Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-18
401 Az országgyűlés 18. ülése 1949. évi december hó 13-án, kedden. 402 érdek is. Ezért ennek megvalósítása nemcsak Budapest lakóinak, hanem az egész ország dolgozóinak érdeke, mert jelentékenyen megnöveli fővárosunk erejét, jelentőségét, és 1.600.000 lakójával a világ országainak fővárosai között a hetedik helyet foglalja majd el Budapest. (Taps.) T. Országgyűlés! T. Elvtáirsak! A felszabadulás előtt évtizedeken át a reakciósok, az urak gazdálkodtak, illetve garázdálkodtak a fővárosban, és elnyomták, kiszorították a népet a városvezetésből. Az uraik szempontjai érvényesültek, és semmibe vették a dolgozókat. 1945ben megfordult a helyzet. A felszabadító szovjet hadsereg, a magy szovjet nép segítségévei, Pártunk vezetésével, a munkásosztály, a dolgozó nép eredményeisi harcával megvertük, a reakciót, és kiszorítottuk a hatalomból a régi rendszer képviselőit. Pártunk vezetésével győzött »a munkásosztály ügye. Hatalomra jutott a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály, és ennek eredményeképpen a városvezetésben a dolgozó nép szempontjai érvényesülnek. A Horthy-fasiszták elnyomó rendszere a budapesti látszatautonómiával a törvényhatósági választásokon is tervszerűen kiszorította és megfosztotta szavazati joguktól a dolgozókat. Az iskolai bizonyítványok bemutatásának és a hat évig egyhelybenlakás bizonyításának m megköveteléséivel elsősorban az ipari proletariátust, a munkásiasszonyok nagy. többségét zárták ki a szavazásból. 1925-ben a lakosságnak 30 százaléka. 1930-ban 29.2 százaléka, 1935-ben pedig már csak 27-9 százaléka volt választó. Ezzel szemben a feisBaibadulás meghozta Budapest dolgozóinak e téren is a szabadságot," mert 1945-ben a törvényhatósági választásokon Búdlapiest lakosságának 72.8 százaléka járulhatott az urnákhoz, Hogv milyen politikai elnyomást jelentett a Horthy-renc 7 iszer, a munkásosztály számára,' azt bizonyítja az a tény is, hogy egy-egy szavazat érteke Budán, a Belvárosban és a munkásnegyedekben nem volt azonos. Az 1935-ös törvényhatóisági választás óikon például a kerületi beosztást úgy csinálták, hogy az azzal járt, hogy hat józsefvárosi választóinak a szavazata annyi'!: ért, mint egy budaá lakosé, és nyolc angyalföldi választóé ért annyit, mint egy belvárosi szavazóé. Hymódon hamisították meg a szavazók akaratának megnyilvánulását és szorították ki a törvényhatóságból a munkásokat. A kormány tehát a választási törvénnyel a baloldali választók jelentékeny részét megfosztotta a szavazás lehetőségétől és a kerületi beosztással lényegesein korrigálta a mandátumok számát à »bboUdali pártok javára s mindezek tetejébe érdekképviseleti és örökös tagok kinevezésével is biztosította a közvélemény meghamisítását. À magyar népi demokrácia biztosította a dolgozó népnek a demokratikus sz.abac'ieágjogokat, s mind szélesebb körben bevonja őket a város, az állam ügyeinek irányításába, ellenőrzésébe, a hatalom közvetlen gyakorlásába. (Tctvs.) t Alkotmányunk 30. §-a értelmében — hogy még jobban biztosítsuk a dolgozó nép szavát ég súlyát a, városvezetésben — a jövő év elején fővárosunkban és a kerületekben létrehozzuk a tanácsok rendszerét. (Hosszantartó, lelkes ütemes k taps.) r A tanácsok megvalósítása a demokrácia további kiszélesítését jelenti. Jelenu a széles dolgozó tömegek bevonását a város