Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

403 Az országgyűlés IS. ülése 1949. tését. Mint a felszabadulás óta miniden nagy kezdeménfyezést. Budapest egyesítéséneik a» ügyét is, győzelemre vitte a kommunústáknak a nép érdekét következetesen szolgáló helyes politikája. T- Országgyűlés! Budaipest egyesítése, a környék és a belső rész közötti különlbség,, a peremvárosok elmaradásának megszümitetése, hat aknás, sok idiőt és munkát követelő feladat. Vannak egyesek, kik úgy képzelik, hogy ma megszavazza &z országgyűlés a törvényjavas­latot és holnapra valamii csodával a régi rend évtizedes bűnös mulasztása egyből megszűnik­Téves és káros ez áz elképzelési, mert évtizedes mulasztásokat egyszerre megszüntetni nyilván­valóan nem lehet. Látni kell világosain, hogy nem máról-holnapra, hanem csak hosszú éve­ken keresztül, fokozatos és tervszerű munká­val tudjuk eltüntetni azt a különbséget^ ©me­lyet a régi reakciós rendszer osizitálypolHikájá­val évtizedeken! keresztül létrehozott. De nem kétséges, hogy ezt a feladatot is, mint minden feladatot, amelyhez a kommunisták hozzáfog­tak, a dolgozó tömegek támogatásával népi demokratikus rendszerünk s Pártunk sikerrel megoldja­Budapest egyesítésének megvalósítása nagy költséggel, sok munkával és nagy áldozattal jár. de Budapest dolgozói» akik a dolgozó nép felszabadításáért való harcban s a munkás­mozgalomban elüljártak és példát mutattak az országnak, megérdemlik, hogy meghozzuk értük ezt a nagy áldozatot. Budapest dolgozói a fel­szabadulás után az első perctől kezdve hozzá­látták a romok,eltakarításához, az élet megindí­tásához, az újjáépítéshez és az ő példaadó mun­kájuk nyomán indult meg a munka, m újjáépí­tés az egész országiban. Az újjáépítésben és a hároméves terv meg­valósításában is oroszlánrészük volt a buda­pesti dolgozóknak. A pesti munkások most is példát mutatnak és elüljárnak a szocialista, ver­seny, a sztahanovista mozgalom. kifejlesztésé­ben, a munka teirmeilékeiniységének emeléséiben­A budapesti munkások százearei vesznek ma már részt az egyéni versenyben, százával és ezrével vauinak már. akik többszáz, sőt több mint ezer százalékkal teljesítik túl normájukat, tízezrével vannak most már a budapesti mun­kások között olyanok, akik 20—30—50. sőt entnél is több százalékkal teljesítik túl normájukat és a budapesti munkások — hasonlóképpen az ország munkásaihoz — munkájukon keresztül juttatják kifejezésre, hogy valóban megértették: övék az ország-, maguknak építik, hogy ők is felelősséget vállalnak az ország építésében­A budapesti dolgozók megértik, hogy Budapest most valóban az övék, és mindent megtesznek' hogy jó munkájukkal szebbé, jobbá építsék fővárosunkat. Budapest munkásai, dolgozói lelkesedéssel üdvözölték a szombaton elfogadott ötéves terv törvényjavaslatot. Mindem előkészületet meg is tesznek arra, hogy ezt az ötéves tervet necsak megvalósítsák, hanem jóval' idő előtt végre is hajtsák, mert tudják, hogy ezzel hazánk ügyét, Budapest ügyét és saját ügyüket szol­gálják. A pesti dolgozók lelkesedéssé] és öröm­mel fogadták Budapest és környéke egyesítésé" nek hírét és fnem lehet kétséges, hogy a dolgozók Pártunk s vezérünk, Rákösd Mátyás elvtárs irányítása alatt (Hosszantartó ütemes nagy taps.) jól végrehajtják az egyesítést és Buda­évi december hó 13-án, kedden. 