapest' köruyékeveseblb> 57.366 lakosú II. kerületben ennél több volt a választók száma, ugyanakkor a jóval lkéiről nincsenek ilyen részletes adataim, de véletlenül a kezembe került egy kimutatás 1941-ből, aimélyet éppen Nagy-Budapest kegyúri állapota évi december hó 13-án, kedden. , 406 niak leírásálhoz csatoltak. Eszerint a fldmiítiatás szerint a bud&pestkörnyéki válásaitok száma 168.992; ugyainakkocr a hivatalos staltüsztciíkaí adatok szerint a budapesti válásaitok száma 322.026. tehát duplája la budapestkörayéMnekNézzülfc meg ezzel szemíben, hogy hány képviselőt vá'lasjztoíttak ! Budapest 25-öt- Budíapesitikörnyéknek eztík szerint választania k/eMett voinia 12-t vagy 13-at. Be nem így vo'lt: Pestköirnyéfcnek több mint feleannyi választója csaik niegyedannyit, hat képviselőt adott. Mennyire másikiánit alakult volna a városi és az országos po!litilkla> hla; a munkásság száanatr anyának niegfelellö módom tudott volna benne részt venni! Jellemiző egyébként az említett kimutatásra, hogy a reakciós politüka legfőbb szempontja Nagy-Budapest problémájában éppen a választók szarna volt Ez mindent megmagyaráz. Az elddig elmondott politikai okokon íkívüÜ azíonbau volt egy máisik ofc is>. Ha Budapestről Kispestre megyünk, akkor a város határánál egy épületet látunk, az úgynevezett gásmérőházat- Itt mérték a fővárostól átvett gázmennyiséget, hogy 'azután a kispestielkneik jóval drágábban száui'lázzálk, és a kispesti gázvállalat busás hasznot szerezzen a szegény dolgozók bőrén, ugyanez volt a helyzet a villainyáraim terén: a környező városok és községek, lakói jóvá], drágábban kapták ugyanazt az áramotmint. a Budapesten 'lakók- Ezt a különbséget, mint a bűnös múlt maradványait, csak a legutóbbi időben tudtuk, nagyjából megszüntetni. Ugyanez volt a helyzet a vízvezetékkel is, — miájr ahol egyáltalán volt vízvezeték. Egészséges ivóvíz ugyanis a legtöbb pestkörnyéki helyen alig volt található. Általaiban, a főváros 'területének elhagyása után m egsaíkiteik a kbirbantartíoltt utak, nem volt csatornázás, utcai világítáis, nem voilt rendes közlekedés, ia pestúj helyi dolgozóknak poros, gondozatlan úton kelillett hazamenniök a villamosvégállomástól, mert a Fol~ kusházyak BSzKRT-ja nem tartotta gazdasá1 gosnak, hogy ' a vi IIa mos vonalat Pestújhelyig meghosszabbítsa. Mi. a deimiolkráqia ezt tartottuk iái legfontosabb kérdések egyikének, és a legnehezebb gazdasági viszonyok közlött is megvalósítottuk a villamosvasút meghosszabbítását Pestújhelyig. Az elmúlt •rendszer mindezzel nem törődött» így történt azután, hogy azok a dolgozók, akik a, fővárosnak adták munkájukat, keresetüket — mert itt dolgoztok, i'tt vásároltak — semmit sem kaptak munkájuk gyümölcséül. Budapest tőkései gazdagodtak, .cte R: pestkörnyéki dolgozók szegények, kisemmizettek, maradtak. Budapest kultúrája kizárólag a gazdagok számárja létezett, ia pestkörnyéki dolgozóknak nem voltak meg az anyagi tfellií ételeik, s a otnegifelelő köizlekedésük, hogy Budapest kultúrájában részesülhessenek. A helybeli kultúrai pedig nem terjedt toyább egyikéit műkedvelő előadásnál. Még a filmelöadásokon is csak a legs elejtés ebb filme-. ket adták s ha adtak is jobb filmeket, annyira lejátszva mutatták be, hogy nem 1 is lehetett élvezni őket. A művelődésit ás a továbbképzést szolgáló könyvtárak ai munkások számába hozzáférhetetlen helyeken, a belső Városrészeikben voltak; .a dolgozók számára esaík,-a magiánkölesönkönyvtárak s>elejtes ponyvairodalmiai jutott. Ilyen körülmények között nem csodálható aiz a tény, hogy Peisltkörnyék kénytelen volt kültuíráls Igényeit a lelhet legmélyebbre leszállítani .
