Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-17

377 Az országgyűlés 17. ülése 1949. mosatáson túli igen hathatósan elősegítette népgazdaságunk helyreállítását és fejiesízitését is.' (Élénk, hosszantartó letkes taps.) T. Országgyűlés! Köszönhető ez a Magyar Dolgozók Pártja, helyeisi, következetes politikájának, amellyel kiszorította a hatalomból a reakciós erőket, táivoltarftiotta országunktól az imperialisták politikai és gazdasági befolyását, és kijelölte az elérendő gazdasági és politikai célokat, kidolgozta nemzetgazdaságunk helyreállításának és továbbfejlesztésének; tervét, rávezette népünket «a felemelkedésnek, a demo kratikus erők összefogásának, a szocializimusnak útjára. Új, széles perspektívát adott népünknek, megteremtette egy szebb, boldogabb élet lehetőségét, amelyéirt érdeme® küzdeni, dolgozni, és ha kell, áldozatot i

s hozniTovábbi sikereink biztosítéka, hogy Pártunk élén a magyar áolgozó népnek olyan kipróbált harcosa, a magyar munkásosztálynak olyan harcedzett vezére, a marxizimus-leniinizmusnäk olyan kiváló ismerője és hivatott alkal- > mazója áll, mint Rákosi Mátyás. (Élénk, hoszsaawtiüHó lelkes, ütemes t<ms.) T. Országgyűlés! Külföldön gazdasági sikereinkkel kapcsolatban szívesen hasiználják a »csoda« kifejezést. Meg kell mondanunk, hogy hasonló csodák fognak végibemenni bármelyik, ma még kapitalista országban, ba> a dolgozók megdöntik a kizsákmányolók uralmát, ha kézbéveszik az áltarcihataírnat, ha