igaagatágába. »A mi hatalmunk lényege abban j áll«, — mondotta nagy tanítómesterünk. Sztálin elvtárs — »hogy éppen azoknak az) osztályoknak, amelyeket a kapitalisták és földbirtokosok elnyomtak, a legtömegesebb és legforradalmibb szervezetei alkotják most az egész állaimhatalom, az egész államapparátus állandó és egyetlen alapját; hogy éppen azokat a tömegeket vonja be az állani demokratikus kor; mányzásábain való állandó és döntő jellegű részvételbe, amelyeket még a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságokban is % jóllehet törvényszerűen egyenjogúak, a valósiágban a politikai életből és a demokratikus jogok, szabadságok, gyakorlásából ezer fogással és mesterkedéssel kizártak.« (11.00.) A régi várospolitikával kiszorították a dolgozókat, a tanácsok a széles*dolgozó tömegeket vonják be a ' város és lakói sorsának intézésébe. Ezek a tanácsok és a tanácsokban dolgozó nagyszámú képviselő a g*arancia arra, hogy a mi városunk vezetésébe már soha, többé nem fog sikerülni a régi tőkések reakcióé érdekeit megvalósító politikát visszahozni- (Taps.) Soha többé nem fog sikerülni a város vezetéséből kiszorítani a dolgozó nép legjobb képviselőit. A tanácsrendszer megvalósításával biztosítjuk, hogy a városvezetés a dolgozó népre támaszkodva a dolgozók érdekeit szolgáló várospolitikát fog megvalósítani. T. Országgyűlés! Nagybuc'apest megteremtése nem újkeletű kérdés. A mi Pártunk, a Magyar Kommunista, Párt, Rákosi Mátyás elvtárs vezetése alatt nem sokkal a felszabadulás után irányt vett Nagy-Budapest mielőbb 1 megvalósítására, A kommunista párt e téren is előljárt és tervszerű munkát végzett. Adriig, míg a többi pártban külön pesti és külön környéki páirtvezetőségeket hoztak létre, a Magyar Kommunista Párton belül már 1945-ben megalakult a nagybudapesti pártbizottság, amely politikai és gazdasági egységként kezelte ezt a területet és egyengette az utat ennek a gyakorlatban való megvalósításához. Közvetlenül a ^szabadulás után azonban még nem volt mee- az előfeltétele, hogy^ a # magyar kommunisták a közvélemény elé lépjenek Budapest és környéke egyesítésének javallatával. Akkor még igen erősen benn voltak a városok és községek vezetésében a reakciós régi rend képviselői. Pestkörnyéken a jobboldali szociáldemokratáik befészkelték magukat a város és a községek vezetésébe s szövetkeztek a többi párt jobboldali reakciós tagjaival Pártunk ellen. Már 1947-ben a kommunista párt nagy-, budapesti pártkonfereneiáján Rákosi elvtárs útmutatása alapján Kádár elvtárs nyíltan fel" vetette Nagy-Budapest megvalósításának kérdését, de a jobboldali kisgazdák és jobboldali szociáldemokraták akadályozták és szabotálták ennek létrejöttét Először tehát el kellett haffitaui ezt az akadályt az útból és csak azután vált lehetővé e feladat megoldása. Meg kellett előbb verni -politikailag az ellenséget és ezzel megteremteni az egyesítés politika^ előfeltételeit, az újjáépítéssel, a hároméves terv sikeres megvalósításával pedig meg kellett teremteni az egyesítés gazdasági feltételeit. Csak miután miind . a # kettőt megvalósítottuk: kiszorítottuk a reakciót és a jobboldali szociáldemokratákat az állam és a városok vezetéséből, ia hároméves tervet sikeresen, idő előtt megvalósítottuk, g hatalmas sikereket értünk el Budapest helyreálliításábajn, kezdeményezhette pártunk a környékkel egyesített Nagy-Budapest megterem-
