Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

407 Àz országgyűlés 18. ülése 1949. A fejlődésit aaoulban csak gátolná, késlel­tetni lehet, die nem lelhet megfojtani és tel­jesen visszaszorítani; Ahogy a főváros hatá­rán mindig közelebb és közelebb kerülitek a pesílkÖTnyekti háziak a. külső kerületek inunkás­Iakta hágaihoz, ahogy egybeépült a város., úgy közeledtek egymáshoz is a dolgozók» ia külön­böző haladó erők is. hogy közös erővel dönges­sék iái válaszfalakat. Dassiainkiint anar csak a vámhatárok léteztek, amelyeket azonban éppen a Iéjiődés következtében a' ÏOvaIros akkori vezetősége kénytelen volt mindig kfijjebb és kijjebb tolni' és a Pest határában húzódó erdő­sáv mutatta, hol van a gazdag rokoninak, Pest­nek határa. A felszín alatt pedig ott voltaik azok a visszafojtott erők, amelyek csak la, megfelelő alkialnnat várták, hogy előtörjenek­Ez az alkalom ie elérkezett, amikor a dicső­»égés Vörös Hadsereg, a szovjet nép nagy vezé­rének. Sztálinnak vezetése lailaitt (H®ssd^tor,*ó ütemes nagy taps.) szétzúzta a fasisztla erőkét, és ugyanakkor összetörte la nagybirtokrendszert s a kapitalista és feudális államberendezkedést. Ezekkel együtt összeolrniiott az a reakeiíós poli­tika is, amely miindedüig Budapest ©teteiben» irányítiásláSban érvényesült. Nem akarom a fejlődés vonalát végig követni — hiszen előttünk játszódott le — de mindenesetre megemlítem: éppen éhben a« évben jutottunk el odáig, hogy törvénybe­iktattuk a dolgozó nép uralmát), a Népközr társaság Alkotmányát. (Twps.) így értünk el tehát ahhoz a ponthoz, hoigy teljesen eltörölr jük taat ,a válaszfalat is, amiely Budapestet el­választotta a környező városoktól és közsé­gektől. Mielőtt erről belszékoénk, elismeréssel és köszönettel kell szólnom arról a naigy munká­ról, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja jai munkásság és a magyar dolgozók naigy vezé­rének- Rákosi Mátyásnak irányítása áliatbt (Hosszantartó ütemes nagy tarts-) ezen a té­ren eddig végzett Ilyen nagyjelentőségű változást nem leber tett volnia, megfelelő előkészítés nélkül végre­hajtani. Ehhez szükséges volt, hogy először a budapesti városházát változtassuk meg, hogy a régitípusú hivatalnokok helyett) a . dolgozó nép vegye át a városháza irányítását. Ez meg is történt. Itt meg kell emlékeznem a budapesti vá­rosháza eddigi vezetőiről! ebben az új idő­szakban: Bognár mintezter úrról és- Pongrácz Kálmán polgármester úrról, akik a legnar gyobb munkát fejtették ki, hogy a városháza a dolgozók városházájává váljék. Látjuk, hogy ez az új városháza mennyire a dolgo­zóké s látjuk, hogy mennyivel jobb, amikor * dolgozók legjobbjai irányítják a főváros közigazgatását. A nép ellenségei, a suttogó reakció gúnyo­san várta és hirdette: hogyan fog össze­öimlani a munkásközigazgaiás. Ezzel szem­ben látna ok kellett, hogy az ügyvitel nemesak hogy nem akadozik, hanem a népi erők mun­kájáival meggyorsul egyszerűbbé válik. El­tűnt a basáskodó hivatalnoktípus, a szamár­létrás törtető, hogy átadja helyét a munkás­kádereknek. Ezek ríj szellemet hoztak a köz­igazgatásba. Amikor erről beszélek' lehetetlen meg nein emlékeznem arról a hősies erőfesizdtésről, ame­lyet a munkás-tisztviselők felmutattak; bár­melyik posztjára kerültek a közigazgatásnaík, évi december hó 18-án, kedden. 