1 megindulnak a szocializmus útján, imint ahogy mi már ott menetelünk. A magyar dolgozók már érzik, hogy az élet egyre szebb, vidámabb lett hazánkban. Bármerre járunk, országszerte ott gátjuk a terv testet öltött számait: az épülő gyárakat, a dübörgő traktorokat. a napfényes új munkáslakásokat, az új modern iskolákat, az árukkal tömött kereskedéseket; kenyerünk pec^g fehérebb és jobb lett. A dolgozó nép fiai és leányai mind ^nagyobb számban hódítják meg a középiskolákat "és a főiskolákat; a munkásosztály legfejlettebbjei pedig már a, tudományos intézetekben is helyet nyernek, és a jól, becsületesieu végzett munka után és annak jutalmául hazánk legszebb, legkorszerűbben felszer_ej.lt üdülői várják dolgozóinkat. Ipari, mezőgazdasági és értelmiségi dolgozóink mind nagyobb számban jutnak üdülési lehetőségekhez demokratikus kormányzatunk jóvoltából, a szakszervezetek gondoskodása révénA kultúra minden területe: könyv, színház, mozi, képzőművészet egyaránt népünk közkincsévé vált. A színházak, imozik, kiállítások kezdik mindinkább feldolgozni azokat a kérdéseket, amelyek a legközelebbről érdeklik népünket, éppen ezért fordul dolgozóink érdeklődése mind) nagyobb mértékben a kultúra és a művészet felé is,. Az új államnak, a dolgozók államának rendjét pedig biztosítja a munkásokból, parasztokból álló rendőrségünk éis honvédségünk- Eltűnt már népünkből a félelem és idegenkedés az^egyeinruhás ember láttán. Ellenkezőleg, jóleső ^érzéssel veszi tudomásul, hogy az egyenruhát ma már a munkásoszJtiály, tehát a saját fiai viselik, és tudja, hogy most már van mit védenie, és van, aki megvédje. Ezért fordul népünk, elsősorban ifjúságunk színe-java szeretettel és lelkesedéssel 'néphadseregünk felé. T. Országgyűlés! Vívmányainkat az osztályellenséggel, a külföldi imperialisták és ügyévi december hó 12~én, hétfon. 378 nökeik ellen vívott élesedő ádáz harc közepette értük el. Államvédelmi hatóságunk, amelynek fej; lesztésérŐl^ szintén gondoskodott az 1949. évi költségvetés — és amint láttuk, ez a gondoskodás nem is volt hiábavaló — nagy szerepet játszott a külső és belső ellenségek leleplezésében. (NÜPÍJ taps.) Bár «z 1949. évre az országgyűlés 9.3 • milliárdos költségvetést fogadott el, közel 13 milliárdos kiadás meglett is — amint már mondottam — körülbelül 50 millió forint bevételi többlettel zárjuk le majd .ezévi állami költségvetésünket. Az országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján — »amint a hároméves! tervről szóló beszámolóból és az én beszámolómból is kitűnt — a többletet népgazdaságunk erősítésére, népünk életének jobbá, szebbé tételére használtuk feu T. Országgyűlés! Az 1949. évi költségvetés kiértékelése után rátérek az 1950- évi költség- • vetés részletes ismertetésére. Az 1950. évre költségvetésünk kiadási fő• összeg© 17454,000000, bevételi főösszege pedig 17.537,000.000 forint. Az 1950-re előirányzott költségvetési felesleg tehát 83 millió forint. (Lelkes taps.) A két költségvetés összehasoniításiánál az első, ami azonnal szemünkbe tűnik, az 1950. évi költségvetés végösszegének jelentős megnövekedése. Ha az 1950. évi előirányzatot az 1949. évi előirányzattal hasonlítjuk össze, az emelkedés 88 százalékos. Ha az 1949. évi, közel 13 milliárdos lényleges költségvetést hasonlítjuk Össze aiz új költségvetési végszámával, az emelkedés akkor is több mint 36 százalékos. Az emelkedés realitásának elbírálásához mindenekelőtt azt kell vizsgálnunk, hogy vájjon ugvanaz-e az 1950. évi költségvetés' szieirkezeti felépítése, mint az, 1949. évi költségvetésé. Általaiban igen, de azért vannak igein jelentős szerkezeti különbségek is. Az új költségvetésben, jelentős összegekben merültek fel olyan (kiadások, amelyek már 1949-ben is jelentkeztek, anélkül azonban, hogy a költségvetésben ugyanilyen szerkezetben szerepeltek volna. így például atz 1950- évi költségvetésben a vállalati forgóalap-juttatásra 500 millió forintot, alapítási és beszerzési költséf

ekre 250 millió forintot, egyélb hasonló jellegű i ad ásókra — mint például nyereség visszatéri" tésre és támogatásra — 385 millió forintot irányoztunJk élő. Összesen tehát 1135 millió forintot. Hasonló, az állami vállalatokkal kapcsolatos kiadások már az 1949. évi költségvetésben is jelentős összegben merültek fel, ezek aizonbam 1949-ben a nettó költségvetési kezeiég következtében a költségvetési előirányzatban nem szerepeltek. Hasonlóképpen az 1949. évben is megvoltak, d© nemi az állami költségvetésben szerepeltek, hanem az önkormányzati vagy egyéb költségvetésekben, például a föörvényhatósági útalapok, a tűzoltóság, az állatorvosi' intézmény, a városi és községi adóigazgatás, a megyei és városi kórházak, gyermekotthonok stb. kiadásai, amelyek pedig többszázimilliós összeggel emelik az 1950- évi költségvetés kereteit anélkül, hogy népgazdasági értelemben ténylegesen líjabb terhet jelentenének. Mindezek a tételek most teljes összegükben az állami költségvetésben jelentfezmek, amely ilyen módon egyre fokozottabb mértékben öleli fel a szorosam vett igazgatási és védelmi (kiadásokon felül a népgazdaság fejlesztését szolgáló, valamint a szociális és kulturális | kiadásokat ie.