404 j pestet a szocialista Magyarországhoz, Budapest dolgozó népéhez méltó fővárossá építik ki. T. Országgyűlés! A törvényjavaslatot Pár" torn, Budapest dolgozói és a magam nevében elfogadom. (Nagy ba%> s-) CZETT JÓZSEF jegyző: Spáczel István! SPÁCZEL ISTVÁN:T. Országgyűlés! A nagy városok kialakulása általában körben bő­vülő rendezerrel történt. Nem mérnökök jelölték ki előre a városok helyét, azoknak a fekvését, hanem a természetes fejlődés hozta létre azo­kat, kivéve talán egyesegyedül a nagy Szov­jetuniót, a tervszerűség és a tervgazdálkodás hazáját, ahol egyedül történt az. hogy mér~ íVLÖiköik jelölitek ki a varotok határát és kiszab­ták fejlődési irányukat. Később azután a ter­mészetes fejlődés okozta, ha egy-egy város. •-­különösen azok, amelyek jelentősebbek, fejlő­déskép esebbek voltak — to vábbterj esztette a maga hatását széles földrajzi körökben. Viszont más oldaliról minden város életé­ben találunk olya.ni gátló erőket, amelyek igye­keztek meggátolni egy-egy város továbbfejlőd dését, vagy politikai, vagy pedig gazdasági szempontból. Ezek áz erők azután felduzzasz­tottak a város titokzatos belső erőit vagy a városokon kívül feltornyosuló erőket, és várták a kedvező pililainatot. hogy ki tudja­nak alakulni. Egy kis bevezetőinek szánjam iinindézt akkor, amikor előttünk fekszik egy törvény­javaslat, amely egy ilyen duzzasztó gátat akar ledönteni szeretett fővárosunk határán, hogy kettős eredményt érjünk el általa- Az egyik az. hogy maga a főváros tovább tudion fej­lődni azon a természetes vonalon, amelyet a természet kijelölt; más oldalról pedig, hogv fővárosunk a maga vitalitását, a maga jobb életét továbbvigye a környező vidékeknek, városoknak és községeknek is. hogy felemelje Őket, és életüket gazdagabbá, tökéletesebbe tegye. Mi volt ugyanis eddig Budapesten és környékén? Budapestet, különösen pedig Budát szinte kisajátította magának az ural­kodó osztály. A budai lenézte a pestit, a pesti pedig a nem pestit, és így mesterséges fala­kat állítottak Budapest egyes részei közé. Tör­tént ugyan próbálkozás, kísérletezés, amely próbálta megoldani ezt a nehéz kérdést- 1872­ben Budapest néven egyesítették a három várest, Budát. Pestet és Óbudát, hogy í^y valahogy ideiglenesen megoldják ezt a kér­dést, de mindenki, aki ennek a törvénynek (megalkotásában rósiztvett, — különösen pedig Budapest népe — érezte, hogy ez a megoldás c§ak ideiglenes, melyet egy vêghtseeç és jobb megoldásnak kell kövétnáe. Maga az ural­kodó osztály ezt az egyesítést természetesen nem mint szükségességet, nem mint természe­t«s fejlődést próbálta megoldani, hanem mint kegyet adta oda Óbudának, de különösen a kereskedőváros Pestnek. Erről az egyesülésről még 1932-íben, ar egyesülés hatvanadik évfordulóján is írt Tlíyefalvy lajos, a fővárosi statisztikai hiva­tal vezetője, egy fővárosi statisztikai kiad­ványban, amelyet 1 hivatalos fővárosi kiadvány­ként juttattak el minden bizottsági taghoz, és általában a főváros széles rétegeibe* (olvassa): »Hatvan évvel ezelőtt úl korszak nyílott meg a Duna hároim testvérvárosának fejlődésében. A virágzó kereskedőváros.- az ifjú Pest ebben az időben egyesült a törté­2tf*

Next

/
Thumbnails
Contents