408 1 mindenütt megálltak helyüket a a régi tiszt­viselőkkel nemcsak hogy felvették a versenyt, hanem sok esetben még felül is múlták őket. A régi, fúró, fürészelő városháza helyett a kollektív munka városházát valósították meg. Kevés azoknak a száma, akik nein úgy fogták fel hivatali beosztásukban a dolgozók, a nép uralmát, mint ahogy kellett. Csak ez után a változás után lehetett szo arról, hogy meginduljon Nagy-Budapest szer­vezési munkája. A niunika oroszlánrészét a Ma­gyar Dolgozóik Pártjának nagy-budapesti szervezete végezte. Az első lépés «azoknak a módszereknek ki­próbálása volt, amelyekkel megvalósítható a lehetőleg tág ihelyi szervezet anélkül, hogy az a központi irányítás rovására menne- Ezért törtónt egy kísérleti 'kerület, egy úgynevezett minltakerület felállítása a főváros IX. (kerüle­tében. Itt hónapok munkájának eredíméniye­ként kialakult a végleges forma. Utána követ­kezett a közigazgatási személytzet kiképzése különböző tanfolyamokon, majd Budapest összes kerületeiben az új közigaizgatás, a ki­próbált rend szerint megindult az élet- így vált valóra az az ígéret, amelyet Rákosi Mátyás a választások alkalmával megígért: megvaló­sítjuk Nagy-Budapestet. (Tetszés és twps.) Itt van tehát előttünk a törvényjavaslat, amely konkrét (formában fogalmazza meg a budapesti dolgozók régi óhaját­Mit várnak Nagy-Budapest dolgozói a tör­vény javaslattóH Várják, hogy mindazt, ami eddig csak Budapest belsejének volt meg, az összes dolgozóik megkapd ák. Várják az úJtak rendezését, a csatornázást, a közlekedés meg­javítását; várják — vagy már részben meg is kapták — a közüzemeik bekapcsolását; várjátk Budapest környékének kiemelését abból a hamupipőke szerepből, amelyre a reakciós 'idők kormányzata kényszerítette. És hogy valóban nem hiába várják, azt bizonyítják azofc a (be­szédek! amelyek előttem elhangzottak is ame­lyekben már konkrét formában szövegezték meg és mondották el, hogy mit fog hotzni Nagy-Budapestnek az ötéves terv. Azt akarják Nagy -Budapest dolgozói, — és a törvényjavaslat ezt valóra is váltja — hogy ne ^öntsenek róluk, nélkülük, hogy tud­janak saját ügyeikben dönteni• Az alkotmány ezt most már biztosítja, is számukra a népi tanácsok révén. (11.30.) Akarnak bekapcsolódni a kulturális életbe, várják szociális és egész­ségügyi viszonyaik megjavítását, hogy Nép­köztársaságunknak művelt, erős, egészsége« tagjai legyenek­A törvényjavaslattal részleteiben nean fog­lalkozom, erre nincs is szükség, hiszen csak az alapelveket adja meg, a végrehajtást részben a t minisztertanácsra és a belügyminiisziteirre bízza. Épp?n ebben látszik a törvény javaslat legnagyobb ereje, amikor Nagy-Budapest éle­tét nem akarja paragrafusok közé, szorítani, hanem engedi, hogy a főváros élete min­denkor a fejlődéshez igazodjék. A munkások és a dolgozó parasztok ájlamában, ahol a nép­hez hű értelmiség munkájához, betöltött hiva­tásához méltó megbecsülést élvez, a Magyar Dolgozók Pártjának'irányításával, Rákosi Má­tyás vezetésével haladunk a szocializmus felé. Ebben a fejlődésben nagyjelentőségű esiemény az új Budapestnek, a dolgozó nép Budapestjé­nek kialakítása, megszervezése, minden meg­különböztetés megszüntetése', ami a környék városaiban és falvaiban élő 'dolgozók helyzetét évtiizedéken keresztül hátrányosan 'befolyásolta, életét megnehezítette. Ezért a törvényjavasla-

Next

/
Thumbnails
Contents